Nagyot nőhet jövőre a hazai ipari paradicsom termesztése, a várakozások szerint a mostani 1500 hektár helyett jövőre már 2000 hektáron foglalkozhatnak az igencsak jól jövedelmező terménnyel a gazdálkodók. Az ágazat robbanásszerű növekedésében minden bizonnyal nagy szerepet játszott a régió egyik legnagyobb feldolgozójának többlépcsős beruházása, a jövőre várt bővülést az idén nyáron átadott üzem teljesítményére alapozhatják.
Igazi sikertörténet a hazai ipariparadicsom-termesztés. Míg 2010–2011-ben mélypontjára került a termelés és feldolgozás is, ma már szárnyal az ágazat. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruitveb elnöke lapunk kérdésére elmondta: az évtized elején összesen 17-18 ezer tonna ipari paradicsomot takarítottak be itthon a gazdálkodók, ekkor félő volt, hogy nemcsak a termelés, hanem a feldolgozás is megszűnik az országban.
Az Univer beruházásainak köszönhetően azonban megmenekült az ágazat, a termelés pedig a többszörösére emelkedett. Ledó Ferenc szerint az idén mintegy 1500 hektáron foglalkoztak ipari paradicsommal a gazdálkodók, az előzetes becslések szerint innen 120-125 ezer tonna kerülhet a feldolgozókhoz. Jövőre pedig minden eddiginél dinamikusabb bővülésre számít a szakember.
Az Univer kecskeméti telephelyén augusztus végén adták át Közép-Európa legnagyobb és egyik legmodernebb paradicsomfeldolgozó üzemét. A társaság ezzel 140 ezer tonnára növelte, vagyis gyakorlatilag megduplázta az éves kapacitását.
A beruházás eredményeként jövőre 2000-2200 hektáron ültethetnek paradicsomot a gazdálkodók.
Az ágazat sikeréhez nemcsak a termőterület növelése, hanem a technológiai fejlesztés is nagyban hozzájárult. Ez egyfajta kényszer is volt, hiszen az európai uniós kvóta megszűnését követően a termelők rájöttek, hogy az árak nem fognak emelkedni, csak a hatékonyság javításával növelhető a bevétel.
– A folyamat során a gyengébbek kihullottak, s csak a legjobbak maradtak a piacon – fogalmazott Ledó Ferenc. A technológia ma már tényleg világszínvonalú, az öntözés és a növényvédelem is korszerű, így nem csoda, hogy ma már legalább annyi paradicsom kerül le egy hektárról, mint a spanyol vagy az olasz ültetvényeken. Sőt egyes termelők a világelsőnek tartott kaliforniai átlagot is megközelítették már.
Az állomány 70-75 százaléka palántázott, a többit pedig magról vetik a gazdák. A megfelelő fajtaválasztás mellett ezzel a módszerrel tudják szélesíteni a betakarítási időszakot az ágazatban. A palántázott, korai érésű termény után felárat fizetnek a gyárak, ezzel is ösztönözve a termelőket arra, hogy széthúzzák a szezont. A feldolgozók ugyanis könnyen bajba kerülnének, ha szeptemberben egyszerre adnák le a termést a partnereik.
Az ipari paprika helyzete ugyanakkor korántsem ilyen fényes, a fejlődést nagyban nehezíti a munkaerőhiány. Ledó Ferenc szerint a termelők egyre kisebb területen foglalkoznak szabadföldi paprikával, mivel gyakorlatilag nincs, aki leszedje a terményt. Emiatt – bár volna igény a minőségi termékekre – a feldolgozók is visszafogták a kapacitásaikat. A szabadföldi termesztés visszaesésének másik oka, hogy egyre több gazda a sokkal biztonságosabbnak tartott fóliasátras módszerre váltott.
Mindez nem csoda, hiszen a gazdának a betakarításig hektáronként öt-hatmillió forintja áll a terményben, s ha akkor elveri a jég a táblát, a termelő már futhat a pénze után. Az idén egyébként mintegy 900 hektáron foglalkoznak iparipaprika-termesztéssel az országban, ennek jelentős része három fajtára koncentrálódik: a tölteni való, a kápia és a paradicsom alakú pritamin paprikára. Emellett kisebb mennyiségben savanyításra használt egyéb típusokat is termesztenek.
forrás: magyaridok.hu
