A spárga igen ízletes, változatosan elkészíthető zöldségfajunk. Keresett exportcikk is, mégis viszonylag kis területen termesztik hazánkban. Az utóbbi időben fellendülés tapasztalható, elsősorban a szeged környéki homokos területeken.

Nem fertőző betegségek

A spárga nem fertőző betegségei közül a spárgasípok üregessége hideg, hó nélküli teleket követő tavasszal észlelhető. Jellemző tünete, hogy a sípok belső szövete üveges, laza szerkezetű. Tavasszal a tövek kihajtanak, de a szárak elsárgulnak, majd elpusztulnak. Kiváltó oka a jóval 0 oC alatti hőmérséklet.

A spárgasípok csúcselhalása a kora tavaszi fagyok hatására következik be. A fiatal hajtások fagyérzékenyek, ezért a bakhát felső szintjében tavasszal károsodhatnak. Ilyenkor a sípok csúcsi része elbarnul és befűződik. A spárgasípok vörösfoltossága esetén a sípok felületén elszórtan vörhenyes elszíneződés, vagy szabálytalan alakú vörösesbarna foltok jelennek meg. A vörhenyes elszíneződés előidézője a magas vastartalmú, nedves, nagy humusztartalmú talaj.

A vörösbarna foltok kiváltó oka felszedés előtt a száraz, meleg talaj, felszedés után a sípokat érő fény és meleg. Ezért a leszedett spárgát óvjuk a fénytől és hűvös helyen tároljuk!

Gombás betegségek

Egyetlen gombás betegsége a spárgarozsda (Puccinia asparagi) rendszeresen előfordul. Tünetei a száron és a fillokládiumon (levélszerű képződmény) jelentkeznek. A szár alsó részén 2-3 mm átmérőjű narancsvörös termőtestek (spermogóniumok és ecidiumok) figyelhetők meg, csoportokba rendeződve. Később a száron kerek vagy ovális, sárgászöld foltok alakulnak ki, amelyeken először fahéjbarna (uredo-), majd fekete színű (teleuto-) spóratelepek jelennek meg, elszórtan vagy körökbe rendeződve. A fillokládiumokon a telepek mindig elszórtan, egyesével képződnek. A beteg növények talaj feletti részei elszáradnak. A talajban lévő növényrészeken a betegség tünetei nem fejlődnek ki. Fertőzési forrásai a talaj feletti növényrészek, amelyeken a kórokozó spórái áttelelnek. Tavasszal újabb spórák képződnek, amelyeket a szél és az esőcseppek a zsenge szárakra juttatnak. A kórokozó mindig újabb telepeket hoz létre, a belőlük kiszabaduló spórák egész nyáron át „biztosítják” az újabb fertőzést.

A témával kapcsolatban bővebben itt olvashat.