A program a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és az Innofresh Nonprofit Kft. koordinációjával, illetve az Agrárminisztérium támogatásával példátlan mértékű szakmai együttműködésben valósul meg, és a termelők, a kutatói szféra, valamint az államigazgatás aktív részvételére épít.
Január 13-án a Herman Ottó Konferencia Központ adott otthont a zöldség-gyümölcs ágazati TÉSZ K+F program hivatalos megnyitójának. A „zöldség-gyümölcs ágazati közösségi TÉSZ K+F program” egy komplex kutatás-fejlesztési program, amely a hazai kertészeti ágazat előtt álló szakmai, gazdasági és környezeti kihívásokra ad rendszerszintű válaszokat. A mintegy 700 millió Ft összesített költségvetéssel rendelkező program keretében összesen 20, kifejezetten gyakorlatorientált kutatási projekt kerül megvalósításra, amelyek közös jellemzője, hogy nem elméleti kutatási kérdésekre fókuszálnak, hanem közvetlenül a mindennapi termesztési és piaci gyakorlatban jelentkező problémák megoldását célozzák. A projektek eredményei rövid- és középtávon is hasznosíthatók a termelői döntéshozatalban, hozzájárulva a hatékonyabb, biztonságosabb és fenntarthatóbb termeléshez.
Szervezeti és intézményi együttműködés
A program a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és az Innofresh Nonprofit Kft. koordinációjával, illetve az Agrárminisztérium támogatásával példátlan mértékű szakmai együttműködésben valósul meg, és a termelők, a kutatói szféra, valamint az államigazgatás aktív részvételére épít.
A megvalósításban 31 termelői értékesítő szervezet (TÉSZ) vesz részt, amelyek a kutatások helyszínét, az üzemi környezetet, a gyakorlati tapasztalatokat, és nem utolsósorban a finanszírozást biztosítják. A kutatómunkát három felsőoktatási intézmény – a Debreceni Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem – végzi, biztosítva ezzel a tudományos hátteret és a módszertani megalapozottságot. A részben közösségi és nemzeti támogatásból finanszírozott programot az Agrárminisztérium és a Magyar Államkincstár szakmai jelenléte, valamint további háttérintézmények, így az Agrárközgazdasági Intézet és a Herman Ottó Intézet együttműködése is erősíti.
Ez a sokszereplős struktúra biztosítja, hogy a kutatások egyszerre feleljenek meg a tudományos elvárásoknak, a hazai és EU-s szabályozási környezetnek, valamint a termelők gyakorlati igényeinek. A program egyik legfontosabb hozzáadott értéke éppen ebben az integrált megközelítésben rejlik.
Kutatási irányok és tematikus fókuszok
A Közös TÉSZ K+F program tematikája lefedi a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés legfontosabb ágazatait, az almától és meggytől kezdve a hajtatott zöldségeken és gyökérzöldségeken át egészen az ipari feldolgozást és a gépesítést érintő kérdésekig.
Az almatermesztéshez kapcsolódó projektek középpontjában a fajtaválasztás és alanyhasználat optimalizálása, a rezisztens és alacsony vegyszerigényű fajták termesztési értékének meghatározása, valamint a növényvédelem „megújítása”, hatékonyságának növelése és a környezetterhelés csökkentése áll. Kiemelt hangsúlyt kapnak a szermaradékmentes technológiák, a biológiai növényápolási és növényvédelmi megoldások, valamint a tárolási veszteségek csökkentését célzó innovációk. A korszerű diagnosztikai módszerek – például a NIR spektroszkópián alapuló előrejelző modellek – új szintre emelik a betárolási döntések megalapozottságát.
A meggy- és diótermesztéshez kapcsolódó projektek a klímaváltozás és a globalizálódó gazdaság hatására megjelenő új kórokozók és kártevők elleni integrált védekezési stratégiák kidolgozására irányulnak, míg a görögdinnyénél a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása a munkaerőhiány okozta problémákra kínál megoldást.
A hajtatott zöldségtermesztés területén a kutatások a körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósítását, az energetikai és anyaghasznosítási lehetőségek feltárását, valamint a vírusos betegségek elleni védekezés precíziós és adatvezérelt fejlesztését célozzák. Az intelligens rovarcsapdák és előrejelző rendszerek bevezetése hozzájárul a növényvédelmi beavatkozások pontosabb időzítéséhez, a kezelések hatékonyságának növeléséhez és a kémiai inputanyagok használatának csökkentéséhez.
A gyökérzöldségek és hagymafélék esetében a projektek hiánypótló módon dolgoznak fel olyan termesztési és tárolási kérdéseket, amelyekről eddig nem állt rendelkezésre egységes, korszerű, magyar nyelvű szakmai tudásanyag. Ezek az eredmények hosszabb tárolhatóságot, kisebb veszteségeket és stabilabb piaci ellátást tesznek lehetővé. A konzervuborka esetében fajtakísérletek, az ipari paradicsomtermesztésben pedig a melléktermék hasznosítása képezi a kísérletek fókuszát.
Innováció, fenntarthatóság és gyakorlati hasznosulás
A program egészét áthatja az innováció, a fenntarthatóság és a gyakorlati hasznosíthatóság elve. A projektek – az ágazat legfőbb kihívásait alapul véve – a piaci igényekhez való alkalmazkodás fokozására, az élőmunka-igény csökkentésére, a klímaváltozás okozta stresszhatások mérséklésére, a környezetterhelés csökkentésére, az automatizálásra és a precíziós technológiák bevezetésére irányulnak.
A kutatások eredményei termesztési ajánlások, technológiai protokollok, szabadföldi bemutatók és szakmai fórumok formájában jutnak el a termelőkhöz, de tudományos publikációkban is megjelennek. Ez biztosítja, hogy a program valódi hatást fejtsen ki a hazai kertészeti gyakorlatra.
Összegzés
A Közös TÉSZ K+F program a hazai zöldség-gyümölcs ágazat egyik legátfogóbb kutatás-fejlesztési együttműködése, amely hosszú távon hozzájárul a termelésbiztonság növeléséhez, a környezeti terhelés csökkentéséhez és a versenyképes, fenntartható kertészeti rendszerek kialakításához. A program egyszerre szolgálja a termelők, a fogyasztók és a környezet érdekeit, és megalapozza a magyar kertészet jövőbeni fejlődését.
Képgaléria a hivatalos megnyitóról:
