Április közepén a földgáz ára a normálisnak nevezhető 2,5 USD/MMBtu szinten állt, májusban azonban egy folyamatos, tartós emelkedés kezdődött, ami októberben már 6,5 USD/MMBtu csúcsot ért el, azaz bőven megduplázódott.

Energiaipari szakértők szerint ez a helyzet azért különleges, mert rövid ideig tartó gázárcsúcsok voltak ugyan eddig is, ilyen tartós, trendszerű emelkedésre még nem volt példa. A rekord árak okait a szakértők főleg a gazdaság koronavírus-járvány utáni újraindulását kísérő fokozott energiaigényben látják, mivel a gáz a leginkább mobilis energiahordozó, másrészt a közelmúltban világszinten is elmaradtak azok a fejlesztési beruházások, amelyek számottevően növelhették volna a kapacitást. Szinte nincs olyan agrárágazat, amit a földgáz drágulása ne érintene, kezdve az input anyagok, különösen a műtrágyák árrobbanásával. Szeptember végén Angliában már le is állította termelését a CF Industries Holdings két nagy gyára Billingham és Ince telephelyeken, mert olyan drágán tudtak volna csak termelni, hogy még a leállással is jobban jártak. Lengyelországban az ammónium-nitrát tonnája a márciusi 1300-ról októberre 2200 zlotyra emelkedett, de legalább 20-25%-os drágulás minden műtrágyatípusnál érzékelhető.

A leginkább azonban a földgázt használó hajtató kertészek érzik meg az áremelkedés hatását, különösen azokban az országokban, ahol a termelés jelentős része folyik üvegházakban. Ilyen Hollandia, ahol bőven 10 ezer hektár feletti a modern nagy légterű üvegházak területe, és csak ezeknek a létesítményeknek a fűtése évi 3 milliárd köbméter földgázt igényel, ami az ország teljes gázszükségletének 8,2%-a. A Rabobank elemzői szerint igen valószínű, hogy a hajtató kertészek erre a világítás visszafogásával, a szezon korai befejezésével, illetve a következő szezon megkezdésének későbbre halasztásával fognak reagálni. „Ezek igen drasztikus lépések, amelyek komoly hatással lesznek a termelékenységre, és a cégek jövedelmezőségére” – foglalt állást az ágazatot képviselő Glastuinbouw Nederland, akik egyébként már megkezdték egy válságstáb létrehozását a koronavírus-helyzethez hasonlóan. „Azt sem zárhatjuk ki, hogy a fogyasztóknak kell majd többet fizetni a zöldségekért és a dísznövényekért, de ez az import áruk betörését eredményezheti”. A holland szupermarketekben holland uborka van a polcokon, de a termelők szerint négyzetméterenként 2 euróval emelkedhetnek az előállítási költségek a tavalyiakhoz képest, és már érkeztek hírek arról, hogy egyes láncok megemlítették, nem zárják ki a spanyol uborka behozatalát.

Egy évi 40 ezer tonna paradicsomot előállító üzem vezetője elmondta, hogy a rövidebb őszi napok miatt szükséges pótvilágítás náluk már csak 50-80%-os kapacitással működik, ami várhatóan 10-20%-os termeléskiesést eredményez majd, de nincs más választásuk. Belgiumban a Flemish Infocentre for Agriculture and Horticulture (VILT) információi szerint a paprikahajtatók arra készülnek, hogy a szokásosnál két héttel korábban zárják a szezont. Felmerült, hogy lobbizzanak a kormánynál egy stratégiai gáztartalék létrehozásáról még a koronavírus-járvány alatt, ám ez elmaradt, így a belga termelők most teljes egészében az orosz gázszállítástól függnek, különösen, hogy az idei év relatíve szélcsendes volt, így a szélturbinák teljesítménye is elmaradt a várttól, ami tovább csökkentette a gázkészleteket. Egy termelő szerint „a földgáz teszi ki az összköltségem körülbelül 25%-át. Tavaly ilyenkor 15-10 eurócent között fizettem egy köbméterért, ez most jóval 1 euró felett van. Ilyen ár mellett képtelenség termelni. Még szerencse, hogy hosszú távú szerződéseim miatt a gázszükségletem 60-70%-át fix áron kapom, most csak ezt a gázt használom. Persze így sem tudok annyit világítani, mint kellene, ezért összességében olyan 70% körüli termésre számítok az idén.”

Gondban vannak a palánta-előállítók is, akik most a szezonkezdet későbbre halasztásának lebegtetése miatt igen nehezen tudnak időzíteni. Angliából máris érkezett hír olyanokról, akik kénytelenek voltak megsemmisíteni palántakészleteik egy részét, amelyre biztos, hogy nem találtak volna vevőt, mert a forgalmazó áruházlánc nem vállalta be, hogy emeli a termék árát, a termelő pedig nem látta biztosítottnak, hogy ilyen energiaárak mellett is jövedelme legyen. A GroentenNieuws szerint Hollandiában a palánta-megsemmisítés egyelőre nem jellemző, erre legfeljebb kis tételekben került sor eddig, de az tény, hogy nagy a bizonytalanság: például a kaliforniai paprikát két-három héten belül el kellene vetni a palántanevelőkben, de egyelőre senki sem tudja, hogy valóban idejében indul-e a szezon.

Ami egyeseknek komoly kockázat, az mások számára akár előnyt, lehetőséget is jelenthet, a pótvilágításra nem szoruló spanyolok például igen bizakodóan látják piaci lehetőségeiket. Almeriában nemrég indult az új szezon, és bár az árak ott is elszabadultak (elsősorban az áram, a kartondobozok és a munkabérek), messze nem olyan mértékben, mint Hollandiában.