A tavalyi 785 helyett idén csak 755 ezer tonna kivi terem az Unió területén az első prognózisok szerint, és a déli féltekén is kisebb volt a termés.
Az olasz Myfruit információi szerint a chilei Curicóban szeptember 12-14. között megrendezett 42. IKO (International Kiwi Organization – Nemzetközi Kivitermesztők Szervezete) kongresszuson az idei európai kivitermés volumenét 755 ezer tonna körülire prognosztizálták, ami 4%-kal majd el a 2022-ben betakarított mennyiségtől. Továbbra is Olaszország a legnagyobb európai termesztő 311 ezer tonnás mennyiséggel, de aggasztó a zöld kivi 15%-os terméscsökkenése, ami elsősorban a fagykároknak és a termőterület zsugorodásának eredménye. A teljes termés az idén 7%-kal esik vissza a prognózis szerint.
Görögországban szintén visszaesés várható, a 3%-os csökkenés miatt az olaszokkal fej-fej mellett haladva 310 ezer tonna körül várható a termés. Portugáliában a 2023-as szezonban 58 ezer tonnát (+10%), Franciaországban 46 ezer tonnát (+2%), Spanyolországban pedig 28 ezer tonnát (-4%) takarítanak majd be.
Európa-szerte 12%-kal nőtt a sárga húsú kivi termőterülete: idén már 103 ezer tonnás termés várható.
A déli féltekén is jelentős terméskiesés volt az idén, mivel Új-Zélandon a tavalyinál 21%-kal kevesebb, 492 ezer tonna termett, szintén a zöld kivi területének csökkenése mellett, Chilében pedig 11%-os visszaeséssel 125 ezer tonnát sikerült betakarítani. Mindkét ország a szokásosnál kisebb mennyiségben szállított kivit Európába, így az értékesítés várhatóan korábban ér véget, mint a tavalyi szezonban.
A világon évente 4-5 millió tonna közötti mennyiségben termelnek kivit, ebből 2-2,5 millió tonnát Kínában, nagyrészt Szecsuán tartományban és a Jangce folyó partját szegélyező dombvidéken . A második legnagyobb termelő Új-Zéland, jó években bőven 600 ezer tonna feletti volumennel. A kivi sikertörténete az 1970-es években innen indult, ekkorra a déli féltekén található szigetország már több kivit exportált, mint amennyi belföldi fogyasztásra került. Az 1980-as években egyre tovább bővült a kivitel, és a gyümölcsöt más országokban is termeszteni kezdték, így Olaszországban is, ahol a szőlőtermesztésben használatos kordon támrendszerek ideálisnak bizonyultak a kivi termesztésére is. Olaszország hamarosan Európa legnagyobb, és a világ harmadik legjelentősebb termesztője lett évi 500 ezer tonna körüli mennyiséggel, majd az utóbbi 20 évben a görög termelés is 300 ezer tonna környékére futott fel. Jelentős termelő még a világpiacon Irán (300 ezer tonna körül), Chile (120-160 ezer tonna), Törökország (75 ezer tonna), de mára már Franciaországban és Portugáliában is 40-60 ezer tonna körüli volument termelnek.
Sokan még mindig egzotikus déligyümölcsként tekintenek a kivire, pedig kelet-ázsiai eredete miatt relatíve jó fagytűréssel rendelkezik, így Magyarországon is megkezdődött a kétlaki, rovar porozta gyümölcs termesztése az utóbbi 10-12 évben, elsősorban Zala és Baranya megyékben.
A globálisan termesztett fajták közül zöld, sárga és vörös húsúakat különböztetünk meg. Még mindig a zöld fajták a legelterjedtebbek, közülük is kiemelkedik a Hayward, de terjednek a Bo Erika, Early Green, Summerkiwi, Tuscia, Green Light, G14 és Z5Z6 fajták is. A sárga húsú kivifajták (Dori, Jin Tao, G3, Jin Yan, Sorelli) teljes gyümölcshúsa aranysárga színű. A “vörös húsú” fajták gyümölcshúsa valójában sárga, csak a magok környéke kap egy élénkvörös árnyalatot, mint amilyen a Dong Hong, a HFR18 vagy a Fruit Logistica egyik innovációs díját is elnyerő Jingold. Általában igaz, hogy a sárga és vörös fajták íze sokkal kevésbé savanyú, az édes ízekre különösen fogékony kínaiak ezért ezeket különösen kedvelik, amint azt a fajták nevéből is látni lehet. Az utóbbi időben a sárga és vörös kiviket egyre nagyobb területen termesztik Európában is, kuriózumként, de terjednek az általában héjukkal együtt fogyasztható minikivi fajták is, mint az Issai, a Weiki, a Jumbo vagy az Ananasnaya.
A cikkhez szemlézett írások:
