Már jól ismert és dokumentált tény, hogy a rendszeres zöldség-gyümölcs (Z-Gy) fogyasztás kedvező hatással van sok krónikus betegség kialakulásának megelőzésében. A Zöldség-Gyümölcs Világ-hírlevél ezen új száma most a zöldségek és gyümölcsök néhány kevéssé ismert előnyös tulajdonságára fókuszál.

Serdülő korúaknál először Neville és Woodside vizsgálta a Z-Gy fogyasztás és az izmok teljesítőképessége, ereje közötti kapcsolatot. A szerzők a ’2000 Fiatal Szív’ projektben részt vevő, 12-15 év közti kamaszokat tanulmányozták. Vizsgálatuk a zavaró faktorok kiegyenlítése után kimutatta, hogy az izmok teljesítőképessége szignifikánsan magasabb azoknál a fiúknál és lányoknál, akik nagy mennyiségben fogyasztanak Z-Gy-t, összehasonlítva azokkal, akik ritkábban és kevesebbet fogyasztanak. A felnőtt populáció körében végzett korábbi vizsgálatok hasonló eredményeket hoztak. A Z-Gy-k izmokra gyakorolt hatásait megalapozó mechanizmusok tisztázása még hátra van. Ezek között szerepelhetnek: a magas antioxidáns szint, mely véd az oxidítív stressz és az izomsejtek gyulladása ellen; a nagyobb alkalitás (lúgosság), amely a túlzott elsavasodás ellen hat; a nitrátok, melyek az izomsejtek mitokondriális teljesítményét befolyásolják; stb.

Egy másik egyedi téma, mely Eslamian és munkatársai műve a Teheráni Egyetemről: a Z-Gy-ben gazdag étrend hatása a spermák minőségére, mindenek előtt az asthenospermiára (a spermiumok csökkent mozgás- és életképességére). A szerzők az asthenospermia és a táplálkozási szokások közötti kapcsolatot vizsgálták. Esettanulmányukban 342, 20 és 40 év közötti férfit vizsgáltak, közülük 107 személynél volt megfigyelhető az asthenospermia. (Két táplálkozási modell jelent meg: a ’’körültekintő minta’’ (gyümölcsökben, zöldségekben, halban, szárnyasokban, teljes kiörlésű gabonában, növényi olajokban, zsírszegény tejtermékekben gazdag) és a klasszikus ’’nyugati minta’’ (vörös húsokban, cukorokban, nátriumban, telített zsírokban, snackekben gazdag)).  Az eredmények világosak: a legmagasabb pontozású, a ’’megfontolt mintát’’ követő résztvevőknél az asthenospermia 54 %-al kisebb kockázatot mutatott, mint azoknál, akik pontértékei a legalacsonyabb tartományba estek.

Végül, de nem utolsó sorban Steenbruggen és munkatársai gyermekeknél a táplálék hatását és a magyarázat nélküli kimerültség kapcsolatát vizsgálták. Tanulmányukban 100, 2-18 év közötti gyermeket vizsgáltak, akik magyarázat nélküli kimerültségben szenvedtek. A gyermekek egy csoportja három hónapon keresztül zöldségekben, marhahúsban, teljes zsírtartalmú teljben és vajban gazdag étrenden volt, míg a kontroll csoport táplálkozási szokásai nem változtak. Az első csoportba tartozó gyermekeknél szignifikánsan csökkent az alvási szükséglet. Továbbmenve, a kimerültség szignifikáns csökkenése kapcsolatban volt a zöldségek fogyasztásával, míg a teljes zsírtartalmú tejet fogyasztó gyermekek alvási szükséglete még tovább csökkent. A lehetséges magyarázatok? Antioxidánsokban gazdag zöldségek, a tejben lévő magas melatonin koncentráció, az immunrendszerre gyakorolt hatás…. Idővel biztosan kiderül.

Kellemes olvasást!

Dr Thierry GIBAULT Endokrinológus, táplálkozási szakértő – Franciaország

Növeli-e a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása az izmok erejét és teljesítőképességét kamaszkorban?

Charlotte E. Neville, Jayne V. Woodside

Centre for Public Health, School of Medicine, Dentistry and Biomedical Sciences, Queen’s University Belfast – UK

A serdülő kor a gyors növekedés és fejlődés időszaka, jellemzően jelentős testméretbeli változásokkal, az izomtömeg növekedésével jár. A gyeremekkori Z-Gy fogyasztás növelését széles körben támogatja, hogy része az egészséges táplálkozásnak. Epidemiológiai bizonyítékok azt sugallják, hogy a Z-Gy fogyasztás és/vagy a zöldség-gyümölcsben gazdag étrendhez kapcsolódó tápanyagok bevitele szerepet játszhat az izomerő és teljesítőképesség növelésében(1-3). Azonban a bizonyíték még nem meggyőző és az eddig végzett vizsgálatok zömét idősebb felnőtteken végezték. A kamaszkori Z-Gy bevitel izmokra gyakorolt hatásának fontosságát kevésbé vizsgálták. Ezért egy kamaszkorú populáción átfogó tanulmányt készítettünk, hogy megvizsgáljuk a Z-Gy fogyasztás és az izomerő, teljesítőképesség közötti  kapcsolatot.

Az észak-írországi ’Fiatal Szívek’ projekt

Az eredmények az 1999-2001 között a ’Fiatal Szívek 2000’ (FSz) projektben részt vevő, 12-15 év közötti, körülbelül 2000 fiúból és lányokból álló csoportról gyűjtött adatok alapján születtek. Az FSz a második abban a nagy átfogó tanulmánysorozatban, melyet északír iskolások között végeztünk. Az elsődleges cél a kamaszkor alatt a szívkoszorúérrel kapcsolatos megváltoztatható rizikófaktorok státuszának vizsgálata volt(4). A vizsgálat alatt a táplálékbevitelt – beleértve a teljes Z-Gy fogyasztást – egy 7 napos étrend alapján határoztuk meg. Az izomerő és teljesítmény meghatározott mértékegységeként a kéz szorításának erejét és a maximális ugrási teljesítményt mértük egyénenként. Előbbit kézi dinamométerrel, utóbbit súlypontemelkedés-mérővel egyénenként mértük. A Z-Gy bevitel és az izomerő valamint a teljesítmény közötti kapcsolat vizsgálatára lineáris regresszióanalízist végeztünk.

A magasabb arányú Z-Gy fogyasztás pozitívan hat az izmok teljesítőképességére

A tanulmány feltárta, hogy az izmok teljesítőképessége szignifikánsan nagyobb volt azoknál a fiúknál és lányoknál, akik Z-Gy fogyasztása magasabb (>237.71 gramm/nap és 267 gramm/nap) ellentétben azokéval, akik kis mennyiséget fogyasztanak (135.09 gramm/nap és 147.43 gramm/nap). Az analízis a különböző zavaró faktorok – életkor, pubertás állapot, energiabevitel, fizikai aktivitás, szocio-ökonómiai státusz – kiegyenlítése után történt.  A Z-Gy fogyasztás és az izomerő között sem a fiúknál, sem a lányoknál nem volt ilyen nyilvánvaló kapcsolat.

Összehasonlítás korábbi tanulmányokkal

Korábban már vizsgálták a Z-Gy bevitel és az izomerő valamint teljesítmény közötti összefüggést, bár az eredményeket főleg idősebb felnőtteken végzett vizsgálatok szolgáltatják. Ezek eredményei szerint a vér alacsony karotinoid tartalma – mely az elégtelen Z-Gy bevitelre utalhat – kapcsolatban van a gyenge izomerővel és a fizikai teljesítmény más mértékegységeivel(1-3).

Milyen mechanizmusokon keresztül hatnak az izmokra a zöldségek és gyümölcsök?

A Z-Gy-ök és az izmok közötti kapcsolatban számos mechanizmust szerepet játszhat. A Z-Gy-k magas antioxidáns tartalma védelmet nyújthat az oxidatív stressz és az izomsejteken belüli gyulladások ellen. A Z-Gy-ökben jelen lévő alkálikus sók az elsavasodást akadályozhatják meg. Egy másik lehetséges folyamat – amely további vizsgálatokat érdemel – a Z-Gy-ökben lévő nitrátok szerepe, melyek az izomsejtek mitokondriális tevékenységének hatásfokát növelve serkenthetik az izomösszehúzódást(5).

Összegezve:

  • Serdülő korban a Z-Gy fogyasztás növelése az izom teljesítőképesség emelésének egyik eszköze
  • A kamaszok ezen csoportjában nem volt független kapcsolat a megemelt Z-Gy fogyasztás és az izomerő között
  • Irányított vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy kiderítsük, vajon az izomerő és a teljesítőképesség fokozható-e a serdülő kori megnövelt Z-Gy fogyasztással

Hivatkozások

  1. Semba RD, et al. Carotenoids as protection against sarcopenia in older adults. Arch Biochem Biophys 2007;15:141-145
  2. Cesari M, et al. Antioxidants and physical performance in elderly persons: the Invecchiare in Chianti (InCHIANTI) study. Am J Clin Nutr 2004; 79:289-294
  3. Robinson SM, et al. Diet and its relationship with grip strength in community-dwelling older men and women: the Hertfordshire cohort study. J Am Geriatr Soc 2008;56:84-90
  4. Watkins D, et al. Trends in blood pressure over 10 years in adolescents: analyses of cross sectional surveys in the Northern Ireland Young Hearts project. BMJ 2004;329:139
  5. Larsen FJ, et al. Dietary inorganic nitrate improves mitochondrial efficiency in humans. Cell Metab 2011;13:149-59

 

Táplálkozási szokások és az Asthenozoospermia kockázata

Ghazaleh Eslamiana és munkatársai

  1. Shahid Beheshti University of Medical Sciences, Tehran, IRAN

 

A terméketlenség a reprodukcióra képes életkorban lévő párok 10-15 %-át érinti és az esetek közel 50 %-ában a férfiak érintettek(1). Az elmúlt évtizedekben sok vita volt a spermiumok minőségi változását illetően (2-4).

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az antioxidánsok, gyümölcsök, zöldségek, szárnyasok, tengeri ételek, fölözött tej, rákfélék, fejes saláta, paradicsom, kajszi és őszibarack nagy mennyiségű bevitele, valamint az édességek és feldolgozott húsok, különösen a telített zsírokat tartalmazók alacsony bevitele kedvező kapcsolatban van a spermiumok minőségével(5-12).

Vizsgálatunkban kiértékeltük a táplálkozási szokások és asthenozoospermia kockázata közötti kapcsolatot. Esettanulmányunkban iráni férfiakat vizsgáltunk, hogy jobban megértsük a táplálkozási minták szerepének és az asthenozoospermia* ok-okozati összefüggéseit.

342 fő, 20 és 40 év közötti férfit kérdeztünk

2012 januárja és 2013 novembere között összesen 107 asthenozoospermiával élő és 235 kontrol személyt kérdeztünk ki a teheráni terméketlenségi klinikán. A szokásos táplálékbevitelt egy félig mennyiségi élelmiszer gyakorisági kérdőív használatával mértük fel. A spermiumok minőségi adatait a WHO ötödik kiadású útmutatója alapján elemeztük ki. A táplálkozási mintákat faktor analízis eredményeiből származtattuk. A regresszió analízishez a referencia kategóriát az első harmad értékei szolgáltatták.

A főkomponens-analízis során 2 táplálkozási minta alakult ki: a ’’ körültekintő minta’’ és a ’’nyugati minta’’ (1. táblázat).

A ’’körültekintő minta’’ követőinél alacsonyabb az asthenozoospermia kockázata

Eredményeink azt mutatták, hogy a vizsgálatban részt vevők közül a ’’körültekintő minta’’ pontszámainak felső harmadában lévők esélye az asthenozoospermiára 54 %-al kisebb, mint a legalsó harmadban lévőké.  Kontrasztként a ’’nyugati minta’’ pozitív kapcsolatban volt az asthenozoospermia kockázatával.

Vizsgálatunk arra enged következtetni, hogy a főleg növényi alapanyagokon alapuló étrend kapcsolatban lehet az asthenozoospermia csökkent kockázatával, míg a ’’nyugati mintához’’ való ragaszkodás potenciális indikátora a megnövekedett rizikónak.

Jelen tanulmány megmutatja, hogy az étkezés minőségének emelése érdekében tett erőfeszítéseknek nem csak egyes tápanyagokra és élelmiszerekre, hanem az étrend egészére kellene fókuszálnia.

Mivel a témában igen korlátozott az epidemiológiai bizonyítékok száma, jól tervezett eset-kontroll és csoportos esettanulmányok szükségesek ahhoz, hogy igazoljuk a táplálkozási minták és az asthenozoospermia kockázatának kapcsolatát, mind fejlődő, mind fejlett országokban.

 

 

  1. táblázat: A két étrend fontosabb elemei

 

’’Körültekintő minta’’ ’’Nyugati minta’’
Zöld levélzöldségek, sárga színű zöldségek, egyéb zöldségfélék, paradicsom Belsőségek, vörös hús, feldolgozott húsfélék
Halak és egyéb tengeri ételek Cukor
Gyümölcsök és természetes gyümölcslevek Cukros üdítők és édességek
Hüvelyesek Tésztafélék, rizs és finomított gabonák
Teljes kiőrlésű gabonák Burgonya
Szárnyasok Gyorsételek
Tea és kávé Magas zsírtartalmú tejtermékek
Alacsony zsírtartalmú tejtermékek Hidrogenizált zsírok
Növényi olajok Majonnéz és zsíros szószok
  Snackek

 

*Az asthenozoospermia csökkenti a hímivarsejtek mozgás- és életképességét. Férfiaknál a terméketlenség vagy a csökkent megtermékenyítő képesség legfőbb oka.

A cikk alapjául szolgált: Eslamian G, Amirjannati N, Rashidkhani B, Sadeghi MR, Baghestani AR, Hekmatdoost A. Adherence to the Western Pattern Is Potentially an Unfavorable Indicator of Asthenozoospermia Risk: A Case-Control Study. J Am Coll Nutr. 2015 Mar 12:1-9

Hivatkozások:

  1. Rowe PJ, Comhaire FH, Hargreave TB, Mahmoud AMA, and the World Health Organization: “WHO Manual for the Standardized Investigation, Diagnosis and Management of the Infertile Male.”Geneva: World Health Organization, 2000.
  2. Pastuszak AW, Lipshultz LI. Words of wisdom. Re: human semen quality in the new millennium: a prospective cross-sectional population-based study of 4867 men. Eur Urol 62:1197–1198, 2012.
  3. Osegbe DN, Amaku EO. Semen features of 596 truly infertile men. Eur Urol 13(3):169–73, 1987.4. Hu FB: Dietary pattern analysis: a new direction in nutritional epidemiology. Curr Opin Lipidol 13:3–9, 2002.
  4. Young SS, Eskenazi B, Marchetti FM, et al. The association of folate, zinc and antioxidant intake with sperm aneuploidy in healthy non-smoking men. Hum Reprod. 23:1014–1022, 2008.
  5. Eskenazi B, Kidd SA, Marks AR, et al. Antioxidant intake is associated with semen quality in healthy men. Hum Reprod 20:1006–1012, 2005.
  6. Mendiola J, Torres-Cantero AM, Moreno-Grau JM, et al. Food intake and its relationship with semen quality: a case-control study. Fertil Steril 91:812–818, 2009.
  7. Mendiola J, Torres-Cantero AM, Vioque J, et al. A low intake of antioxidant nutrients is associated with poor semen quality in patients attending fertility clinics. Fertil Steril 93:1128–1133, 2010.
  8. Eslamian G, Amirjannati N, Rashidkhani B, et al. Intake of food groups and idiopathic asthenozoospermia: a case-control study. Hum Reprod 27:3328–3336, 2012.
  9. Minguez-Alarcon L, Mendiola J, Lopez-Espin JJ, et al. Dietary intake of antioxidant nutrients is associated with semen quality in young university students. Hum Reprod 27:2807–2814, 2012.
  10. Afeiche M, Williams PL, Mendiola J, et al. Dairy food intake in relation to semen quality and reproductive hormone levels among physically active young men. Hum Reprod 28(8):2265–75, 2013.
  11. Jensen TK, Heitmann BL, Jensen MB, et al. High dietary intake of saturated fat is associated with reduced semen quality among 701 young Danish men from the general population. AmJ Clin Nutr 97:411–418, 2013.

 

Segíthet-e az étrend megváltoztatása a magyarázat nélküli krónikus kimerültségben szenvedő gyermekeknek?

Tessa G. Steenbruggen and Ellen J. van der Gaag

University Medical Centre Groningen, The Netherlands, Hospitalgroup Twente, Hengelo,

THE NETHERLANDS

A magyarázat nélküli krónikus kimerültség gyermekeknél

Sok gyermek szenved kimerültségben, ami rontja az öngyógyítás képességét és gyengíti az immunrendszer ellenállóságát. Fertőzések, vérszegénység, krónikus betegségek és pszichoszociális rendellenességek kizárása után még mindig marad a pácienseknek egy csoportja, akiknél az okok tisztázatlanok és adekvát orvosi terápia sem létezik. Állandó fáradtságukra magyarázat lehet az ásványi anyagok és vitaminok mikrohiánya. Klinikai tanulmányokban leírják, hogy a 8 év alatti gyermekek 20 %-a nem eszik elegendő gyümölcsöt és zöldséget, fogyasztásuk nem éri el az ajánlott napi bevitel  – az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség útmutatója alapján meghatározott – minimum szintjét. Nem randomizált kontrollált kísérletet végeztünk, hogy klinikailag kiértékeljük a gyermekek magyarázat nélküli kimerültségének szimptómáit, melyhez tápanyagokban gazdag étrendet javasoltunk.

A táplálkozási tanácsok értékelése

98 krónikus kimerültségben szenvedő 2-18 év közötti gyermekekből álló csoportot vizsgáltunk. Minden gyermeknek aktív életmódot tanácsoltunk és rendszeres gyermekorvosi vizsgálatokkal követtük nyomon őket. Az intervenciós csoportba tartozó gyermekeket arra kértük, 3 hónapig kövessék az étrendi előírásokat, míg a kontroll csoport tagjai a mindennapi táplálkozási szokásaiknak megfelelően étkezett. Az előírt étrend zöldségeket, marhahúst, teljes tejet és vajat tartalmazott. Minden alkotóelemet a normális, életkornak megfelelő adagokban írtunk elő. A kimerültséget PedsQL Multidimenziós Kimerültségi Skálán mértük,  a másodlagos eredményeket az étrend és a testtömeg-index alapján kaptuk.

A táplálkozási javaslat hatékonyan csökkentette a kimerültség tüneteit

A vizsgálat kezdetén a gyermekek 29 %-a az előírt étrendnek megfelelően táplálkozott (az intervenciós és a kontroll csoport tagjai egyaránt). Ez az arány az intervenciós csoportban 85 %-ra emelkedett, míg a kontroll csoportban 32 %-ra. Azoknál, akik követték az előírt étrendet, szignifikánsan csökkent az alvási szükséglet. Éjjel jobban aludtak és kevesebb napközbeni pihenésre volt szükségük. Amikor az előírt étrend elemeit külön-külön elemeztük (számításba véve a zavaró tényezőket is), a zöldségek esetében a kognitív kimerültség szimptómái szignifikánsan csökkentek. Továbbá a majdnem minden nap fogyasztott teljes tej esetében kisebb alvási szükséglet volt megfigyelhető.

A természetes tápanyagok előnyei

Tanulmányunk kimutatta, hogy a táplálkozási előírás kitűnő és hatásos módszer az orvosilag megoldatlan kimerültség néhány tünetének csökkentésére gyermekeknél. A megfigyelt pozitív hatás magyarázható a megemelt szintű ásványi anyag, vitmain és zsírsav bevitellel. Négy további faktor is az eredmények magyarázata lehet, beleértve a tápanyagok kombinálásának előnyös hatásait, az antioxidánsok hatásait, a magas melatonin-koncentrációjú tej fogyasztásának köszönhető jobb minőségű alvást és a jobb immunfunkciókat. A vitaminok és ásványi anyagok felszívódása jobb, ha egyszerre fogyasztják őket. Ráadásul kimutattuk, hogy a természetes tápanyagok felszívódása a mesterségesekhez képest lényegesen hatékonyabb. A vitaminok és ásványi anyagok mellett a nyers zöldségek és a teljes tej melatoninja sok antioxidánst tartalmaz, melyek az emberi testben fellépő oxidítív stresszt csökkentésében játszanak szerepet.

Melatoninnal jobb az alvás

A melatoninnak több előnyös hatása van a kimerültségre nézve, különösen az alvásra. A teljes tej melatonint tartalmaz, melyről kimutatták, hogy hatása van a teljes alvási folyamatra, annak kezdetétől a végéig. Tanulmányunk megmutatta, hogy a teljes tej és a kisebb pihenési vagy alvási szükséglet között jelentős kapcsolat van. Azoknál a gyermekeknél, akik több teljes tejet fogyasztottak, a kimerültség erősebben csökkent, mint azoknál, akik kevesebbet.

Jobb immunfunkciók

Gyermekeknél ráadásul az ajánlott étrend komponensei növelhetik az immunrendszer teljesítményét. Kórházunkban korábban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy ennek az étrendnek hatása van a visszatérő felső légúti megbetegedésekre. Ezt a szakirodalom is alátámasztja, az immunfunkció növekedése a vitaminoknak és ásványi anyagoknak köszönhető, melyek nagy koncentrációban vannak jelen a javasolt étrendben. Még kiújuló fertőzések nélkül is, Az immunrendszer működésének javulása ismétlődő fertőzések nélkül is kifejeződik, az általános jó közérzetben és az energiaszint emelkedésében nyilvánul meg. Ezzel párhuzamosan a gyulladásokért felelős cytokin szint csökken.

A továbbiakban nagyobb csoporton végzett, randomizált és jobban felügyelt kutatásokkal lehetne igazolni az itt kapott eredményeket.

 

A cikk alapjául szolgált: Steenbruggen, T.G.; Hoekstra, S.J.; van der Gaag, E.J. Could a Change in Diet Revitalize Children Who Suffer from Unresolved Fatigue? Nutrients 2015, 7, 1965-1977.