A már meglévő GMO mellett a tervezet szerint létrejön az NGT-1 és NGT-2 kategória is.
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament között elvi megállapodás született az új génkezelési technikák (NGT-k) jövőbeni jogi kereteiről, amelyek a növénynemesítést, a jelölési előírásokat és a szabadalmi rendelkezéseket egyaránt érintik. A megállapodást még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak, tehát egyelőre csak egy tervezetről van szó.
Az új génkezelési technikák, vagyis az NGT-k olyan nemesítési módszereket jelentenek, mint például a génszerkesztés, amely egy szervezet genetikai állományának meghatározott részét módosítja anélkül, hogy idegen fajból származó DNS-t illesztene be. A javaslat támogatói hangsúlyozzák, hogy az így létrejövő tulajdonságok természetes úton vagy hagyományos nemesítéssel is előfordulhatnak, ami megkülönbözteti az NGT-ket a korábbi génmódosítási (GMO) eljárásoktól, amelyek idegen gének beillesztésére épültek.
Az egyezmény értelmében számos NGT-növény mentesülne a jelenlegi GMO-szabályozás alól, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy az ilyen technikákkal előállított élelmiszerek külön jelölés nélkül is forgalomba hozhatók lennének, ugyanakkor az NGT-1 kategóriába tartozó vetőmagokon és szaporítóanyagokon fel kell ezt tüntetni, hogy a termelők fenntarthassák NGT-mentes ellátási láncaikat. A javaslat lényege tehát, hogy az NGT-1 növényeket a hagyományos nemesítésből származókkal egyenértékűként ismernék el.
Az NGT-1 növények nem hordozhatnak gyomirtószer-toleranciát vagy nem termelhetnek ismert rovarölő anyagokat, az ilyen tulajdonságokkal rendelkező növények az NGT-2 kategóriába kerülnek, és továbbra is a GMO-szabályozás hatálya alá esnek, beleértve az engedélyezést, a monitorozást és a kötelező jelölést. Az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem engedélyezik az NGT-2 növények termesztését, illetve intézkedéseket hozhatnak a más termelési láncokba való nem szándékos bekerülés megakadályozására.
Jacob Jensen, Dánia élelmiszer-, mezőgazdasági és halászati minisztere kiemelte, hogy az új génkezelési technikák “lehetővé teszik, hogy kevesebb ráfordítással többet érjünk el. A szabályozás új növényfajták kifejlesztését teszi lehetővé, amelyek ellenállóbbak a klímaváltozás hatásaival szemben, és kevesebb műtrágyát vagy növényvédő szert igényelnek.”
A rendelet a szabadalmaztatással kapcsolatos aggályokat is kezeli. Bár a szabadalmi szabályok továbbra is az EU Biotechnológiai Irányelv hatálya alá tartoznak, az NGT-keret kiegészítő átláthatósági követelményeket vezet be. Az NGT-1 növény vagy termék regisztrálásakor a nemesítőknek be kell nyújtaniuk minden meglévő vagy folyamatban lévő szabadalomra vonatkozó információt, amely nyilvános adatbázisban kerül közzétételre. A vállalatok önként jelezhetik, hogy a licencek méltányos feltételek mellett elérhetők lesznek. Emellett szakértői csoport vizsgálja majd a szabadalmaztatás hatásait az innovációra, a vetőmag-ellátásra és a versenyképességre. A rendelet hatályba lépését követő egy éven belül az Európai Bizottság tanulmányt tesz közzé a szabadalmak hatásairól, és szükség esetén további jogszabályokat javasolhat.
A támogatók szerint az új keret erősítheti az EU agrár-élelmiszeripari versenyképességét, csökkentheti a külső függőséget, és segítheti a gazdálkodókat olyan fajtákhoz való hozzáférésben, amelyek jobban viselik az aszályt, az áradásokat vagy kevesebb műtrágyát és növényvédő szert igényelnek. A javaslatcsomag ellenzői ugyanakkor környezeti és egészségügyi kockázatokra figyelmeztetnek, valamint hangsúlyozzák, hogy a fogyasztói választás szabadságát meg kell őrizni a génszerkesztett élelmiszerek tekintetében is.
A cikkhez szemlézett írások:
