EU: túltermelés és alacsony árak sújtják az európai burgonyaágazatot

Az EU burgonyaszektora a korábbi évek szűkös kínálata és magas árai után most túltermeléssel és csökkenő jövedelmezőséggel küzd, ami egyre nagyobb feszültséget okoz a termelők körében.

Az uniós burgonya átlagára 2025-ben 22%-kal esett vissza az előző évhez képest, és már 2024-ben is csökkenést regisztráltak. A 2000 és 2023 közötti időszakban az EU burgonyatermelése közel 40%-kal mérséklődött, amit a kedvezőtlen éghajlati feltételek, a fogyasztás visszaesése és a szigorodó növényvédőszer-szabályozás együttesen idéztek elő. A kínálat szűkülése ezért átmanetileg magasabb árakat eredményezett, ám a kedvezőbb jövedelmezőség gyors területnövekedést váltott ki.

Geoffroy d’Evry, a francia UNPT elnöke szerint Franciaországnak 2030-ig mintegy 40 ezer hektárnyi többletterületre lett volna szüksége, ám ezt a hiányt egyetlen év alatt sikerült pótolni. D’Evry, aki a Copa-Cogeca burgonyamunkacsoportját és az északnyugat-európai termelőket tömörítő NEPG-t is vezeti, rámutatott, hogy Németország, Franciaország, Belgium és Hollandia éves igénye nagyjából 24 millió tonna, miközben az idei termés már meghaladta a 27 millió tonnát.

További probléma, hogy a harmadik országokba irányuló exportlehetőségek beszűkültek: az amerikai vámintézkedések visszavetették a kereskedelmi aktivitást, miközben az árfolyammozgások rontották az EU versenyképességét olyan piacokon, mint Kína, India vagy Egyiptom, amelyek egyre aktívabban jelennek meg a Közel-Keleten és más térségekben.

Lengyelországban jelentős készletek halmozódtak fel. Tomasz Bienkowski, a Lengyel Burgonyaszövetség elnöke szerint a raktárak tele vannak, és az őszi esőzések miatt minőségi problémák is jelentkeztek, különösen a hasábburgonya- és chipsgyártásra szánt alapanyag esetében. A nyugat-európai termelők egy része Lengyelország felé irányította az exportképes tételeket, ami további nyomást helyezett a lengyel nagybani piacok áraira. Bienkowski beszámolója szerint egyes gazdaságok már 3 €/100 kg (1170 Ft/100 kg, azaz 11,7 Ft/kg) áron értékesítenek, ami több nagyobb üzem számára a működés ellehetetlenülését is jelentheti.

A helyzet kezelésére Franciaországban olyan platformot indítottak, amely a felesleges mennyiséget az állati takarmányozásba irányítaná át. Lengyelországban azonban a takarmányreceptúrák módosítására lenne szükség ahhoz, hogy a burgonya nagyobb arányban kerülhessen be a takarmányozásba. Az alkoholgyártásban korlátozott a felhasználás, mivel a lepárlók olcsóbb alapanyagokra, például kukoricára támaszkodnak, a biogázüzemekben pedig a burgonya magas víztartalma jelent akadályt.

Nyugat- és Kelet-Európa termelői egyaránt jelezték, hogy a termőterület csökkentését fontolgatják. D’Evry szerint elengedhetetlen a közös fellépés, és legalább 10% területcsökkentésre lenne szükség a piac stabilizálásához. Bienkowski arra is figyelmeztet, hogy a jelenlegi helyzet a vetőburgonya iránti keresletet is visszavetheti: ilyen piaci körülmények között szerinte erősen kérdéses, hogy ki vásárol majd vetőgumót a következő szezonra.

A cikkhez szemlézett írások:

From shortage to surplus EU potato growers confront a sharp market downturn

Kapcsolódó cikkek:

Ukrajna: drágulni kezdett a burgonya a nagybani piacokon

EU: túltermelés réme fenyegeti a 2025/2026-os burgonyaszezont

EUPPA: 2025-ben is bővülést mutatott a feldolgozott burgonyatermékek előállítása és kereskedelme

NAK: Burgonyatermelők szakmaközi szervezethez való csatlakozásának lehetősége

Lengyelország: az utóbbi évek legjobb burgonyatermése várható

Lengyelország: nyomott árakkal indul az év a burgonya piacán

Ukrajna: jelentősen, ötszörösére bővült a burgonya importja

Lengyelország: rekord export mellett is nyomás alatt a burgonya ára

Lengyelország: novemberben emelkedni kezdett a burgonya ára