Életének 94. évében elhunyt Prof. Dr. Pethő Ferenc nyugalmazott egyetemi tanár, búcsúztatására 2023. február 16-án kerül sor. 

A hatalmas életművet hátrahagyott Prof. Dr. Pethő Ferenc nyugalmazott egyetemi tanárra Dr. Gonda István szép szavaival emlékezünk:

“A lexikonok, a Ki Kicsoda kiadványai, almanachok, wikipédia, stb. igen részletes leírásokat tartalmaznak pályája, életútja vonatkozásában. Az egyetemi oktató, a kutató, a különböző intézmények (kutatóintézet, főiskola, egyetemi tanszék, szakmai szövetségek, stb.) élén betöltött vezetői tisztségeinek megnevezése és a szolgálat időtartama, az elért kutatási, oktatási és szakmapolitikai eredmények, sikerek részletezése oldalakra rúgna még akkor is, ha ezeket szűkmarkúan szeretnénk megjeleníteni.

Tokaj szülöttjeként már egész fiatalon a gyümölcstermesztés felé fordult. Megfogalmazható az, hogy második „szülőhazájának” mégis Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tekinthető, ahol több mint 60 éven át szolgálta ennek a megyének a gyümölcstermesztését, mindenkor a termesztők érdekeit szem előtt tartva.

Kiváló kutatásszervező személyiség, aki éleslátóan, jó érzékkel válogatta meg kutatóintézeti munkatársait, felismerve azokban a kutatás iránti elkötelezettség motivációit. Az 1960-as, 70-es években az általa vezetett kutatóállomáson mára már fogalomnak tekinthető csapat jött össze, azaz Zatykó Imre, Bubán Tamás, Bartha József, Szabó Tibor (és a sorokat író Gonda István is – a szerk.)

Oktatási tevékenységét számos generációt képviselő tanítványai egységesen elismerik. A kiváló előadásmód mellett a szintetizáló, a lényeget kiemelő és hangsúlyozó, a bonyolult összefüggéseket leegyszerűsítő és érthetővé tevő képességei is elismerést érdemeltek.

Számos szakmai rendezvény levezető elnökeként mind az egyes előadások utáni kommentárjaiban, mind a záró-gondolataiban megvilágította, kiemelte és hangsúlyozta – sokszor az előadóknál sikeresebben és érthetőbben – a lényeget, a mondandók legfontosabb elemeit. Lényeglátói képessége messze átlagon felüli volt, előadásainak felépítése, taglalása és a mondandók egymásra épülése sajátságos, kristálytiszta logikáját tükrözte. Gyakran még a szakmailag kevésbé képzettek is megértették és megjegyezték a mondandóit.

Érces hangja miatt még nagyszámú hallgatóság előtt is rendre elutasította a mikrofon használatát, ami az előadásainak egyfajta emberibb, személyesebb hangulatot biztosított. Előadásaira túlzás nélkül állítható, hogy tódultak a hallgatók. A hangjával kapcsolatban megemlítendő az is, hogy munkatársi, baráti összejöveteleken az énekhangja feledhetetlen hangulatot, élményt nyújtott a résztvevők számára.

Pályája során a szakmai értékek megőrzését és az elődök tiszteletét hangsúlyozta. Fáradhatatlan aktivitása a szorgalom és soha fel nem adás ötvözetét tükrözte. Kritikus alkat volt, aki a szakmai berkekben bátran szállt vitába és védte meg az általa képviselt érdekeket. Egyetemi tanszékvezetői pályafutása során kitartó, és szerencsére sikeres küzdelmet folytatott az egyetemi kertészeti oktatás fennmaradásáért, az azt gátolni, illetve megszüntetni akaró törekvésekkel szemben. 

Szuggesztív egyéniségét jellemezte az, hogy bárhol megjelent, „felforrósodott” körülötte a légkör. Szabolcs megyét, annak gyümölcstermesztését úgy ismerte, mint a tenyerét, de az Ő neve is etalon volt a termesztők körében. Mindig eseménynek számított, amikor megjelent valahol, valamely gyümölcsültetvényben. Véleményét, tanácsait tisztelettel és hálásan fogadták mind a nagygazdaságok, mind a kisebb termelők. Számos más feladata mellett gyakorló kertész is volt (faiskolai termesztés, gyümölcstermesztés), amit saját ültetvényeiben gyakorolt. Egész életében fogékony volt az újra, akár a gyümölcsfajták, akár a technológiai újdonságok vonatkozásában. Mindenkor igen fontosnak tartotta és tartja a szakmai kifejezések, fogalmak pontos megnevezését, a definíciók helyes használatát. Szakmatörténeti munkássága és a hagyományos, tájjellegű gyümölcsfélék megőrzésére és szélesebb körű ismertetésére fordított energiáit nehéz lenne felülmúlni. Pethő Ferenc emberi, oktatói, kutatói, szakmapolitikai életútja generációk sokasága számára vált példaképpé, ami a következő generációk számára is iránymutatónak tekinthető. Nagyrabecsüléssel, tisztelettel és szeretettel adózunk emlékének.