Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke kifejtette, hogy idén a napsütés kedvezett a kultúráknak, nem volt szélsőségesen hideg, ezen tényezőknek köszönhetően a termények minősége is kedvezőbb lehet a tavalyinál. 2018-ban az országban 3500-3600 hektáron folyt üvegházakban, fóliákban hajtatott zöldségtermesztés. A múlt évben a termelők mintegy 445 ezer tonna hajtatott zöldséget takarítottak be: paprikafélékből 185 ezer, paradicsomból 130 ezer, uborkából 33 ezer, káposztafélékből 24 ezer tonnát. A gombatermesztés 30 ezer tonnát tett ki – tette hozzá. Az elnök elmondta, hogy a kertészeti ágazatok kibocsátása a teljes mezőgazdaságon belül tavaly 356,2 milliárd forintot tett ki, ebből a zöldségágazat 180 milliárdot, ezen belül az étkezési paprika 17 százalékot, az étkezési és ipari célra termesztett paradicsom 14 százalékot, a gyökérzöldségek 7 százalékot, a káposztafélék 5,5 százalékot, a hagymafélék 2,5 százalékot képviseltek. Kitért arra is, hogy a téli időszakokban, amikor a korai termelésű hazai zöldségfélék a fogyasztás kevesebb, mint 60 százalékát adják, 15-20 százalékkal drágább a hazai termék az áruházláncokban, szabadpiacon pedig akár 30-50 százalékkal is többe kerül. Amikor viszont a hazai termelésből származó áru meghaladja a fogyasztás 80-85 százalékát, akkor az árak “összeérnek”, maximum 3-5 százalékkal magasabb a magyar áru fogyasztói ára.
A mennyiségi növekedés hatására a termelői árak és a fogyasztói árak is apadnak, jelentős árcsökkenésre azonban a “lecsószezonig” még várni kell, az június végén, július elején várható – jegyezte meg.
