A Freshfel Europe 2022-es évre vonatkozó felmérése szerint az EU-ban 350 g/fő/nap volt az átlagos zöldség-gyümölcs fogyasztás, ami éves viszonylatban 5%-os visszaesést jelent.
A Freshfel Europe áprilisban publikálta az Európai Unió tagállamaira kiterjedő felmérését: a Consumption Monitor nevű, éves rendszerességgel megjelenő kiadvány szerint az átlagos gyümölcs- és zöldségfogyasztás szintje az EU-ban 2022-ben 350 g/nap/főre csökkent. A koronavírus-járvány idején kezdődött pozitív tendenciát a gazdasági válság fékezte meg, ami jelentős hatással volt a fogyasztók vásárlóerejére. A Freshfel Europe hangsúlyozza a friss gyümölcsök és zöldségek vitathatatlan egészségügyi előnyeit és húsfélékhez képest alacsony fokú környezetre gyakorolt hatásukat. A Freshfel álláspontja szerint gyümölcsök és zöldségek a társadalmi problémák megoldásának részét képezik, és fogyasztásukat a WHO által ajánlott napi 400 g/fő/nap minimális célértéket jóval meghaladó szint elérésére kell ösztönözni.
A jelentés az EUROSTAT és a FAOSTAT hivatalos statisztikái alapján összehasonlítja a fogyasztási trendeket az EU-27 egészében (aggregált adatok) és az egyes tagállamokra vonatkozóan is. Az elmúlt két évtizedben a Freshfel Europe Consumption Monitor egyre fontosabbá vált az európai frisspiaci gyümölcs- és zöldségtermelés, -kereskedelem és -fogyasztás tendenciáinak értékelésében. A jelentés az évek során következetes módszertant alkalmazott, és egyedülálló referenciadokumentummá vált az ágazat és a döntéshozók számára, akik mind a piaci fejlődést, mind a friss termékek napi étrendben betöltött szerepének alakulását vizsgálják Európában.
Az idei kiadásból kiderül, hogy az átlagos gyümölcs- és zöldségfogyasztás az EU-ban 2022-ben 350 g/nap/főre csökkent, ami 5%-os csökkenést jelent 2021-hez képest, és csaknem 3%-kal marad el az előző öt év átlagától. A 2022-es szint még mindig több mint 12%-kal marad el a WHO által ajánlott minimális 400 g/nap/fő értéktől. Az EU-ban mindössze 6 ország éri el a legalább 400 g/nap/fő/nap friss gyümölcs és zöldség ajánlott célértékét, így a fogyasztás ösztönzése előtt még jelentős feladatok állnak.
Az EU-27 frisspiaci zöldség-gyümölcs termékek piacának mérete 71 350 965 tonnára zsugorodott. Ez a csökkenés véget vetett a 2020-ban a COVID-19 világjárvánnyal kezdődött pozitív tendenciának, amely az európaiak életmódját az egészségesebb szemlélet irányába változtatta meg, emellett sokat változott a környezeti okokhoz és az éghajlatváltozáshoz való hozzáállásuk is. Azonban 2022-től a gyümölcs- és zöldségfogyasztás ismét nyomás alá került az egész Európai Unióban a gazdasági válság, az emelkedő árak és az általános infláció miatt, amely hatással volt a fogyasztók vásárlóerejére, korlátozta az értékesített mennyiséget és fogyasztókat a legkedvezőbb árú opciók keresésére ösztönözte, azaz jelentősen növelte a vásárlók árérzékenységét.
Philippe Binard, a Freshfel Europe titkára így nyilatkozott: “A bizonytalan gazdasági időszakok során a fogyasztók hajlamosak a kevésbé egészséges táplálkozás felé mozdulni, amelyről úgy vélik, hogy a gyümölcsöknél és zöldségeknél energiatakarékosabb és olcsóbb alternatívát kínál. A 2022-es Consumption Monitor megállapításain túl a 2023-2024-re vonatkozó előzetes adatok megerősítik a csökkenő tendencia folytatódását, amelynek mértéke sok esetben meghaladja a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy a pandémiát követően megfigyelhető fogyasztásnövekedés mára teljesen megszűnt.”
A Freshfel Europe a tagjaival folytatott eszmecsere alapján több olyan közös tényezőt azonosított, amelyek a legújabb fogyasztási trendek mögött állnak: a háztartások zöldség-gyümölcs vásárlásainak csökkenése, az alacsonyabb jövedelmű háztartások nagyobb mértékben érintettek a visszaesésben, a bio- és prémium termékek nyomás alatt állnak, a vásárlók gyakrabban, de kevesebb mennyiséget vásárolnak, valamint összességében csökken az értékesítési volumen, amelyet részben a magasabb árak kompenzálnak. Salvo Laudani, a Freshfel Europe elnöke kijelentette: “A Freshfel Europe ideális platform az ágazat számára, hogy tájékozódjon a legújabb trendekről, és a legjobb hozzáféréssel rendelkezzen a piaci információkhoz, hogy megértse a piaci dinamikát, valamint hogy összehangolja a friss termékek pozíciójának megerősítésére irányuló erőfeszítéseket a versenyző élelmiszerpiacokon, valamint hogy frisspiaci termékek új imázsát közvetítse a fogyasztók felé. Közösen kell demisztifikálnunk ennek az imázsnak a téves megítélését, meg kell oldanunk a fogyasztás előtt álló akadályokat, és vissza kell állítanunk a friss termékeknek a világjárvány idején biztosított “hősies” státuszát.”
Mivel az EU jelenlegi elnökségi ciklusa a végéhez közeledik, az ilyenkor szokásos értékelés egyik fontos pontja, hogy megkérdőjelezhető az általa ajánlott növényi alapú étrend felé történő elmozdulás sikere. Az európai zöld megállapodásból (Green Deal), a “Termelőtől a fogyasztóig Stratégia” (Farm to Fork Strategy), a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervből (Circular Economy Action Plan), valamint a rákbetegségek elleni európai tervből (Europe’s Beating Cancer Plan) eredő intézkedések többszörös politikai inkoherenciája és következetlenségének hiánya miatt nem sikerült elérni az egészségesebb és környezetbarátabb étrendre való átállásra irányuló törekvés céljait. A frisspiaci termékek pozitív megkülönböztetésének lehetőségét nem sikerült kihasználni. A pandémia idején keletkezett lendületet a politikai döntéshozók nem voltak képesek fenntartani vagy erősíteni annak érdekében, hogy jelentősen megerősítsék a gyümölcsök és zöldségek helyzetét az élelmiszer-kínálatban. A gyümölcsökre és zöldségekre közjavakként, a társadalmi kihívások megoldásának részeként kell tekinteni, és mint ilyeneket, alapvető fontosságú termékeknek kell minősíteni. Binard hozzátette: “A nemzeti táplálkozási iránymutatások, az Északi Tanács (Nordic Council) ajánlásai és az EGEA tudósai egyetértenek abban, hogy a fogyasztási célt a 800 g/fő/nap szint felé kellene elmozdítani. Bár a tudatosság megvan, még mindig túl sok akadály gátolja a növekedést. A gyümölcsök és zöldségek előnyeit jobban el kellene ismerni a promóciós politikában, de a közelgő taxonómiai, nevezéktani vitában is. Emellett foglalkozni kell az árakkal és a biztonsággal kapcsolatos téves elképzelésekkel, hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak. Ezzel párhuzamosan az ágazatnak folytatnia kell az innovációt és erőfeszítéseit a nagyobb kényelem, a jobb íz és állag elérése érdekében, a promóciós intézkedéseket a legfiatalabbakra kell összpontosítania, valamint támogatást kell keresnie annak érdekében, hogy a friss termékek megfizethetőek és elérhetőek legyenek a leginkább rászoruló és alacsonyabb jövedelmű háztartások számára”.
A gyümölcsök és zöldségek számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, és a táplálkozásban megfizethető alternatívát jelentenek az európai fogyasztók számára. A gyümölcs- és zöldségágazatnak és az állami hatóságoknak össze kell fogniuk annak érdekében, hogy fenntartható fogyasztói magatartást alakítsanak ki a frisspiaci gyümölcsök egészségre, valamint az éghajlat és bolygónk megőrzésére gyakorolt hatásaira alapozva. Azonnal cselekvésre van szükség, különösen a legfiatalabb generációt érintő intézkedések esetében.
A cikkhez szemlézett írások:
