Bevezetés /Piaci körkép/

A 2019-es termelési év időjárás szempontjából az egyik legszélsőségesebb év volt az elmúlt 20 évben. Részben ennek is köszönhető, hogy az egyes zöldség és gyümölcs fajok a termesztés eltérő színvonala miatt rendkívül heterogén módon teljesítettek. Minél korszerűbb, precízebb technológia mellett történt a termesztés annál kisebb károk (hozam, minőség) keletkeztek. A szabadföldi zöldség növények termesztői összességében jobb évet zártak mint 2018-ban, de azért itt is voltak növényfajok, melyeknek termesztése rosszabbul vagy jobban sikerült. A zárttéri termesztést (üvegház, fólia) kevésbé befolyásolják a szélsőséges időjárási körülmények, ezért 2019-ben is a várt eredményeket hozták mennyiségben és minőségben, persze itt is voltak egyes növényfajoknál, termelőknél problémák. A gyümölcstermesztés 2019-ben összességében lényegesen rosszabb évet zárt mint 2018-ban. Itt szélsőséges időjárás mellett a korszerűtlen ültetvények magas aránya, öntözés alacsony volta, helytelen növényvédelem és tápanyagutánpótlás is hozzájárult az alacsony hozamokhoz és minőséghez. A gyümölcstermesztésben a legtöbb fajnál évente jelentkező +/- 30-50%-os eltérést sem a frisspiac, sem a feldolgozóipar nem tudja tolerálni. Ezért, ha jó termés van akkor piaci túlkínálat, ha kevés, akkor keresleti piac alakul ki, mely meghatározza a termelői árakat, végsősoron a jövedelmezőséget is. Amíg nem oldódik meg a termelés kiegyensúlyozása, addig marad az igen hektikus piac is. 2019-ben többször alakult ki akkut munkaerőhiány (főleg a betakarítás időszakában). Tovább csökkentek a kézimunkaigényes szabadföldi zöldségek területei, sok növényfajnál már a kritikus szintre. Ez főleg a feldolgozóipar részére termelt árualapot csökkentette a kritikus szint alá.

Fontosabb zöldség- és gyümölcsfélék értékelése növényfajonként is megtörtént

A klímaváltozásnak tudható be, hogy 2019-es év rendkívül szélsőséges volt. Rendkívüli aszállyal kezdődött az év (2018 augusztusa és 2019 április közepe között jelentősebb csapadék nem hullott. A téli hőmérséklet nem volt szélsőséges, az átlagnál enyhébb volt. A téli időszakban a napfényes órák száma kedvező volt (Ennek az üvegházban termelők örülhettek), 2018-ba a legtöbb gyümölcsfajból jó termés volt (kivéve kajszi -és őszibarack) ezért a túltermelés és az aszály miatt (ahol nem tudtak öntözni) rossz volt a rügydifferenciálódás. Március végén és áprilisban komolyabb fagyok is voltak, mely főleg a szabolcsi részt érintették legnagyobb mértékben. Májusban már látható volt, hogy főleg almából, de meggyből és cseresznyéből is alacsony lesz a termés. A főbb kajszi, őszibarack és szilva termőterületeket nem, vagy csak kisebb mértékben érinttette a tavaszi fagy. A szabadföldi zöldségtermesztés indulása (főleg a korai vetésű fajtáknál) sem volt egyszerű. Porszáraz vetőmagágyba kellett vetni, csak öntözéssel lehetett elfogadható kelést biztosítani. /Az agrártárca látva a helyzetet az öntözési időszak kezdetét előbbre hozta./ Április közepétől megjöttek az esők, melyek egész július közepéig kitartottak. Sok esetben nehezítették az aktuális munkákat (vetések, ültetések, ápolási munkák, növényvédelem. stb.). Május hónap az átlagosnál hidegebb volt, ezért vontatottabb volt a növények fejlődése. (Ez eltérően hatott az egyes zöldség és gyümölcs fajokra.) A július-augusztus átlagosnak mondható volt. Augusztus végétől októberig száraz, meleg idő köszöntött be, mely az akkor történő betakarításokra, tárolásra kedvezően hatott. Az október – december időjárása csapadékosabb volt, mint 2018-ban, ezért nagyobb talaj vízkészlettel várták a földek a 2019-es évet. 2019-ben is jellemző volt az, hogy a csapadékok nagy intenzitásúak voltak (heves záporok, zivatarok), kevés volt az áztató esők aránya. Több jelentősebb hőhullám is volt 2019-ben, melyek nagymértékben rontották egyes zöldség és gyümölcs kultúrák hozamát, minőségét. Növényvédelem szempontjából jóval nehezebb év volt a 2019-es év, mint a 2018-as. Hol gombás, baktériumos betegségek elleni védekezést kellett előtérbe helyezni, hol egyes kártevők kártételére kellett odafigyelni, persze ez növényfajonként változó volt. A gyomirtás megoldása is nehéz feladat elé állította a növényvédő szakembereket. Kora tavasszal a nagy aszály, később a sok csapadék, gyomosodás okozott problémákat. Zöldséghajtatásban 2019-ben tavasszal a levéltetvek, a szezon második felében pedig a poloskák, atkák jelentették a legnagyobb gondot. Továbbra is egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésre a zöldség-gyümölcs termelők számára, mely nehezíti a klímaváltozás hatására megjelenő új vagy régi, de nagyobb mértékben felszaporodó károsítók elleni védekezést. Zöldséghajtatásban a poloskák korai /július – augusztusi/ nagytömegű megjelenése már jelentős minőségi károkat is okozott. Ez főleg színesre érő fajoknál – paradicsom, kápia paprika, stb. – jelentett problémát, itt több esetben kémiai beavatkozásokra is szükség volt, amely jelentősen károsította a betelepített biológiai növényvédelem hasznos rovarait. Továbbra is jelentős munkaerőgondokkal küzd a zöldség-gyümölcs ágazat, főleg a kézimunkaerőt igénylő betakarításoknál. Mivel a munkák egyrészét nem lehet állandó dolgozókkal megoldani, ezért szükséges szezonális/alkalmi munkavállalókat alkalmazni. Ez általában április közepétől- október közepéig tart. Egyes zöldég-gyümölcs fajok betakarítása eltérő időben van. A legnagyobb munkaerőszükséglet június-október között jelentkezik. Több kultúránál – főleg zöldségeknél – tovább csökkent a termőterület. A zöldségpiac összeségében (friss, feldolgozás részére termelt) egész évben kiegyenlített volt, de időnként kialakultak hiány- és túlkínálati időszakok. (Részletesen az egyes növényfajoknál.) Az év elején a tárolt zöldségfajokból (burgonya, hagymafélék, gyökérzöldségek, káposztafélék) folyamatos enyhe hiány alakult ki. Az áru nagyobb része importból származott (2018-as évben egész Európában e növényfajokból 20-40%-kal kevesebb termett.) A gyümölcsfajoknál a piaci kínálat (friss, tárolt, feldolgozóipar) nagyok az eltérések. (Részletesen az egyes növényfajoknál.) A gyümölcságazat 2019-es évi teljesítménye 690 ezer tonna, ami a 2018-as évi 1,158 millió tonnás mennyiségnek kevesebb, mint 63 %-a. A szabadföldi zöldségágazat 2019. évi teljesítménye 1 583 ezer tonna ami 12 %-kal több, mint a 2018-as évben. A zöldséghajtatás /zárttéri termesztés/ a felmerült kisebb gondok, problémák ellenére 2019-ben kiegyensúlyozott évet tudhat maga mögött. A termelők tovább tudták javítani termesztési technológiájukat a legtöbb termesztett zöldségfajnál ezért tovább nőttek a hozamok, javult a minőség.

A zöldséghajtatás teljesítménye a gombaágazattal együtt 447 ezer tonna, volt 2019-ben (Részletes adatok az alágazatok fejezeteiben az egyes növényfajoknál)

2019-ben folytatódtak a Vidékfejlesztési Program pályázatainak elbírálása és megvalósítása is. Több beruházás is elkészült 2019-ben, mely 2020-ban áll termelésbe. A zöldség-gyümölcs ágazat részére kiírt és elbírált pályázatok alapján, egyedül az ültetvénytelepítésre kiírt keretet nem tudták a gazdák kihasználni (csak a keret 50-60%-a került megítélésre). Ez négy fő tényezőnek tudható be: a vízjogi engedélyek beszerzése körüli nehézségek, a munkaerőhelyzet, a piaci zavarok okozta „elbizonytalanodás” és a pályázati rendszer túlbonyolítottsága. A gyümölcstermesztés a „mélyrepülés” állapotába került. Az ültetvények 25-30%-a mondható korszerűnek, gazdaságos üzemeltetésűnek, a többit az igényelhető támogatások tartják fent. Évente 5-6000 ha korszerű ültetvény telepítésére lenne szükség ahhoz, hogy 5-10 év múlva is megtudjuk tartani a bel- és exportpiacainkat (mind a frisspiaci, mind a feldolgozóipar számára termelt gyümölcsöknél).

A FruitVeB 2019-ben is több országos rendezvényt tartott. Melynek fő témája a termelés hatékonyságának javítása, a biztosabb frisspiaci és feldolgozóipari árualapok megteremtése volt. Képzési programokat szerveztünk főleg a TÉSZ szaktanácsadók, termelők részére. Javaslatokat tettünk adózási kérdésekben /ÁFA, őstermelői adózás átalakítása/. Továbbra is napirenden tartottuk a munkaerőkérdés megoldását, hogy ne csökkenjen tovább a kézimunkaerő igényes kultúrák termesztése. Tovább mélyítettük kapcsolatainkat más szakmai szervezetekkel, hatóságokkal, felügyeleti szervekkel. Új nemzetközi kapcsolatokat kerestünk, próbálunk bekapcsolódni a nemzetközi munkába. (Ezt anyagi és személyi feltételek csak korlátos mértékben teszik lehetővé). Több külföldi utat is szerveztünk egyrészt más országok termesztési technológiáinak, piacainak megismerésére. 2019 második felében elkezdődött az Európai Unió Kölcsönös Agrárpolitikájának következő 7 éves periódusának /2021-2027/ szakmai előkészítése. Több munkacsoportban is aktívan részt veszünk. Tovább javítottuk kapcsolatainkat a szakirányú egyetemekkel, főiskolákkal, kutatóintézetekkel.

2019. év végén együttműködési megállapodást kötöttünk a Gödöllői Szent István Egyetemmel és a NAIK-kal.

A FruitVeB munkatársai a TÉSZ-ek megbízásából 2019-ben is jelentős szolgáltatásokat végzett / ~140 millió Ft értékben/ marketing és promóció, valamint képzés területén.

Tovább javítottuk az együttműködésünket a zöldség-gyümölcs termékpályához tartozó inputanyag beszállító cégekkel, melynek eredménye több közös rendezvény megtartása annak érdekében, hogy főleg a termelők megismerhessék a legkorszerűbb technikai és technológiai megoldásokat.

2019-ben a FruitVeB Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet lehetőségeihez mérten segítette a zöldség-gyümölcs pálya minden szereplőjét, annak érdekében, hogy biztonságosabb jövőkép alakulhasson ki a termékpálya minden területén. Erre nagy szükség lesz, hisz az új uniós ciklus (2021-2027) meghatározása elkezdődött és 2020. év közepéig tart. 2019-ben tovább törekedtünk arra, hogy tudnánk közelebb hozni a termékpálya különböző szereplőit (termelők, feldolgozók, kereskedők, inputanyagforgalmazók).

A FruitVeB ügyvezetése abban döntött, hogy 2019-ről szóló összefoglalót legkésőbb 2020. húsvétig elkészíti. A munkák már decemberben elkezdődtek. Mire minden számbeli adat, elemzés összeáll kell(ett) 3 hónap. Közben a koronavírus március 13-tól átírta a tervezett „forgatókönyvet”. Március közepétől a FruitVeB minden választott tisztségviselője és alkalmazottja azon dolgozik, hogy a zöldség-gyümölcs termékpálya minden szereplője a legkisebb veszteséggel vészelje át e kritikus időszakot. E munka „összehangolására” dr. Apáti Ferenc alelnök urat bízta meg a FruitVeB vezetése. Széleskörű összefogás alakult ki a szakma minden területéről. Most már látjuk, hogy a 2020-as év nem lesz könnyű. /Sőt nagyon nehéznek ígérkezik. /A termelés oldalán (április végével bezárólag) a zöldségtermelés területén egyelőre minden rendben van, de a gyümölcstermesztők többségénél jelentős tavaszi fagykárok keletkeztek. Nem tudjuk az év hátralévő részében mennyire lesz kegyes az időjárás, de a legnagyobb félelmet/bizonytalanságot a piac oldaláról látjuk. Fel kell készülni minden várható és nem várható kihívásra, hogy mérsékelni tudjuk a károkat. Most még fontosabb az összefogás, egymás segítése, információval történő ellátása. A FruitVeB a vészhelyzet kihirdetése óta folyamatosan informálja tagjait és a közvéleményt az aktuális helyzetről /www.fruitveb.hu weboldalunkon erre a célra külön aloldalt hoztunk létre/. Szoros együttműködést tartunk az Agrárminisztérium Operatív Csoportjával, heti 1-2 jelentés készül az ágazat aktuális helyzetéről. Itt módunkban áll javaslatokat is tenni a zöldség-gyümölcs ágazatot érintő kérdésekben. Ebben kérjük minden a zöldség- gyümölcs termékpálya területén tevékenykedő hathatós segítségét. / e-mail: info@fruitveb.hu /

A FruitVeB vezetése nevében kívánok mindenkinek jó egészséget, a lehetőségeket figyelembe véve jó gazdasági évet és eredményes, gyümölcsöző együttműködést.

„A gazda most vet, ültet, majd a legjobb tudása szerint ápolja, műveli növényeit annak reményében, hogy jó minőségben be is tudja takarítani a megtermelt zöldséget- gyümölcsöt. Bízik abban, hogy majd gondos osztályozás, tárolás után el is tudja adni olyan áron, amely tisztességes jövedelmet biztosít számára.”

Ezért dolgozzunk közösen, még jobban összefogva, hogy együtt elérjük a céljainkat.

Ledó Ferenc
a FruitVeB elnöke

Hosszú távú ágazati tendenciák

Gyümölcstermesztés

A hazai gyümölcstermesztés az elmúlt évtizedben semmilyen érdemi növekedést nem mutatott. A klimatikus viszonyok változásai inkább rontottak a gyenge technológiai szintű ültetvények állapotán. Kevés azon termelők száma, akik az elmúlt években új korszerű ültetvényeket létesítettek. Sokatmondó, hogy a jelenleg futó VP pályázatokra szánt keret csak 50-60%-át igényelték a termelők. Félő, hogy ha ez a tendencia a következő években is így marad akkor 5-10 év múlva olyan gyümölcsfajokból sem tudjuk ellátni a belföldi piacainkat sem, az export piacokról nem is beszélve, amelyek biztonságosan, gazdaságosan és versenyképesen termelhetőek. Főleg azok a gyümölcsfajok termelése csökkent az elmúlt években, ahol magas a tőke, szaktudás- és munkaerő szükséglet (bogyós gyümölcsök, alma, kajszi). Enyhe növekedés volt tapasztalható az alacsony tőke, szaktudás- és munkaerő igényű gyümölcsfajoknál (bodza, dió, meggy -ipari).

Jelenleg csak a gyümölcsültetvények 25-30%-a korszerű és versenyképes, a többit egészben vagy részben a támogatások tartják fenn (AKG, termeléshez kötött támogatás). Csak a korszerű ültetvényeknél vannak meg részben vagy egészben azok a biztonságot adó rendszerek, melyek az időjárás okozta kockázatok kivédésre alkalmasak (fagyvédelem, jégháló stb.). Az öntözés aránya csak 25% körüli, ami tovább rontja az egyenletes hozamok elérését. (Almát jelenleg 25 ezer ha-on termelünk, az étkezési alma fogyasztásunk 160-170 ezer tonna/év. (Export egyenlegünk jelenleg 0 körüli.) Ezt a mennyiséget 6-7 ezer, ha korszerű ültetvényen meg lehetne termelni. Ez a példa számos más gyümölcsfajnál is hasonló. A gyümölcstermesztésnél szükséges lenne közép-hosszútávú tervet készíteni, hogy mely fajok azok, amelyek versenyképesen termeszthetők és azok telepítését intenzíven kellene támogatni. Jelenleg az ágazatban még nem játszódott le a piaci letisztulás. Sok alacsony szinten termelő vállalkozást a kapott támogatások tartanak életben, ugyanakkor termelésük (mind mennyiségben, mind minőségben) sok esetben negatív hatással van a piacgazdaságban elvárt versenyképes termelésre.

Zöldségtermesztés

Szabadföldi zöldségtermesztés

Jelentős területi és mennyiségi visszaesést szenvedett el az EU csatlakozás óta. Főleg a kézimunkaigényes kultúrák esetében számottevő a visszaesés. Az erősen gépesített, szinte szántóföldi körülmények között termelt növényfajok /csemegekukorica, zöldborsó, ipari paradicsom, zöldbab/ termelése stabillá vált. Kialakult hozzá a megfelelő szintű, kapacitású feldolgozóipar. Egyes szabadföldi zöldségfélék technológiai megújítása, gépesítése most zajlik, mint például a gyökérzöldségek (főleg sárgarépa) vagy a hagymafélék. Itt már a technológia adott, üzemméreti kérdések merülnek fel, valamint a tárolás és feldolgozásban kell a következő években nagyot javulni. A piac adott e termékek befogadására.  

A jelentős kézimunkát igénylő szabadföldi zöldségfélék termesztése évek óta akkut munkaerőhiánnyal küzd, a rendelkezésre álló munkaerő mennyiségét és minőségét tekintve. Az ide tartozó főbb kultúrák a káposztafélék, a dinnyefélék, a paprika (étkezési, fűszer) és a konzerv uborka. Itt is megindultak a technológiai, technikai fejlesztések a kézimunkaerő részben vagy egészben történő kiváltására. Ezen a területen is az egyik legnagyobb gond az üzemméretek nagysága, a versenyképes termelés megteremtése.

Zárttéri termesztés

Itt is jelentős visszaesés következett be a művelt területeket illetően. Szerencsére az elmúlt évtized technológiai és technikai fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen nőttek a hozamok a hajtatott kultúráknál /paradicsom, paprikafélék, uborka/, ezért mennyiségi lemaradásunk nem számottevő. A klímaváltozás hatására több zöldségfaj biztonságos, gazdaságos termesztése csak zárt térben képzelhető el a következendő években. Nem véletlen, hogy pl.: a frisspiacra szánt paprikának, paradicsomnak, uborkának 80-90%-a már zárttéri termesztésből kerül ki. A zárttéri termesztéssel meglehet hosszabbítani a frisspiac hazai termékekkel történő ellátásának időszakát. Még mindig nem használjuk ki megfelelően a geotermikus energia adta lehetőségeket, annak ellenére, hogy a 2013-2020-as VP pályázatokból jelentős beruházások valósulnak(tak) meg. Az elmúlt években a zárttéri zöldségtermesztés minimális támogatást kapott, ami a termeléshez kapcsolódik. Nagyobb arányú növekedését akadályozza a rendkívül magas tőke és szaktudás igénye.

A gombaágazat évek óta 30 ezer tonna árut állít elő. Az egészséges táplálkozás egyik meghatározó alapanyaga a gomba lehetne. Ezért korszerű technológiával (amik rendelkezésre állnak) nagymértékben lehetne növelni a termelést. A fejlődést, növekedést itt is, mint a zárttéri termesztésnél a rendkívül magas tőke és szaktudás igénye hátráltatja.

Jelenleg a zöldség – gyümölcs ágazat termelése rendkívül heterogén. Nagyon sok növényfajt termesztünk melyek termesztési, üzemméreti, tőke- és szaktudás igénye rendkívül eltérő. Ezért is szükséges egy-egy növényfajt külön- külön értékelni. Ma Magyarország klimatikus viszonyai a jelenleg termesztett zöldség-gyümölcs fajok termesztésére alkalmas. Ugyanakkor intenzívebb kutatásokat kellene folytatni, hogy a megváltozott körülményekhez egy-egy zöldség-gyümölcs faj termesztésénél milyen újabb szempontokat kell figyelembe venni. Például a fajtaválasztás kérdése főleg a gyümölcsöknél, később virágzó fajták használatával a tavaszi fagykárok mérséklése, stb. De a termőhelyi kockázatok is megváltoztak, így például a síkvidékeken gyakoribbá váltak a fagyok, mely szintén szempont egy ültetvénytelepítés esetén. Nagy mértékben kell növelni az elkövetkezendő években a termelés biztonságát technológiai és technikai eszközökkel.

A zöldségtermesztés bizonyos növényfajoknál már „megüti” az uniós átlagot, de főleg kézimunkaigényes kultúráknál még jelentős lemaradásban vagyunk. Gyümölcstermelésünk csak 25-30%-a mondható korszerűnek, versenyképesnek. Ha az elkövetkezendő években nem történik jelentős pozitív változás, akkor 5-10 év múlva már a belföldi piacaink jelentős részét is elveszíthetjük, nem beszélve a főleg a feldolgozóipar részére termelt alapanyagokról, aminek jelentős része feldolgozott formában /konzerv, mélyhűtött áru/ exportra kerül.

Feldolgozóipar

A feldolgozóipar „leköveti” a termelés problémáit, az uniós csatlakozás óta jelentősebb növekedést nem tud felmutatni. Évente 10-20% szórással a késztermék előállítása 900 ezer tonna körüli, a felvásárolt alapanyag pedig 1,2 millió tonna körüli. Ami jelentős változás, hogy drasztikusan csökkent a feldolgozott növényfajok száma (alma, meggy, csemegekukorica, zöldborsó). Ez teszi ki a feldolgozóipar 75-80%-át. Ami az elmúlt évek pozitív hozadéka, hogy az ipari paradicsom termelése és feldolgozása elérte a csatlakozáskor meghatározott kvótaszintet (130 ezer tonna).

A zöldség-gyümölcs fajok nagy része mögül gyakorlatilag eltűnt a feldolgozóipar vagy a kritikus szint alá csökkent. Itt e termékekből a feldolgozás csak kiegészítés jellegű, ezért aztán sem fejlesztés, sem piackutatás nincs e növényfajoknál, melynek egyenes következménye a gyártás megszűnése.

Itt ok-okozati összefüggéseket lehet felfedezni. /Azért szűnt meg a feldolgozás, mert nincs termelés (árualap) vagy azért nincs termelés mert nincs feldolgozás. Sokszor a termelési költségek és feldolgozási költségek nem teszik lehetővé versenyképes termék előállítását. Ezért lenne fontos, hogy a termékpálya két legfontosabb szereplője, a termelő és a feldolgozó tevékenységüket egy integrációban végezzék. A nagy termelési bizonytalanság főleg a gyümölcstermesztésben nehezíti a kiszámítható feldolgozási kapacitások kiépítését, a piacszerzést. A feldolgozóipari kibocsájtás 85-90%-át 20 nagyvállalat adja.

Az elmúlt évtizedben a várt fejlődés elmaradása alapvetően nem a piaci igények hiányára vezethető vissza, hanem az alapanyag-, munkaerő- és tőkehiányra, valamint ez által a versenyképes méretű árualapok korlátozott rendelkezésre állására. /Kivéve azt az 5-6 zöldség- gyümölcs fajt, melyből rendelkezésre állnak árualapok. /

Következtetések

A 2019-es gazdasági év rendkívül vegyes képet mutatott a termelés, feldolgozás, piac, stb. területén. Az egyes zöldség-gyümölcs fajok eltérően teljesítettek. A klímaváltozás hatásai rendkívül érzékenyen érintették főleg az alacsony színvonalon termelő gazdákat. Általánosságban elmondható, hogy a zöldségágazat néhány faj kivételével kicsivel jobb évet zárt, mint 2018-ban. A gyümölcstermesztők többsége azonban rosszabbul zárta az évet. Folyamatosan fennálló akkut munkaerőproblémák is voltak 2019-ben, ami már sok esetben jelentős mennyiségi és minőségi károkat is okozott és elbizonytalanította a gazdákat a bővítés és a növekedési szándékoktól. Lassal lezárul a Kölcsönös Agrárpolitika 2013-2020-as ciklusa. Elkezdődött e periódus értékelése és 2019 őszétől megkezdődött az új 2021-2027 KAP tervezése is. Az uniós elvárások és a szerzett tapasztalatok is rámutattak, hogy lényeges változásokra van szükség az elkövetkezendő években, ha javítani szeretnénk pozícióinkat. Olyan komplex közép és hosszútávú stratégiát kell kidolgozni a termelés, feldolgozás, piacra jutás területén mely segíteni tudja a termékpálya minden szereplőjének a jobb boldogulását. Ezt úgy kell megtenni, hogy a termékpálya minden szereplője érdekelt legyen környezettudatos, hatékony és versenyképes fejlődésben. Az előkészületeket 2020 őszéig el kell végezni. Most, mikor az új veszély, a koronavírus az egész világra hatással van, az eddig elképzelt stratégiákat is újra kell gondolni és beépíteni a következő évek terveibe. A termelés területén a klímaváltozás hatásaira figyelve növelni kell a biztonságosabb termelést, csökkenteni kell a kockázatokat. A támogatáspolitikának olyannak kell lennie, hogy segítse, ösztönözze a termékpálya szereplőinek a hatékonyabb, gazdaságosabb gazdálkodását. Növelni kell a környezettudatos áruelőállítást. Növelni kell a fajlagos hozamokat, javítani a minőséget, az élelmiszerbiztonságot. Fel kell használni a technológiákhoz az elért tudományos kutatási eredményeket. Itt nagyobb hangsúlyt kell fektetni a zöldség- gyümölcs ágazatokban a kormányzati tervekkel egyezően – általánossá kell tenni a korszerű öntözést, tápanyag-utánpótlást. Meg kell valósítani a komplex integrált termesztést, mellyel sokkal hatékonyabb, környezettudatosabb termelést tudunk megvalósítani. Minden zöldség- gyümölcs növényfaj termelésénél törekedni kell a kézimunkát kiváltó gépesítésre. Új koncepciókat kell kidolgozni, hogy a feldolgozóipar számára, mely növényfajok vonhatóak be a jelenlegieken kívül, amelyekkel nagyobb árumennyiséggel lehetne megjelenni a piacokon. Ezeknek a céloknak kell alárendelni az adó- és támogatáspolitikát (őstermelés, ÁFA, AKG, termeléshez kötött támogatás) és a pályázati rendszereket is.

Párhuzamosan a termelési színvonal növelésével szükséges segíteni, elősegíteni az integrációk arányának jelentős növelését. Itt nem csak a piacra jutás integrációját (termék felvásárlás) kell segíteni, hanem a termelés egész területét átölelő integrációját. (termeltetési szerződések, szaktanácsadás, inputanyag biztosítás, pályázatok segítése, posztharvest feladatok (osztályozás, csomagolás), stb. A termékpálya melletti komplex integráció csak akkor alakulhat ki a termelési integrációkból, ha a szerződéses fegyelem betartása mellett, megbízható árualap keletkezik. Ez után már könnyebb megvalósítani az értékesítés integrációját is. A posztharvest területén növelni kell a tárolókapacitásokat, hogy az értékesítési szezont több növényfajnál meg lehessen hosszabbítani (pl.: hagymafélék, gyökérzöldségfélék, káposztafélék, alma, stb.) Hosszútávon lehetne gondolkodni nagyobb, jobb, gazdaságosabban működő termelői tulajdonban lévő (több TÉSZ összefogásával létesülő) regionális tárolók létrehozásban is. Az elkövetkezendő években nagy kihívás lesz a műanyagtípusú csomagolóanyagok leváltása környezettudatos, lebomló csomagoló anyagokra. A mostani vírushelyzet is azt mutatja, hogy sok terméknél, hogy tovább fog emelkedni a csomagolt termékek aránya a lédig termékekkel szemben.

A feldolgozó kapacitások megkezdett növekedését tovább kell fokozni, főleg olyan zöldség- gyümölcs növényfajok esetében, ahol az elmúlt években jelentős csökkenések következtek be. Ezt csak a termelés korszerűsítésekkel együtt szabad végezni. Célszerű lenne termelői integrációkban (több TÉSZ összefogásával), regionális jelleggel megvalósítani ezen beruházásokat.

Kiemelten kell az új 2021-2027 KAP-VP részében foglalkozni egyes zöldségfajok zárttéri termesztésével. Jobb és nagyobb hatékonysággal kell a zöldség-gyümölcs ágazat teljes termékpályáján alkalmazni a megújuló energiákat (geotermális és napenergia, biomassza).

A zöldség-gyümölcs ágazatban jelenleg nem megoldott (vagy csak részben) a keletkezett hulladékok kezelése /növényi maradványok, műanyagok, stb./. Középtávú felhasználási tervet kell kidolgozni ezen anyagok környezetbarát, gazdaságos újra hasznosítására.

Ahhoz, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat nagyobb fejlődési pályára állhasson az elkövetkezendő években több átalakulásra van szükség a kutatásban, a képzésben és oktatásban. (Ezért kötött a FruitVeB több szakirányú egyetemekkel, főiskolával, kutatóintézettel együttműködést 2019-ben.)

Az eredményes gazdálkodást csak úgy tudjuk megvalósítani az elkövetkezendő években a zöldség-gyümölcs pálya teljes területén, ha egységes, komplex stratégiát alakítunk ki. Ekkor lesz esélyünk eredményesen gazdálkodni, vevőket, feldolgozókat kiszolgálni megbízható, jó minőségű piacképes árualappal, termékekkel.