A szűkülő hatóanyag-paletta következtében a kiskultúrák növényvédelme egyre korlátozottabbá válik, amely jelentős kihívást jelent a gazdálkodók számára, pedig ezek a növényi kultúrák regionálisan fontos szerepet tölthetnek be a termelésben.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskultúrás Munkacsoportja elkötelezetten dolgozik azon, hogy a magyarországi kiskultúrákban tevékenykedő gazdálkodók számára megfelelő növényvédelmi megoldásokat biztosítson. A munkacsoport legutóbbi ülésére 2024. november 11-én került sor Dunaharasztiban, ahol az előzetes felmérést követően a tagok közösen tekintették át az elért eredményeket és a további teendőket.

A munkacsoport a korábbi években szoros együttműködést alakított ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal és a szakmai szervezetekkel, mint például a Növényvédelmi Szövetség, Növényorvosi Kamara, FruitVeB, Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, valamint a növényvédőszer-gyártókkal és termelő szervezetekkel. Az összefogásnak köszönhetően az idei évben 40 készítmény esetén történt kiterjesztés 400 kiskultúrára, amely nagyban segíti a kiskultúrás növénytermesztő gazdálkodók lehetőségeit, ugyanis a növényvédőszer-engedélyezés problémáira nem a szükséghelyzeti engedélyek jelentik a megoldást, hanem a kiskultúrás engedélyezés.

2024-ben az alábbi növényvédőszerek engedélyokiratai kerültek kiterjesztésre.

Az egyeztetésen Balázs Viktor, a NAK környezeti fenntarthatóságért és innovációért felelős országos alelnöke bemutatta a munkacsoport új vezetőjét, Filler Zsófiát és kiemelte a kiskultúrák engedélyeztetésének bővítésére irányuló lehetőségeket, beleértve a hatóanyagok engedélyezésének egyszerűsítését és új technológiák bevezetését. Ismertette az EU-s növényvédőszer-piac helyzetét és a technológiai hiányosságok nehézségeit, valamint az alakuló nemzetközi Biocontrol Coalition törekvéseit. Hangsúlyozta a hatóságokkal és a társszervezetekkel való konstruktív együttműködés fontosságát.

A NAK továbbra is támogatja a kiskultúrás növényvédelmi megoldások fejlesztését és a szakmai partnerekkel való együttműködést, segítve a hazai gazdálkodók eredményes működését. A munkacsoport kiemelt prioritásként kezelte a hatóanyagok engedélyezési folyamatának egyszerűsítését, a kiskultúrák fejlesztését és a külföldi adatok felhasználását a gyorsabb engedélyezési folyamatok érdekében. Az együttműködésre és kommunikációra tett javaslatok jelentős előrelépést jelenthetnek a kiskultúrák támogatásában.

A cikkhez szemlézett írások:

Folytatja munkáját a NAK Kiskultúrás Munkacsoportja