Paprikafélék
A paprika típusait figyelembe véve három jól megkülönböztethető célból termesztjük. Legnagyobb mennyiségben főleg zárt térben friss fogyasztásra. A világ különböző részein nagyon jelentős a tartósított formában történő fogyasztás. Ez lehet konzerv vagy sült, olajban eltéve, a déli országokban. Egyre jelentősebb a mélyhűtött formában történő forgalmazás is, melyet leginkább különböző zöldségsaláta-keverékeknél használnak. A harmadik, amikor ételízesítés céljából termeljük a paprikát. Ekkor őrlemény (fűszerpaprika), fűszerkeverék vagy krém formájában kerül piacra. Frisspiaci célra a legtöbb országban már zárttérben termesztik, ez így van Magyarországon is. Bizonyos típusait mostanra szinte kizárólag üvegházakban, fóliákban termesztik. A termelő berendezések alatt sokkal nagyobb biztonsággal lehet termelni magasabb fajlagos hozamokkal, valamint jobb minőséget lehet elérni. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy zárttérben 100%-ig megvalósítható a komplex integrált növényvédelem, amely magas szintű élelmiszerbiztonságot jelent. A termelési szezont, különösen a mérsékelt égövön meg lehet hosszabbítani. Így fűtéssel Magyarországon is egész éves termelést lehet folytatni, egyedüli korlátozó tényező a téli hónapok kedvezőtlen fényellátása. A klímaváltozás hatásai is arra ösztönzik-kényszerítik a termelőt, főleg a mérsékelt égöv országaiban, hogy a legtöbb típus termesztését zárt térben végezzék a szabadföldi termesztés helyett. Magyarországon is ez a tendencia, folyamatosan csökken a paprika szabadföldi termesztése, a terület zsugorodásának mértéke az étkezési paprikánál figyelhet meg. A paprika termesztése világviszonylatban minden évben dinamikusan fejlődik, átlagosan 3-5%-kal. A különböző kontinensek paprika fogyasztása rendkívül eltérő, mind mennyiségeben, mind fogyasztott paprika típus tekintetében is.
A világ éves paprikatermése már meghaladja a 25 millió tonnát. Ennek több mint felét Kína termeli meg és fogyasztja el. Európában évente 3,8-4 millió tonna paprikát termelnek. Ez a világ termelésének a 15 – 16%-a. A mennyiséget tekintve Európában a legnagyobb termelők Törökország, Spanyolország, Olaszország, Hollandia, Románia (utóbbinál nem állnak rendelkezésre megbízható adatok). Európa a frisspiaci paprika fogyasztása tekintetében nettó importőr. Jelentős mennyiségű friss áru érkezik Európába, főleg a téli időszakban december – április között. Jelentős exportáló országok Marokkó, Jordánia, Törökország, Izrael, de újabban Egyiptomból is jelentős mennyiségek érkeznek az európai piacokra. A tavasz-nyár-őszi szezonban nagy mennyiségű áru kerül forgalomba az Európai Uniós tagállamok között is. A legnagyobb exportáló országok az EU-n belül Spanyolország, Olaszország és Hollandia, míg a legnagyobb vevők Németország, a skandináv országok és az Egyesült Királyság.
A magyar éves frisspiaci paprikatermelés (fűszerpaprika nélkül) évente 200 ezer tonna körüli, melyből 180-185 ezer tonna zárttérből a többi szabadföldi termesztésből származik. Ez a világ termelésének 0,8%-át adja, az Európainak körülbelül az 5%-át.
A paprika rendkívül gazdag fajtatípusokban, fajtákban. Így a világ minden részén a fogyasztási szokásokhoz alkalmazandó fajtatípusok, fajták állnak rendelkezésre. A globalizált nemesítő cégek folyamatosan jelennek meg kedvezőbb tulajdonságokat hordozó korszerű betegségellenálló fajtákkal. A széleskörű idegenforgalomnak is nagy hatása van a paprika fogyasztására. Általános tendencia, hogy világviszonylatban előtérbe helyezik a biológiailag érett (színes) termések fogyasztását. Nálunk legnagyobb mennyiségben még továbbra is a hagyományos „magyar paprika” fogyasztását (TV paprika) részesítik előnyben, de folyamatosan nő a pirosra érő kaliforniai és kápia típusú paprikák iránti igény. Ez leginkább a megnövekedett idegenforgalomnak, és a fiatalok étkezési szokásainak megváltozásának köszönhető. A világon sok országban hagyománya van a csípős (erős) típusok és fajták használatának is. E típusokat lehet frissen fogyasztva vagy ételízesítőként használni. Újra kezdi reneszánszát élni a különböző formában tartósított paprikafélék fogyasztása is. Főleg előre elkészített, szendvicsek stb. ételeknél használják nagy gyakorisággal a paprikaféléket, frissen vagy feldolgozva. Az ételízesítésre feldolgozott húskészítmények elengedhetetlen része a fűszerpaprika. Ezért szinte a világ minden részén termesztik nemes (édes) vagy csípős változatát.
Hajtatott paprika termesztése /2019/
A termőterület az elmúlt évben enyhén csökkent, a paprikahajtatásra használt bruttó terület 1 500 – 1 550 ha (a nettó terület ennek a háromnegyede, 1 100 – 1 150 ha). Most már több éve ekkora területen látszik stabilizálódni a paprikahajtató felület. Folyamatosan javul a termelés technikai, technológiai színvonala, így a területcsökkenés ellenére a teljes hozam nem csökken. Évek óta 180 -185 ezer tonna árualap képződik. Csökken az alacsony technológiai szinten termelők száma (főleg az alacsony légterű kisfóliák aránya). Tovább növekedett a talajnélküli termesztés aránya, már meghaladja a terület 50%-át. Lényeges változás nem következett be az elmúlt évben sem, továbbra is 350 – 400 hektáron folyik valamilyen szintű fűtés mellett paprikatermesztés. E területből körülbelül 70 hektár üvegház, a többi fóliás berendezés (fóliablokk, nagy légterű sátor). Üvegházba szeptember -októberben történik a kiültetés, így december közepétől folyamatos a szedés. Ekkor két típust, a tölteni való fehér paprikát (TV) és a hegyes erős paprikát (He) ültetik. Fűtött fóliák alá a kiültetés a január – február vége között történik. Itt az első szedések március elején történnek. Közel 1 200 hektáron folyik Magyarországon hidegfóliás paprikatermesztés, március vége-április közepe között ültetik a növényeket. A szedések június elején-közepén kezdődnek, kápia típusnál pedig június végén. A szedések befejezése hidegfóliában – hőmérséklettől függően – október-november közepén következik be.
A télen érkező (6-8 ezer tonna) import kevésbé befolyásolja a kevés hazai termelés értékesítését. A gondot az okozhatja, ha április – május hónapban is nagyobb mennyiségű import érkezik az országba.
2019-ben a bruttó 1 500 – 1 550 hektár összfelületű hajtatóberendezésből 185 ezer tonna termést takarítottak be a termelők. Ez 12 kg/m2 (bruttó) – 16,0 kg/m2 (nettó) hozamnak felel meg. A rendkívül heterogén termesztéstechnikai, -technológiai színvonal miatt nagy eltérések vannak a hozamban (10-25 kg/m2). A hozamot a tenyészidő hossza (5 – 10 hónap), a fajtatípus (TV, He, kápia) és a termelés módja (talajos vagy talajnélküli) befolyásolja. Ezért nagyon fontos, hogy a termelő tisztában legyen azzal, hogy az Ő esetében az adott termelési körülményeket figyelembe véve hány kg/m2 hozamot kell elérnie ahhoz, hogy gazdaságos legyen a termelés. Például: TV paprika hidegfóliás (sátras, talajos) termesztésénél 10 kg/m2 hozam mellett is képződhet eredmény, míg üvegházi (fűtött, talajnélküli) termesztésnél ennek a hozamnak 20 kg/m2 felett kell lennie.
Örvendetes, hogy tovább nőtt azon felületek nagysága, ahol integrált biológiai növényvédelmet használnak, országosan közelíti a 70%-ot. Erre az ad lehetőséget, hogy évről évre nő a technikai, technológiai színvonal, ami megkönnyíti a biztonságos biológiai növényvédelem bevezetését. Egyre több rezisztens fajta áll rendelkezésre a termelők részére, egyre többen törekednek a komplex- integrált termesztés megvalósítására. 2019-ben a legtöbb termelőnél növekedni kezdtek a hozamok és javult a minőség is. A klímaváltozás a paprikahajtatásra is sok esetben negatív hatással van, új kártevők jelennek meg, a régiek drasztikusan felszaporodnak. Sok hőségnap következtében pedig növényi sokk alakul ki, stb.
A következendő évben jelentős technikai, technológiai változásokat kell végrehajtani, hogy továbbra is biztonságosan, eredményesen tudjunk termelni.
2019-ben a paprikahajtatás szempontjából az időjárás több szélsőséges elemmel is szolgált, mint a 2018-as évben.
A január-február-március az átlagosnál enyhébb volt, a fényviszonyok is jók voltak. Ezért az üvegházakból több és jobb minőségű áru jelentkezett az év első három hónapjában. Március közepén-végén a hideg a fűtött berendezésekben az időjárás nem hátráltatta a növények fejlődését. Április közepétől május végéig hűvös, csapadékos, fényszegény időszak jelentkezett. Ez negatívan hatott a fűtött berendezésekben a kötődésre, kisebb hozamokat eredményezve. A hűvös április végi és májusi időszak az április elején kiültetett paprikaállományokra rendkívül kedvezőtlenül hatott a hidegfóliában. A termesztőközegek (paplanok) „túlhűltek”, ezért felborult a tápanyagfelvétel egyensúlya. Ennek következtében sok mag nélküli termés keletkezett, és a rossz foszfor felvétel miatt a gyökérképződés sem lett tökéletes. Ez leginkább a talajnélküli kápia ültetvényeket érintette negatívan. Sok termelőnél a korai szedések késtek és a termések minősége rendkívül rossz volt.
A júniustól augusztusig tartó időszakban átlagos volt az időjárás, igaz, több hőhullám is nehezítette a növények fejlődését. Augusztusban és szeptemberben a tartós hőhullámnak köszönhetően kötődési és minőségi romlás jelentkezett. Októberben és november elején kedvezően alakultak a körülmények, ennek köszönhetően a hidegfóliás szezon meghosszabbodott. Így a június-júliusban kiesett hozamveszteségeket részben pótolni tudta.
A hűvös májusnak köszönhetően a hasznos rovarok nehezen érték el a kívánt mennyiséget, lassan szaporodtak a populációk, különösen a hidegfóliás állományokban. Ezért több „rátelepítést” kellett végezni, ami jelentősen növelte a védekezési költségeket. Az ősz folyamán sok gondot okoztak a lényegesen korábban megjelenő poloskák (márványospoloska, zöld vándorpoloska), mint egy évvel korábban. Szeptemberben sok termelőnél olyan mértékben jelentkeztek kártételek (elsősorban kápia paprikánál), hogy szükségessé vált a kémiai növényvédőszeres beavatkozás. Ez jelentős hasznos rovar veszteséggel is együtt járt, de muszáj volt a beavatkozás egyrészt az adott termés minőségének védelmében, másrészt pedig a 2020-as termesztési év indulása miatt.
2019-ben az egyes fajtatípusok termelésében nem történt komolyabb átrendeződés, a hegyes erős típus termelésénél enyhe növekedés következett be.
2019-ben a szeptember közepe-október közepe időszakot leszámítva kedvező volt mindhárom paprika fajtatípus piaci lehetősége. Június-közepén-végén, a hidegfóliás TV paprika tömeges szedéskezdetén sem alakult ki piaci túlkínálat. Ez a hideg április-májusnak köszönhető, mert az eltérő technikai színvonalon termelőknél a szedések a szokásos 2 – 3 hét helyett 5 – 6 hétre széthúzódtak. 2019-ben a termelői ár lényegesen jobb volt, mint az elmúlt 5 év átlaga, és jobb volt, mint a 2018-as ár, pedig az előző év sem volt rossz. A hozamokat tekintve a TV paprikánál, a hegye erősnél 3 – 5%-os növekedés következett be, míg kápia típusnál a kedvező őszi időjárás ellenére 8 – 10%-os hozamcsökkenés állt be.
A kereslet a bel- és külföldi piacokon is növekedett. Az export mennyisége (frisspiaci) 2018-as 23 ezer tonnáról, 2019-ben közel 16 ezer tonnára csökkent. A zöldséghajtatásban termelt áru 20 – 25%-a a nyári hónapokban (július-szeptember) a feldolgozóipar részére került értékesítésre. Ez az arány 2019-ben tovább csökkent, mert a frisspiaci fogyasztás még a nyári hónapokban is kedvező volt.
Összegezve a 2019-es év a paprikahajtató kertészek számára, ha az eredményességet nézzük, akkor kimondottan jónak volt mondható. A hidegfóliás hajtatókertészek „nehezen indultak”, főleg a kápia termesztők. A 2019-es év is megmutatta, hogy jó technikai és technológiai szint mellett – a jelentkező szélsőséges körülmények ellenére is – eredményesen lehet paprikát hajtatni Magyarországon. 2019-ben a plusz bevételek elegendőek voltak a megnövekedett termelési költségek (inputanyag, munkabér, stb.). Továbbra is az egyik legnagyobb gondot a szakképzett munkaerő biztosítása jelenti. Ez sokszor már veszélyezteti az eredményes gazdálkodást is.
Szabadföldi paprika
Az elmúlt évekre jellemző területcsökkenés 2019-ben tovább folytatódott, így az árutermelő terület 600 hektár alá csökkent. A csökkenésnek elsősorban nem gazdasági okai vannak, mert a magas hozamokat elérő termelők tisztességes jövedelemhez jutnak. A klímaváltozás hatására tovább növekszik a termesztés bizonytalansága (jégeső, vihar, fertőzések). Az intenzív szabadföldi paprikatermesztés tőkebefektetései az elmúlt években drasztikusan emelkedtek (palánta, vetőmag, (hibrid), inputanyagköltség, munkabér). A másik lényeges tényező, amely nagy mértékben hozzájárul a terület csökkenéséhez, az akkut munkaerőhiány, mely elsősorban a betakarításnál jelentkezik.
A megmaradt területen 40 – 40%-ban kápiát és paradicsompaprikát termelnek, a maradék 20%-on pedig a feldolgozóipar részére termelnek céltermelés formájában alma, spirál és egyéb típusokat. A TV paprika szabadföldi termesztése megszűnőben van.
A 2019-es év közepesre sikerült a szabadföldi paprikatermesztőknek. Hozamban elmaradtak a tervezettől. A hideg május és a túl csapadékos június sok növényvédelmi gondot okozott (gombás, baktériumos betegségek). A rendkívül kedvező őszi időjárás részben tudta kárpótolni a gyengébb hozamot. A piaci lehetőségek jók voltak, ezért magas a technológiái színvonalon dolgozók, valamint azok, akiket elkerült az elemi csapás, jó évet zárhattak. 2019-ben szabadföldi étkezési paprikából körülbelül 18 000 tonnát sikerült betakarítani, értékesíteni.
Fűszerpaprika
A fűszerpaprika hazai termőterülete csökkenő tendenciát mutat. 2019-ben 1 710 hektárra igényeltek termeléshez kötött támogatást, míg 5 évvel ezelőtt még 2 000 ha felett volt a termőterület. (Nem tudjuk, hogy mekkora területen folyik a házikerti kisebb területeken a termelés, mert ez a rész az értékesítésnél nem jelentkezik.)
A csökkenés egyik oka a munkaerő. A gyommentesítés és szedés kézimunkaigényes műveletek. Az engedélyezett és hatékony herbicidek száma kevés, a gépesített betakarítás pedig nem elterjedt. Még mindig sokan termelnek öntözés nélkül.
A 2019. évben a szezon nehezen indult. A helyrevetett állományok (kb. 85 – 90%-a teljes termőterületnek) esetében a szárazság miatt kelési problémák voltak, a palántás termelésben pedig a májusi hűvös, csapadékos idő hátráltatta a kiültetéseket. Nyár közepére az állományok az induláskori nehézségeket kiheverték, júliusban pedig szükségessé vált az öntözés is. Öntözésre túlnyomó részt a palántázott területeken van lehetőség.
Az öntözött állományok hozamai a professzionális termelőknél meghaladták a hektáronkénti 20 tonnát (nyers csöves paprika). Az országos átlag 11 tonna körül alakult (ez az extenzív művelésű területek nagy aránya miatt van.) Mennyiség és minőség tekintetében jó átlagos évet zárt a fűszerpaprika. A kezdeti nehézségeket kárpótolta a hosszú meleg ősz, ami lehetővé tette a „hegy” paprikák jó minőségben történő betakarítását. A termelői árak is elfogadhatóan alakultak, 180 – 200 Ft/kg (nyers csöves paprika) mozogtak, ami a termelési költségeket figyelembe véve elfogadható jövedelmet adott a jobb hozamokat elérő termelőknek.
A fűszerpaprika őrlemény értékesítése jelentős mennyiségben a helyi piacokon, utcai árusoknál, háztól történik, melynek mennyisége és értéke is nehezen becsülhető.
Paradicsom
A paradicsom az egyik legfontosabb zöldségfaj a termesztés és a fogyasztás szempontjából is. Frissen és feldolgozva is nagy mennyiségben fogyasztjuk. Szinte a világ minden részén folyik paradicsomtermesztés. A paradicsom rendkívül gazdag fajtatípusokban, beltartalomban. Minden fogyasztói korosztály megtalálja a részére kedvező összetételű, ízharmóniát nyújtó típust. A korszerű nemesítésnek köszönhetően egyre több magas cukortartalommal rendelkező édes fajta jelenik meg, melyek főleg a fiatal korosztályoknál nagyon népszerűek. E fajták nem csak a frisspiaci, hanem a feldolgozásra szánt típusok között is egyre gyakoribbak. Rohamosan nő a bio paradicsom termesztése is.
A világon közel 5 millió hektáron termesztenek paradicsomot, a betakarított mennyiség pedig meghaladja a 180 millió tonnát. Kína a legnagyobb termelő és fogyasztó is, 1 millió hektár területről évente 56 – 60 millió tonnát takarítanak be. Nagy paradicsomtermelő és fogyasztó ország még Törökország, Irán, Egyiptom, USA (Kalifornia). Európa paradicsomtermő területe meghaladja az 500 ezer hektárt (szabadföldi és hajtatott együtt). Az éves termelés 25 – 26 millió tonna, ebből az EU tagállamok körülbelül 18 millió tonnával részesednek (kb. 70%). Európa legjelentősebb paradicsomtermelő országai: Olaszország (7 millió tonna), Spanyolország (5 millió tonna), Portugália (1,5 millió tonna), Görögország (1 millió tonna), Hollandia (0,8-1 millió tonna, utóbbinál ez főleg hajtatott termék).
Spanyolországban mind szabadföldön, mind fóliákban jelentős a paradicsom termesztése. A klímaváltozás hatására a szabadföldi paradicsomtermesztés „húzódik” északra, így 2018-2019-ben már Lengyelországban is jelentős termesztést folytattak.
Hajtatott paradicsom
2019-ben érdemben nem változott a hajtatott terület nagysága, bruttó 360 hektáron termeltek. A korszerű üvegházi termesztés a Vidékfejlesztési Program pályázatainak köszönhetően 15 – 20 hektárral nőtt, míg kb. ugyanilyen mértékű területcsökkenés volt tapasztalható elsősorban a hidegfóliás hajtatás területén. A hozamok tovább nőttek, különösen a korszerű üvegházakban. Fürtös paradicsom termelése esetén egyre többen érik el a 60 kg/m2-es éves átlaghozamot. Az új beruházásoknál egyre többen az üvegborításhoz már diffúz üveget használnak, ami további 5 – 10%-os hozamnövekedést jelenthet. Tovább növekedett a cherry, a koktél típusok aránya is a termesztésben. Itt 30 – 45 kg/m2 hozamokat lehet elérni típustól függően. A termelt mennyiség 2019-ben 130 ezer tonna volt. A korszerű üvegházakban általánossá vált a talajnélküli termesztés, szinte 100%-os az integrált biológiai növényvédelem aránya és 75 – 80%-s az oltott növények használata.
A Vidékfejlesztési Programokból több olyan termesztőberendezés is felépült, melyek majd 2020-ban állnak termelésbe (ez kb. 15 – 20 hektár felület). Az elmúlt évek fejlesztésének köszönhető, hogy fő szezonban április vége-október vége között szinte 100%-ban sikerült kiszorítani az importot a belföldi piacokról. Június és szeptember között pedig már jelentősebb mennyiségek kerültek exportra, főleg a fürtös típusból. A téli időszakban is többen elkezdtek termelni, kísérletek vannak a mesterséges (LED lámpás) fénypótlásra is. Egyelőre még tartanak a vizsgálatok a téli, megvilágított termesztés gazdaságosságát illetően. Egész Európában az elmúlt években nagyobb beruházások, fejlesztések történtek a növényházi paradicsomtermesztés területén, ezért várhatóan 2020-2022 között jelentős verseny fog kialakulni a piacokért. Elképzelhető, hogy termelői és fogyasztói árcsökkenés is be fog következni, amíg nem áll helyre a kereslet-kínálat egyensúlya. Tovább növekszik a cherry és koktél típusú és egyéb különleges alakú, színű, beltartalmi tulajdonsággal rendelkező fajtatípusok aránya. Több északi és nyugat-európai ország növeli a megvilágított téli paradicsomtermesztését (Hollandia, Svédország, Norvégia). Ez egy-két éven belül át fogja rendezni az étkezési paradicsom piacát. Csak gazdaságosan termelő, nagy hozamokat és jó minőséget előállító termelők tudnak majd talpon maradni. Lengyelországban is folyamatosan növelik a paradicsomhajtató területet, igaz nem olyan ütemben, mint pár évvel ezelőtt. Oroszország az embargó miatt nagy léptékekben halad az önellátás felé a paradicsomtermesztés (hajtatás) területén is. Ez két szempontból is veszélye. Egyrészt, ha feloldódik az embargó, már kevesebb paradicsomra lesz szükségük. Másrészt Törökország egyre több árut értékesít az Európai Unió irányába, mert folyamatosan szorul ki az orosz piacról. Ez szerencsére még inkább csak a téli hónapokban tapasztalható.
Valószínű a korszerű üvegházak termelésbe lépése után még versenyképtelenebbek lesznek az elavult technológiával dolgozó, alacsony hozamokat elérő, túlnyomó részt hidegfóliás paradicsomtermelők. Várhatóan sokan abba fogják majd hagyni a termelést. Ahhoz, hogy a belföldi piacainkat meg tudjuk tartani a fő szezonban (április-november), még nagyobb termelői összefogásra, integrációra van szükség. Fel kell gyorsítani a 2018-2019-ben megkezdett exportértékesítés szervezését is.
A 2019-es év az időjárás szempontjából átlagosnak mondható, még úgy is, hogy voltak időszakok, amelyek pozitívan vagy negatívan hatottak a termelésre. A kiültetés utáni időjárás (hőmérséklet, fény) kedvezőbb volt az előző évinél. Ezért a szedéskezdés ideje és az első szedések hozamai is jók voltak. A június-július borús, csapadékos időjárása miatt, mely negatívan befolyásolta a kötődést és a termésérést, augusztusban relatíve hiány keletkezett a piacokon (ez egész Európában igaz volt). Az alacsony hozamok miatt keresleti piac alakult ki – más években ilyenkor komoly értékesítési gondok szoktak jelentkezni – ezért 2019-ben rendkívül magas termelői és fogyasztói árak alakultak ki. Viszont szeptemberben és októberben a piacokon túlkínálat jelentkezett. Ez köszönhető a kedvező ősznek is. Az éves értékesítés és a termelői árak (hosszúkultúrában termesztett) paradicsomnál 2 – 5 %-al voltak magasabbak, mint 2018-ban.
Tovább javult a termesztéstechnológiai fegyelem, tovább szigorodtak a higiéniai előírások. Veszélyként jelentkezett a Nyugat-Európában (Németország, Hollandia, Franciaország) megjelent, rendkívül veszélyes Jordán-vírus behozatalának kockázata. Szerencsére több végzett vírusteszt igazolta, hogy Magyarországon még nem találták meg, de a veszély nem múlt el, ezért további szigorítások szükségesek.
Országosan elmondható, hogy ugyan az időjárás szélsőségesebb volt, mint 2018-ban, ennek ellenére komolyabb betegségek és kártételek nem jelentkeztek a paradicsomhajtató kertészeknél. A korszerű berendezésekben sokkal jobban lehetett tartani vagy megközelíteni a növény számára szükséges optimális klimatikus értékeket. Paradicsomhajtatásban összességében 70 – 75% körüli az integrált biológiai növényvédelem aránya, a poszméhes beporzás (ez korszerű üvegházakban már 100%-os). Az állati kártevők közül 2019-ben is nagyobb odafigyelést kellett biztosítani a dél-amerikai paradicsommolyra (Tuta absoluta). Szerencsére 2019-ben már rendelkezésre állt (igaz korlátozott mennyiségben) egy új szexferomon csapdás eljárás, mely jól beilleszthető a többi biológiai növényvédelmi eljárás közé.
A kártevők közül 2019-ben is a legtöbb gond az atkákkal (takácsatkák, levélatkák) volt. Főleg a rendkívül száraz augusztus-október között okoztak jelentős károkat. Sajnos a biológiai növényvédelem, különösen a levélatkák ellen, még nem megoldott. Egyes termelőknél még a korszerű házakban is megjelentek a poloskák (vándorpoloska, márványos poloska). Ezek ellen is egyelőre csak kémiai védekezés lehetséges.
A szabadföldi étkezési paradicsom termesztése, árutermesztés céljából gyakorlatilag megszűnt. Házikertekben még mindig a paradicsom az egyik leggyakrabban ültetett zöldségfaj. A csapadékos május-júniusnak köszönhetően a paradicsomvész kórokozója erősebben fertőzött, elég sok paradicsom ment tönkre a házikertekben.
Ipari (szabadföldi) paradicsom
2019-ben világviszonylatban stagnálás volt tapasztalható az ipari paradicsomtermesztésben (2018-ban enyhe csökkenés volt 2017-hez képest). Év végére egyensúlyba kerültek a sűrítmény készletek, mely enyhe áremelkedést is eredményezett. 2020-ban várhatóan enyhe területi és mennyiségi növekedés következik be.
Évente világviszonylatban közel 40 millió tonna paradicsomot termesztenek ipari feldolgozás céljára. Továbbra is a legnagyobb termelő az USA (Kalifornia), annak ellenére, hogy az utóbbi években folyamatosan csökken a termelés. Ennek legfőbb oka az évek óta tartó aszályos idő. Kína évente 7 – 8 millió tonnát termel.
2019-ben Európában nem növekedtek a termőterületek, de egyes országok között kisebb átrendeződések történtek. Az időjárási viszonyok sem egyformán befolyásolták az egyes országok termelését, a 2018-as évhez hasonló eredmények születtek. Továbbra is a legnagyobb termelő Olaszország (5 millió tonna), Spanyolország (3 millió tonna), Portugália (1,2 millió tonna).
A termelői kedv egész Európában csökken. Évek óta stagnálnak a felvásárlási árak (80-88 euró/tonna), az inputanyag költségek pedig növekednek. A klímaváltozás hatására több szélsőséges időjárási körülmény növeli a termelés bizonytalanságát. Lengyelország egyre nagyobb területen termel már ipari paradicsomot is.
Magyarországon az alapár 25 Ft/kg volt, a kiegészítő felárakkal a felvásárlási ár 27 – 28 Ft/kg-ra alakult. A száraz augusztusnak és szeptembernek köszönhetően 2019-ben is jó minőségben lehetett betakarítani az ipari paradicsomot.
2018-hoz képest a területben enyhe csökkenés következett be (-100 hektár), 2019-ben 1 600 hektáron termeltek ipari paradicsomot. A cél erről a területről 125-130 ezer tonna betakarítása volt. Helyette csak 120 ezer tonnát takarítottak be, melynek hozzávetőleg 80%-át az UNIVER dolgozta fel.
A 2019-es termelői év nem indult jól. Április közepéig rendkívüli aszály volt, majd április végétől május végéig rendkívül hűvös, csapadékos időjárás, ami nehezítette a palántázást és a növényápolási munkákat (gyomirtás, növényvédelem, tápanyagutánpótlás). A június és július hónapok kiegyenlített időjárást hoztak, de sok volt a nagyon hűvös (<10°C) éjszaka, ez pedig a kötődést hátráltatta. Ez okozta főleg, hogy a hozamok alacsonyabbak lettek a vártnál.
A betakarítás a hűvösebb május-júniusnak köszönhetően 7 – 10 nappal később, csak augusztus 15-én indult meg. Szerencsére a betakarítás idején rendkívül kedvező volt az időjárás, csak egy esőszüneti napot kellett tartani. Így a betakarítást sikerült szeptember 27-ig befejezni (a terv szeptember 25-volt).
A szélsőséges időjárás ellenére aránylag kevés növényi károsítók által okozott kártétel jelentkezett, ez betudható a korszerű fajtáknak is. A betakarítás kezdetének elhúzódása miatt szeptember elején a különböző tenyészidejű fajták, a palántázott és helyrevetett állományok érése összecsúszott. Ez lehetőséget adott arra, hogy az egyes fajtáknál a tövön tartás tűrésének képességét, a keletkező veszteségeket is meg lehetett vizsgálni. A kérdés az volt, a betakarítás optimális idejének 5 – 8 napos csúszása milyen mennyiségi és minőségi veszteséget eredményez?
Az ipari paradicsomtermelés tovább koncentrálódik, a termelést egyre kevesebb termelő és integráció végzi. Csak rendkívül szigorú termelési feltételek és betakarítás, beszállítás mellett lehet gazdaságos a termelés.
A paradicsomkészítmények fogyasztása világviszonylatban is és hazánkban is folyamatosan emelkedik. A hazai fogyasztás 12 – 13 kg/év (az EU átlag 20 – 21 kg/év). Ez azt jelenti, hogy Magyarország termelése és fogyasztása egyensúlyban van. Persze történik Magyarországról paradicsomkészítmény exportálása, ahogy import is érkezik az országba. A legnagyobb vevők a sűrítmények iránt a hazai áruházláncok, vendéglátóhelyek és a konzervüzemek. Jelentős tételek kerülnek exportra is (Németország Lengyelország, Románia). A sűrítmény mellett egyre nagyobb az igény a konzerv és fagyasztott termékek iránt is.
Uborka
Jelenleg Magyarországon az uborka két típusát termesztik frisspiaci célra. A hajtatásban kígyóuborkát, kisebb mennyiségben salátauborkát termesztenek, utóbbit főleg a helyi piacokon értékesítik. Szabadföldön egyre csökkenő területen és mennyiségben konzervipari célra termelnek csemegeuborkát.
Hajtatott uborka
Európában továbbra is a legnagyobb felületen és mennyiségben Spanyolországban termesztik, 5000 -5 500 hektáron. Az elmúlt évek csökkenő tendenciája megállt és a technológiai korszerűsítéseknek köszönhetően a hozamok is nőttek. A téli időszakban az európai piacokat nagyrészt a spanyolok látják el uborkával. A termesztés Spanyolországban fólia alatt történik, melynek 70 – 75%-a kígyóuborka, a többi saláta típus, ezt inkább belföldi fogyasztásra termelik. Választékbővítés céljából egyre többet termelnek az úgynevezett „mini kígyó” típusból is. A másik nagy uborkatermelő és exportáló ország Hollandia. Az elmúlt időszakban a holland termesztésben enyhe csökkenés vagy stagnálás tapasztalható. A magas hozamoknak, rendkívül jó minőségnek és rendkívül jó logisztikának köszönhető, hogy április és november között a holland uborka alakítja az európai keresletet és árakat. A hollandok elsősorban az igényesebb, magasabb árat fizetni tudó skandináv országokba, Angliába és Németországba exportálnak.
Egész Európában az uborka fogyasztás évről-évre dinamikusan növekszik, megelőzve a legtöbb zöldségfaj növekedését. Ez tapasztalható Magyarországon is. Most már nyáron is nagy mennyiségű kígyóuborkát lehet értékesíteni. Németországban a friss uborkafogyasztás már közelíti a 10 kg/év/fő mennyiséget. Itt az igényeket körülbelül 80%-ban importból származó uborka elégíti ki.
Az uborkánál is kísérleteznek a megvilágított (LED lámpás) téli termesztéssel, főleg Hollandiában és egyes skandináv országban használják, elég eredményesen. Szakirodalomban olvasva a skandináv országokban a legkorszerűbb (full-extrás) termeléssel (fűtés, pótmegvilágítás stb.) 180-190 kg/m2-es (500 – 600 db/m2) fajlagos hozamokat értek el. Az elmúlt években Lengyelországban is számottevően növekedett a hajtató felület. Az új berendezések korszerűek (körülbelül 500 hektár), melyekben főleg kígyóuborkát termesztenek, leginkább export célra (Németország). A hagyományos alacsonyabb fóliákban (fűtött, fűtetlen felület együtt körülbelül 700 ha) inkább félhosszú típusokat termelnek, elsősorban hazai piacokra.
Jelentős még Románia és Bulgária uborka termesztése, azonban pontos adatok a termelés mennyiségéről nem állnak rendelkezésre. Időnként nyáron és ősszel a román uborka dömping-szerűen szokott megjelenni az európai piacokon – így Magyarországon is -, ami általában komoly piacromboló hatást eredményez.
Oroszországban is nagy hagyománya van az uborka termesztésének és fogyasztásának is. Az embargó miatt Oroszország törekszik az önellátásra. A hiányzó mennyiséget a déli tagköztársaságokból és Törökországból szerzi be.
A 2019-es év összességében kiegyensúlyozott év volt Európában az uborkatermesztők számára. Folyamatos technikai, technológiai fejlesztéseknek köszönhetően javult a termésbiztonság, növekedtek a hozamok.
Pár hetet eltekintve 2019-ben kiegyensúlyozott volt a piac, összességében inkább enyhe kereslet jelentkezett. Várható, hogy tovább fog növekedni a termesztés egész Európában, követve a növekvő fogyasztási igényeket.
2019-ben Magyarországon enyhe területnövekedés következett be az uborkahajtatásban. Ez annak köszönhető, hogy pár termelő a Vidékfejlesztési Pályázatból megvalósuló üvegházába, mely csak tavasszal készült el, az év második felére uborkát ültetett. Mivel érdemben nem változott az uborka piaci helyzete az elmúlt években, ezért az uborkatermelők stabilan maradtak e növényfaj termesztése mellett. Magyarországon szinte kizárólag üvegházakban, fóliákban termelnek kígyóuborkát. Egyre kevesebben termelnek árutermelés céljára salátauborkát szabadföldön (kb. 10 – 20 ha). Üvegházakban egyre többen termelnek télen is uborkát. Sokat javultak a hozamok, így a jövedelmezőség is. Fóliákban általában április hónapban történik az ültetés, ekkor még szükség van a fűtésre. Az uborka nagyon gyors fejlődésű növény, vetéstől számítva 60 napra már lehet szedni. Ezért évente két-három ültetést végeznek, üvegházban hármat. A legtöbb termelő már a talajtól elszakadva közegen termel, mert nincs megoldva a talajfertőtlenítés. Sokan használnak oltott növényt a termelés folyamán.
Pár nagy termelőt leszámítva a legtöbb uborkatermelő, akik 1 hektár alatti területen termelnek, nem csatlakozott semmilyen integrációhoz, ezért főleg a nagybani piacon értékesít. 2019-ben a nagyobb termelők már legtöbb esetben el tudták látni megfelelő mennyiségű és minőségű árualappal a kiskereskedelmi láncokat, de azért mindig előfordult, hogy főszezonban is volt import spanyol, holland uborka az áruházláncok polcain. Remélhetőleg az import aránya 2020-ban tovább csökken az újonnan termelésbe állított üvegházak miatt. Elmondható, hogy a termelési, technológiai színvonal évről-évre folyamatosan javul, nőnek a hozamok, javul a minőség. A profi nagy termelők a korszerű berendezésekben három ültetéssel már 60 – 75 kg/m2 hozamot érnek el, mellyel már nagy biztonsággal képződik tisztességes jövedelem.
Az uborka az egyik legnagyobb szaktudást igénylő zöldségfaj, nagyon nagy kézimunkaerőt igényel. A hajtatott zöldségek közül legnehezebb az uborka növényvédelmét megoldani, sokféle kórokozója és kártevője van. Nehéz vagy nem gazdaságos az integrált biológiai növényvédelem megvalósítása. A sűrű, egy-két napos időközzel történő szedések miatt nehéz olyan növényvédőszer-hatóanyagot találni, melynek élelmezésegészségügyi várakozási ideje egy vagy két napos. Gőzerővel folynak a kutatások egyéb alternatív védekezési módokra, több biztató megoldás is kínálkozik.
A kígyóuborka értékesítése áruházláncokban darabra történik, de már a frisspiacokon is terjed ez az értékesítési mód. A legideálisabb méret a 300 – 400 gramm közötti. Az uborkánál az egyik legfontosabb szempont az üdeség, frissesség. Fejlettségben a 300-400 grammos uborkák felelnek meg ennek a követelménynek a legjobban. A magyar áru szedés után egy-két nap múlva a vevő elé kerül, míg az import 5 – 7 nap múlva. A leöregedett uborka „gumibottá” válik, melyet még az egyszerű vevő is meg tud állapítani. Igaz, hogy az uborka fóliázásával ez késleltethető. Nem véletlen, hogy télen az import uborka zöme fóliázva van.
Jó lehetőségek vannak a kígyóuborka termesztés növelésére. A korszerű házak alkalmasak arra, hogy mennyiségben, minőségben, gazdaságosságban megfeleljenek a vevői igényeknek. Folyamatosan növekszik a kígyóuborka fogyasztása Magyarországon és Európában is, eddig az év legtöbb részében keresleti piac alakult ki, ami lehetővé teszi a termelés növelését.
Konzervuborka
Minden évben folyamatosan csökken a konzervuborka termesztése Magyarországon. Pontos termőterületét nehéz meghatározni, mert a területalapú és termeléshez kötött támogatási adatok csak részben adnak képet a termőterületről (204 hektár). A FruitVeB becslése az integrátorok által közölt adatok alapján ennek közel kétszerese, 400 hektár. A konzervuborkát még sokan most is kertekben termelik, zömében 0,2 – 1 hektár területen. Ezek a termelők nem igényelnek támogatást, így a statisztikába sem kerülnek bele.
2019-ben a betakarított termés mennyisége 11 ezer tonna volt. A legnagyobb termőterület Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében van (közel 90%). A termelés Magyarországon kordon mellett történik, Nyugat- Európában, de már Lengyelországban is terjed a síkműveléses termesztés. Itt egymenetes gépi betakarítást végeznek. Ehhez megvan a korszerű termesztéstechnológia (fajta, szakaszos vetés- betakarítógép kapacitáshoz igazítva). Ennél a technológiánál eltérő méretűek a leszedett termések, de szinte teljesen gépesíthető, ami nagyon nagy előnyt jelent. A kordonos művelésnél a betakarítás idején minden nap szedni kell, akkor lehet a legnagyobb árbevételt, jövedelmet realizálni. Legkifizetődőbb, hogyha a leszedett termés mérete az 1 – 3 cm és 3 – 5 cm közé esik. Tapasztalatok szerint egy szedő személy, naponta 0,1 – 0,15 ha tud „átszedni”. Ezért a terület nagysága a rendelkezésekre álló személyek létszámától függ. Egyre nehezebb még a szabolcsi részen is megbízható szedőket találni, folyamatosan nőnek a szedési költségek is, a termelők sok kárpátaljai dolgozót foglalkoztatnak.
Szerencsére Szabolcsban pár TÉSZ szakosodott a konzervuborka termelés és értékesítés integrációjára és pár feldolgozó is köt többéves szerződést a TÉSZ-kel, termelőkkel. Jelentős mennyiségű konzervuborka feldolgozása német üzemekben történik.
A 2019-es évben a termelést jelentősebb elemi kár nem érte. A hűvös május miatt nehezebben indult a szezon.
Több termelő „kísérletezett” a szezon megnyújtására, nem csak szabadföldön, hanem fóliában is ültetett konzervuborkát. Itt jobb minőséget, magasabb hozamokat értek el, esőben is tudtak szedni, ápolási munkákat végezni. 2019-ben a szezon elején kisebb értékesítési gondok adódtak, mert a konzervüzemek még nem kezdték el az uborka feldolgozását, a meggy feldolgozásával voltak elfoglalva.
A magyar konzervuborka termesztése kritikus szintre csökkent. 2002-ben 3 800 hektáron 60 ezer tonna termést takarítottak be, 2019-ben körülbelül 400 hektáron 11 ezer tonnát. Csak a termesztési technológia egy részének átalakításával (síkművelés) érhetünk el jelentős növekedést. Ehhez olyan fokú integrációra van szükség a termelés- feldolgozásban, ahol a betakarítógép kapacitása lefedi a gazdaságos üzemméretet.
A többi zöldségféle a FruitVeB Bulletin 2019 következő részében!
