Jelentős változások zajlanak a kertészet digitalizációjában

Budapest, 2017. február 22., szerda – Noha még hosszú az út a precíziós kertészetig, az elmúlt években már fontos változások tapasztalhatók. A III. PREGA Konferencia és Kiállítás kertészet szekciója a jelenről adott pillanatfelvételt a gyakorlat oldaláról megközelítve cégvezetők, kutatók, oktatók segítségével.

III. PREGA Konferencia és Kiállítás

 

A precíziós gazdálkodás a szántóföldi növénytermesztésben terjedt el elsősorban, ám az elmúlt években a kertészetben is jelentős fejlesztések figyelhetők meg. Hazánkban a precíziós technológiák nagyobb mértékű elterjedése az üvegházas termesztésben tapasztalható, de meghonosodása a gyümölcstermesztési gyakorlatban is elkezdődött már.

A precíziós gazdálkodás elterjedése a kertészet számára is sürgető, hiszen általa pontos információ kapható az ültetvény állapotáról, aminek következtében az egyes beavatkozások helyspecifikusan végezhetők el, ennek köszönhetően pedig egyrészt jelentős költségmegtakarítás érhető el, másrészt a környezet terhelése is mérsékelhető.

A várakozások szerint a jövőben egyre jelentősebb lesz a gazdák döntéseit segítő rendszerek elterjedése, emellett komoly lehetőségek rejlenek az automatizálás és a robotika terén. A precíziós technológiák szélesebb körben való elterjedését ugyanakkor korlátozhatja, hogy bizonyos esetekben jelentős a bevezetés költségigénye, de nagyobb fokú elterjedéséhez szükséges a gazdálkodók szemléletváltása is.

A precíziós kertészet aktuális helyzetéről, elsődlegesen is annak gyakorlat oldaláról cégvezetői, kutatók, oktatók adták áttekintést az érdeklődőknek.

Ledó Ferenc, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke (jobbra)

 

Ledó Ferenc, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, a szekció védnöke köszöntőjében többek között azt hangsúlyozta, hogy az informatikának, automatizálásnak napi gyakorlattá kell válnia a kertészetben, mert különben a kiélezett versenyből vesztesként kerülnek ki a magyar kertészek. Hozzátette azt is, Magyarországnak csak akkor van esélye, ha minőségi, prémium termékek előállítására törekszik és nem tömegtermelésre.

Dr. Jung András, a Szent István Egyetem docense az utóbbi években elterjedt újszerű méréstechnikát, a snapshot vagy full-frame spektrális képalkotást bemutatva arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a képalkotás számos új lehetőséget rejt magában, ugyanakkor a méréstechnika egyelőre a tudomány és a kutatás szolgálatában áll, ahol a gazdaságosság mellett a tudományos eredmény a legfontosabb. Rámutatott: a képalkotó terepi spektroszkópia bőséges tudományos és gyakorlati potenciállal rendelkezik, teljes feltárása és kiaknázása a következő évtizedek feladata a mezőgazdasági és kertészeti szakemberek közreműködésével.

Dr. Szabó Viktor, a Bold Agro Kft. ügyvezető igazgatója előadásában az almatermesztési technológiák közül az öntözéssel, a tápanyag-gazdálkodással és a termésritkítással foglalkozott, mert – mint fogalmazott – ezek a termesztéstechnológiai elemek ugyan nem az egyetlen megoldások a gyümölcstermesztésben, viszont jó és több éve bizonyítottan működő technológiák.

A precíziós agrometeorológia témáját tárgyalva Mátrai Zoltán címzetes egyetemi docens, az Agrárin Kft. ügyvezető igazgatója egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csak a talajt kell ismerni, de szükség van például a mikroklimatikus térképezésre vagy a talajmonitoringra. Az előrejelzés jelentősége, hogy egyszerűen alkalmazható, kedvező árú, Lego-szerű felépítésű, kompatibilis rendszerek összessége, megtérülő beruházás az adekvát műveleteknek köszönhetően: akkor, amikor kell, ott és azt ami szükséges. Kitért arra is, hogy a mérés, előrejelzés és dokumentáció célja minden esetben a hatékonyság növelése és a környezet megóvása, hozzáértő szakember részvétele ugyanakkor nélkülözhetetlen az adatok értékelésében és alkalmazásában.

Forray Alfréd, a FLORATOM Kft. növényvédelmi vezetője

 

Forray Alfréd, a FLORATOM Kft. növényvédelmi vezetője a “Precíziós zöldségtermesztés üvegházban” című előadásában egyebek mellett arról beszélt, hogy a digitális forradalom a hajtatásban ár 10-20 éve elkezdődött, hiszen ott jelennek meg először az innovációk, ez a kertészet „Forma1-e”. Szólt arról is, hogy az új trend a felhőalapú szolgáltatás, illetve hogy a kertészek beadják adataikat feldolgozásra.

Füredi Gábor, a HAND Kft. ügyvezetője a post harvest tevékenységről (tárolás-marketing-logisztika) szóló előadásában a kertészet előtt álló kihívások között említette, hogy az ágazat fontosságát a döntéshozók nem értik meg. Hiányzik a kertészet ágazati stratégiája, hiányosságok tapasztalhatók felső, középső és alsó szinten, hiányzik a lobbierő és elenyésző pénz jut kutatás-fejlesztésre. További gondot jelent – folytatta –, hogy a termelők legnagyobb része nem vesz tudomást a gazdaságossági szempontokról, az üzem-méretekről; a piac diktátumáról, a kereskedelem fontosságáról; a technikai fejlődésről. Füredi Gábor a többi között arra is felhívta a figyelmet, hogy szinte felfoghatatlan mennyiségű adat keletkezik, s ez óriási feladat elé állítja a kutatókat, a termelőket, a gépgyártókat, a kereskedőket.

Szánthó Attila, a Készenlét ZRt. ökológiai termékreferense egy újszerű kezdeményezésről számolt be. A társaság az aeropónia (növények tápanyagködből való táplálása) bevezetését javasolja a formálódó városi közösségi kertekben. Az elképzelés szerint az arra alkalmas tetőkre aeropóniás üvegházakat tennének, miközben a tető hő- és vízszigetelését is hosszú távra megoldanák ezzel. Szánthó Attila elmondta azt is, hogy mivel nem pontosan a svéd Torsten Ingestad erdész-ökológus professzor útját járják a technológiát illetően, hanem Dr. Biczók Gyula kísérleti módszertanát alkalmazzák, eljárásukat nebulopóniának nevezték el.

Dr. Lukácsy György a Grand Tokaj Zrt. részéről úgy fogalmazott, most teszik az első precíziós lépéseket, az adatgyűjtést a nekik szállító gazdák ültetvényeiről, a termőhelyekről már 2013-ban elindították, hogy tudják, honnan érkezik a termés. Ma már olyan fontos adatbázissal rendelkeznek, mint például az egész borvidék teljes felszínmodellje, de a talaj adottságait is feltérképezték. Mint mondta, fontos számukra, hogy precízen meg tudják mondani, hol mire lehet számítani, a termelőkkel kötendő szerződésnél már ismerik a termőhelyi adatokat.

Kerekasztal-beszélgetés

 

A szekcióülést kerekasztal-beszélgetés zárta, amelyen a kertészettel foglalkozók egyik legfontosabb problémájaként a munkaerő-hiány fogalmazódott meg.