Várhatóan keresleti piacot eredményeznek a lengyel fagykárok / Frost damages in Poland expected to result in a market driven by strong demand
A hazai meggytermés 2023-ban 57 ezer tonna volt. Ez az átlag alatti termés alapvetően a tavaszi fagyokkal, a kedvezőtlen virágzáskori időjárással, az erős moníliafertőzéssel, illetve – a 2022-es extrém aszályból kifolyólag – valószínűsíthetően a rossz virágkondícióval volt összefüggésben. A 2022. évben 67 ezer tonna meggytermést takarítottunk be, melyre az aszály nyomta rá a bélyegét (apró gyümölcsméret, nehéz betakaríthatóság, száraz gyümölcshús, rossz feldolgozhatóság), de átlagos csapadékviszonyok mellett ez az év akár 80 ezer tonna feletti termést is hozhatott volna. Terméspotenciálunk egy közepes évjáratban 70 ezer tonna körüli.
Mindenesetre, a tavalyi év egy nagyon jó alapot szolgáltatott egy idei jó termésre: átlag alatti termésterhelés, szinte optimális csapadékviszonyok, hosszú és meleg ősz.
Az idei gyümölcsszezon sem tekinthető átlagosnak, már ami az évjáratot, azaz a klimatikus és időjárási hatásokat illeti. Az enyhe tél és a korai kitavaszodás miatt a szokásosnál mintegy 3 héttel hamarabb indult a vegetáció. A meggy virágzása is lezajlott szinte az egész országban nagyobbrészt március végén, április első dekádjában, ami – a tavalyi jó alapok miatt – bőséges, jó terméssel kecsegtető virágzást jelentett.
Az eddig látható kép alapján azonban a nagyon jó virágzás ellenére sem látunk jó termést, sőt helyenként bizonyos tekintetben kiábrándító a kép a virágzáskori kilátásokhoz képest. A meghatározó ágazati szereplők (lé-, hűtő- és konzervipari vállalatok, integrátorok, TÉSZ-ek, termelők) körében – május elején – végzett előzetes felmérésünk alapján 2024-ben a tavalyihoz hasonló, átlag alatti termésre számítunk, ami megfelel 50-60 ezer tonna közötti mennyiségnek: az ágazati szereplők véleménye a tavalyi terméshez viszonyított +/- 10% körül szórt azzal, hogy a negatívabb becslések domináltak. Erősen nehezíti a tisztánlátást és a becslést, hogy fajtánként, régiónként, mikrokörzetenként, de még egy gazdaságon belül ültetvényenként is nagyon eltérő, heterogén a kép. Egyes térségekben az Érdi bőtermő kötődött jobban és a fürtös meggyek (Újfehértói fürtös, Kántorjánosi, Petri, stb.) a gyengébbek, míg más térségekben pont ellenkező a helyzet. Általában azonban az Érdi bőtermőn látszik jobb termés, a fürtös meggyeken gyengébb (a Debreceni bőtermő szinte „értékelhetetlen”), míg a cigánymeggyek összességében jól teljesítenek. Jó hírnek tekinthető az, hogy különösebb növényvédelmi gondok eddig nincsenek, érdemi moníliafertőzést sem lehet látni a száraz tavasz miatt.
A vártnál gyengébb termésnek döntően időjárási okai vannak. A március 19-20-án érkező fagyok még virágbimbós állapotban érték a meggyet, ezek jelentős károkat csak kevés ültetvényben okoztak, de látensen rányomhatták bélyegüket a virágok termékenyülő képességére. A helyenként robbanásszerűen, máshol vontatottan zajló virágzás időszakában szokatlanul meleg volt, 25-30 °C közötti napi maximum hőmérsékletekkel, alacsony relatív páratartalommal (20-40%), és gyakran erős széllel. Valószínűsíthető, hogy a bibék hamar beszáradtak, így – még ha megfelelő intenzitással jártak is a méhek és megtörtént a beporzás – a megtermékenyülés elmaradt, ami rányomta bélyegét az idei terméskilátásokra. A virágzás vége felé vagy befejeződése után rövid idővel beköszöntött egy másfél hetes, erősebb lehűlési hullám alacsony hőmérsékletekkel, borult, fényszegény időjárással. Ezek klasszikusan azok a körülmények, melyek a virágzást követő kb. négy hétben nem kedveznek a terméskötődésnek.
Vélhetően a virágzáskori meleg és az azt követő lehűlés eredményezte, hogy a bőséges virágzás után 2-3 héttel már kiábrándítóan gyenge terméskötődés látszott a fákon. „Természetesen” az április közepi lehűlési hullámot sem úsztuk meg éjszakai fagyok nélkül: április 19-21. között sok térségben alakultak ki mínusz 2-4 °C közötti hőmérsékletek, melyek már érdemi károkat okoztak a kis gyümölcsökben: számos meggyültetvényben volt jelenség a termés lefeketedésében jelentkező közvetlen fagykárosodás, de az ennél enyhébb fagyok is indukálhattak károsodásokat a magokban, magkezdeményekben, ami a tisztuló hullás felerősödésében nyilvánult meg. Mindezen negatív időjárási jelenségek mellett arról sem kell megfeledkezni, hogy a legtöbb termesztőkörzetben kifejezetten aszályos volt a tavasz (bár a tavaly őszi és téli csapadék általában feltöltötte a talaj vízkészleteit). A szárazság – kevés régiót kivéve – még azóta sem enyhült.
Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a termésbecslés ilyen korai időszakban még nagyon nagy bizonytalansággal terhelt. Jelenleg még abszolút kiszámíthatatlan, hogy: ennyi időjárási anomália miatt milyen lesz a – most is intenzíven zajló – tisztuló hullás mértéke; hogyan alakulnak a csapadékviszonyok és ezzel együtt a gyümölcsméret; lesznek-e az érési időszakban váratlan meglepetést jelentő növényvédelmi károkból eredő kiesések (antraknózis, monília, cseresznyelégy, stb.); mennyire lesz csapadékos a szüreti időszak és milyen esetleges repedési károk keletkeznek. Folytathatnánk azon tényezők sorát, melyek még további – negatív vagy pozitív – változásokat idézhetnek elő a termésben, de minden meggyágazati szereplő tudja, hogy a rendkívül bizonytalanná vált klimatikus, időjárási körülmények okán csak az a biztos termés, amelyet már betakarítottunk.
Pontosabb termésbecslés május 20. körül várható, amikorra lezajlik a tisztuló hullás és kialakul a „végleges” gyümölcsdarabszám. Azonban még ekkortól kezdve is nagy bizonytalanságot hordoznak magukban a jövőbeni csapadékviszonyok, és az áprilisi „meghűlések” vagy fagyok miatt a szüret előtt is beindulhat egy szokatlan mértékű hullás.
Az április közepén érkező lehűlés miatt a három hetes koraiságból „faragott le” a természet, de jelenleg még mindig úgy tűnik, hogy 10-14 nappal korábban fog indulni a meggy betakarítása, illetve a feldolgozóipari szezon: az Érdi bőtermő szürete akár június 5-10. között elindulhat.
A hazai meggy piaci pozíciót jelentősen meghatározza a lengyel és szerb termés. Eddigi mértékadó információink alapján a lengyelek április végén 30-50% közötti terméskieséssel járó fagykárokat szenvedtek el: három nagy meggytermesztő körzetükből a két jelentősebb körzetben nagyon jelentős (70-100% közötti) fagykárok tapasztalhatók, míg a harmadik (kisebb) termesztőkörzetben mérsékeltek a károk. A lengyel meggytermés egy átlagos évben 160-180 ezer tonna, vagyis egy 30-50%-os terméskiesés megfelel egy magyarországnyi termésnek. Mindez már önmagában elegendő oknak látszik, hogy idén keresleti piac alakuljon ki. A szerb termésről kevesebb megbízható információ áll rendelkezésre, de itt is várhatók 20% körülire becsült terméskiesések, ami szintén a piac keresleti jellegét fogja erősíteni.
Meghatározó lesz az idei európai meggypiacon, hogy ugyan a meggybefőtt készletek még átlag fölöttiek, a fagyasztott meggy készletek azonban teljesen kiürültek. Így a piac „húzása” (2017-hez hasonlóan) idén is a fagyasztott meggy oldaláról várható, melynek messze legnagyobb európai szereplője Lengyelország: évente 70-80 ezer tonna meggyet dolgoz fel a hűtőiparuk, melyre láthatóan nem lesz elegendő hazai alapanyaguk a léipar szintén 60-80 ezer tonna körüli nyersanyagigénye mellett. Szerbia minkét szegmensben (léipar, hűtőipar) kb. fele ekkora mennyiségekkel jelenik meg a piacon.
Mindezen jelentős bizonytalanságok a hazai és európai termésben arra kell ösztönözzék a meggypiac szereplőit, hogy ne „kapkodjanak” a szerződéskötésekkel, mert egy-két hét leforgása alatt is sokat változhatnak a termés-, ár- és piaci kilátások.
Pontosabb prognózissal rövidesen (május 20. körül) jelentkezünk, illetve a külföldi híreket folyamatosan nyomon követve, minden érdemi információról haladéktalanul számot adunk.
Budapest, 2024. május 10.
FruitVeB
The Hungarian sour cherry crop in 2023 was around 57 thousand tonnes. This below-average yield was mainly due to spring frosts, unfavourable weather conditions at flowering, a strong monilia infection and, probably due to the extreme drought in 2022, poor flower condition. In 2022, 67 thousand tonnes of sour cherries were harvested, affected by the drought (small fruit size, difficult harvesting, dry flesh, poor processability), but under average rainfall conditions, this year could have yielded over 80 thousand tonnes. Our yield potential in an average year is around 70 thousand tonnes.
In any case, last year provided a very good basis for a good harvest this year: below average crop load, near-optimal rainfall conditions, long and warm autumn.
This year’s fruit season cannot be considered average either, as far as the vintage is concerned, i.e. the climatic and weather conditions. The mild winter and the early spring meant that the vegetation started some three weeks earlier than usual. Blossoming also took place almost all over the country, mostly in late March and the first decade of April, which meant abundant and good flowering, thanks to last year’s good base.
However, the picture so far shows that despite the very good flowering, we are not seeing a good crop, and in some places the picture is disappointing compared to the prospects at flowering. Based on our preliminary survey of the main players in the sector (juice, refrigeration and canning companies, integrators, POs, producers) carried out at the beginning of May, we expect a below average production in 2024, similar to last year, corresponding to between 50 and 60 thousand tonnes: the opinion of the sector’s players varied around +/- 10% compared to last year’s production, with the more negative estimates predominating. The heterogeneity of the picture by variety, region, micro-region and even by plantation within a single farm makes it very difficult to make a clear assessment and estimate. In some regions, the Érdi bőtermő sour cherries are the best and the bunch cherries (Újfehértói fürtös, Kántorjánosi, Petri, etc.) the weakest, while in other regions the opposite is true. In general, however, the Érdi bőtermő seems to have a better yield, the bunched cherries are weaker (Debreceni bőtermő is almost “unappealing”), while the Cigány (“Gypsy”) sour cherries perform well overall. The good news is that there are no particular plant protection problems so far, and no significant monilia infestation is visible due to the dry spring.
The poorer than expected harvest is mainly due to weather conditions. The frosts on 19-20 March hit the sour cherries while they were still in flower, causing significant damage to only a few plantations, but also having a negative impact on the fertility of the flowers. During the flowering period, which was explosive in places and sluggish in others, it was unusually warm, with daily maximum temperatures of 25-30°C, low relative humidity (20-40%) and often strong winds. It is likely that the buds dried up quickly, so that even if the bees were active and pollinating with sufficient intensity, fertilisation was not achieved, which has affected the crop prospects this year. Shortly after the end of the flowering period, a week and a half of severe cold spells with low temperatures and overcast, lightless weather set in. These are classic conditions that are not conducive to fruit set for about four weeks after flowering.
It is likely that the warmth at flowering and the subsequent cooling resulted in a disappointingly poor fruit set 2-3 weeks after the abundant flowering. “Of course”, the cooling wave in mid-April was not without night frosts: between 19 and 21 April, temperatures of minus 2 to 4 °C were recorded in many areas, which caused significant damage to small fruit: in many cherry orchards, direct frost damage in the form of blackening of the fruit was observed, but milder frosts could also have induced damage to seeds, which resulted in increased drop. In addition to all these negative weather events, it should also be noted that in most growing regions the spring was particularly dry (although last autumn and winter rainfall generally replenished soil water reserves). The drought has not yet eased, except in a few regions.
It should also be pointed out that crop estimation at this early stage is still very uncertain. At present, it is still absolutely unpredictable: what the extent of drop – which is still intense – will be due to so many weather anomalies; how rainfall conditions and, consequently, fruit size will develop; whether there will be any unexpected losses due to unexpected crop damage (anthracnose, monilia, cherry flies, etc.) during the ripening period; how much rainfall there will be during the harvest period and what possible cracking damage will occur. The list of factors that could cause further changes to the crop, whether negative or positive, could go on, but all cherry growers know that, given the highly uncertain climatic and weather conditions, the only sure crop is the harvested crop.
A more accurate crop estimate is expected around 20 May, when the clearing drop will have taken place and the “final” fruit count will be established. However, even after this date, there is still a great deal of uncertainty about future rainfall patterns, and the April “cold spells” or frosts could trigger an unusual drop before harvest.
Nature has “carved off” the three-week early season due to the mid-April cooling, but it still looks as if the cherry harvest and processing season will start 10-14 days earlier than normal: the Érdi bőtermő main harvest period could start as early as 5-10 June.
Market positions of the domestic sour cherry are significantly influenced by Polish and Serbian volumes. Based on the information available so far, Poland suffered heavy frost damage at the end of April, with yield losses of between 30-50%: of their three major cherry growing districts, the two largest districts suffered very significant frost damage (between 70-100%), while the third (smaller) district suffered moderate damage. The Polish cherry crop in an average year is 160-180 thousand tonnes, i.e. a 30-50% loss is equivalent to a Hungarian harvest. This alone seems to be a sufficient reason to create a demand market (seller’s market) this year. Less reliable information is available on the Serbian harvest, but yield losses estimated at around 20% are expected, which will also reinforce the strong demand character of the market.
A key factor for this year’s European sour cherry market will be that while stocks of preserved sour cherries are still above average, frozen cherries are completely depleted. Thus, the market “pull” (as in 2017) is expected to come from frozen sour cherries, where Poland is by far the biggest European player: industry processes 70-80 thousand tonnes of sour cherries per year, for which it will apparently not have enough domestic raw material, given the juice industry’s raw material requirements, which are also around 60-80 thousand tonnes. Serbia is present on the market with about half the quantities in both segments (juice, refrigeration).
All these considerable uncertainties in the domestic and European harvest should encourage the cherry market players not to “rush” into contracts, as the outlook for harvests, prices and markets can change a lot in a period as short as a week or two.
A more accurate forecast will be published shortly (around 20 May) and we will keep up with the news from abroad and will report any relevant information without delay.
Budapest, 10th May 2024
FruitVeB
