Nem csak a hazai fagy, az európai árak is drágítják a gyümölcsöket. A kílmaváltozás miatt szélsőségesebbé vált az időjárás és emiatt egyes fajták eltűnhetnek Magyarországról.

Tíz százalékkal drágulhatnak idén átlagosan a gyümölcsök a tavalyi árakhoz képest óvatos előrejelzések szerint. Ezt a szamóca egekbe szökő árainál máris tapasztalhatják a vásárlók. A drágulásnak azonban nem az áprilisi fagykár a legfőbb oka. Az előzetes becslések alapján 5-10 százalékos lehet a kertészetek, ültetvények vesztesége, ami töredéke a tavalyi 30-40 százalékos fagykárnak. Összességében a 80 ezer hektárnyi hazai gyümölcsös területből mintegy 15-20 ezer hektárt érintett a fagykár.

A fagy nem azonos mértékben érintette a hazai termőterületeket. A leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi része, illetve Zala, Vas, Bács megye volt érintett, de Heves megyében is megfigyeltek fagykár sújtotta gyümölcsösöket. Elsősorban az alacsonyabban fekvő, illetve a völgyekben található ültetvényeken okozott gondot az áprilisi fagy.

Nyugat-Európában viszont sok gyümölcstermő területen a sokkal veszélyesebb száraz fagy pusztított. Emiatt jelentős terméskieséssel kell számolni, s ez felhajtja az árakat. Észak-Olaszországtól föl a németországi, belgiumi, hollandiai gyümölcsösökig, főképpen a német cseresznye- és meggytermő régiókig, a száraz hideg akár 50-70 százalékos pusztítást is végezhetett.

A magyar piac túl kicsi, nem képes befolyásolni az európai folyamatokat, így a nemzetközi trendek húzzák magukkal a magyarországi árakat is. Áremelést eredményez például, hogy kevesebb lesz import, illetve a magyar termés egy részét elszívja a nyugat-európai piac. Nagy kérdés, hogy a spanyol, a dél-olaszországi termelők mennyire képesek majd pótolni a kieső termést.

A gyümölcságazatnak az volt a “szerencséje”, hogy nedves hideg árasztotta el az országot. A korszerű kertészetekben pedig a fagygyertyákkal, egyéb korszerű védekezési módszerekkel mínusz 5 foknál is eredményesen védekeztek.

A terméskiesés mértékéről két hét múlva már többet lehet majd tudni, de figyelembe kell venni azt is, hogy nemcsak az elfagyott virágok, terméskezdemények jelentenek veszteséget, hanem az is, hogy a hűvös, csapadékos időjárás miatt nem “dolgoztak” a méhek, nem porozták be a virágokat – említette a Népszavának Ledó Ferenc, a Fruit-Veb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Az előzetes felmérések alapján a legjelentősebb kár az almásokat, majd a meggy-, illetve a cseresznyeültetvényeket érte, de a szilva is érdemi veszteségeket szenvedett el.

Ledó Ferenc: A magyar termés egy részét elszívja a nyugat-európai piac

A szakember elmondta, valószínűleg a globális felmelegedés miatt egyre szélsőségesebb az időjárás. Egyre korábban kezdődik a gyümölcsfákon a virágzás és a különböző fajták egyre kevésbé tartják be a hagyományos “menterendet”. Tavaly már az őszi- és kajszibarack, a meggy, a cseresznye, a korai almafajták szinte egyszerre borultak virágba. Korábban a mandulafák után április első napjaiban következett a kajszi, majd az őszibarack, utána a cseresznye, a meggy, a szilva következett, s április utolsó napjaiban pedig az almások virágoztak. Az utóbbi időszakban azonban az északi régiókban is április utolsó dekádjában az almafák is virágot hajtanak. Átlagosan 10 nappal korábban ébrednek a gyümölcsösök, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Csakhogy minél korábban és minél több fajta gyümölcs virágzik egyszerre, annál nagyobb a fagykár esélye. A fogyasztó abban bízhat, hogy vannak egymást helyettesítő gyümölcsfajták. Egyebek mellett a dinnye az őszibarackkal nagyjából egy időben jelenik meg a piacon, tehát ha jó a dinnye szezon, a kevesebb barack ára sem szabadulhat el túlságosan, mert dinnyét vásárol helyette a fogyasztó.

Nem javítja a magyar gyümölcságazat versenyképességét az sem, hogy egyelőre kisebbségben vannak a korszerű technikát, technológiát alkalmazó gazdálkodók a hagyományos, gyengébb hatékonyságú módszerekkel tevékenykedő termelőkhöz képest. Nyugat-Európában éppen fordított az arány, mert aki lemarad, az kiesik a versenyből.

Ma még nem tudni, hogyan működik a jégeső elleni védelem, mekkora jégkárral kell számolni, hogy lesz-e aszály, vagy sem. A hazai gyümölcsösöknek sajnos csak töredékét öntözik. Biztató, hogy legalább megindult az intenzív poszméh tenyésztés, ami eredményesebbé teheti a beporzást, mert a poszméh a házi méhvel ellentétben plusz 15 Celsius fok alatt is hajlandó nektárt gyűjteni. A gyümölcstermesztők többnyire fizetnek a méhészeknek azért, hogy az állományukkal megtelepedjenek virágzáskor az ültetvényen. Ez is növeli a költségeket.

Az érdemi versenyképesség javuláshoz évi 5-6 ezer hektár gyümölcsöst kellene korszerűsíteni. Ez a szinten tartáshoz lenne elegendő. Ezzel szemben 5 évre jut 8-10 ezer hektár korszerűsítésére elegendő támogatási forrás. Jelenleg nagyjából 80 ezer hektáron termelnek gyümölcsöt Magyarországon. Erről a területről évente 800-900 ezer tonna gyümölcsöt szüretelnek.

Az igazi az lenne, ha teljesen megszűnnének az uniós támogatások és az maradna a porondon aki a leggazdaságosabban, hatékonyabban dolgozik, mert a támogatások sok esetben visszafogják fejlődést – vélte Ledó Ferenc.

forrás: http://nepszava.hu