2018. szeptember 17-én kampánynyitó sajtótájékoztatóval vette kezdetét a FruitVeB, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrármarketing Centrum közös szervezésében lebonyolítani kívánt idei, 18 állomásos alma fogyasztásösztönző kampány. 

Az idei alma termésmennyisége az előzetes becslések szerint 700 ezer tonna fölé várható. Az elmúlt 10 év átlagában Magyarországon 550 ezer tonna körüli az almatermés, így idén, ha nem is rekord, de igen jó termés ígérkezik, már ami a mennyiséget illeti.

Nagy István agrárminiszter a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a kormányzat támogatja az egészséges életmódra való törekvéseket és tisztában van vele, hogy ennek fontos eleme a zöldség-gyümölcs fogyasztás. A fogyasztói tudatosság kialakítását már fiatal korban el kell kezdeni, aminek jó eszköze az iskolagyümölcs program is. A miniszter kiemelte, a szaktárca mindent megtesz annak érdekében, hogy a jelenlegi étkezési-ipari alma aránya előbbi javára változzon. Cél, hogy a termelők tisztességes körülmények között dolgozva jó minőségű étkezési almát juttassanak a hazai fogyasztók asztalára elérhető áron.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke beszédében kifejtette, az étkezési és ipari alma aránya pont fordított, mint az uniós átlag. Az ipari alma felvásárlási ára idén ismét komoly elégedetlenkedést váltott ki a termelőkből. A rendszeresen előforduló problémát kezelni kell, érthető a termelők azon igénye, hogy egy termelői tulajdonban lévő feldolgozó is létesüljön Magyarországon. Véleménye szerint így a termelők kevésbé lennének kiszolgáltatva a profitorientált vállalatoknak.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatója rávilágított arra, hogy az utóbbi 30 évben drasztikusan visszaesett, 30 kg-ról a felére csökkent az egy főre jutó mennyiség. Hozzátette, a magyar felnőtt lakosság 30 százaléka nem fogyaszt rendszeresen gyümölcsöt, ez hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet. Ezért nagyon fontos, hogy a fogyasztók hiteles információkhoz is hozzájussanak a gyümölcs, történetesen az alma fogyasztás jótékony hatásaival kapcsolatban. Elmondta, a decemberig tartó kampányban több különféle akciót, így almavásárokat és gerillakóstoltatásokat is terveznek.

A FruitVeB szakmai igazgatója, Hunyadi István szerint az alma a magyar kertészeti termelés ikonikus gyümölcse, jelenleg is a teljes gyümölcs termőterületnek több, mint 30 százalékát teszi ki. Az aktuális adatok szerint az idén több, mint 24 ezer hektár almaültetvényre igényeltek a gazdák területalapú támogatást. Ehhez a támogathatósági méretküszöb alatt lévő, de még üzemi almásoknak mondható területeket is – becslés alapján – hozzá véve körülbelül 27 ezer hektáron folyik ma hazánkban üzemi szintű almatermelés. Ennek nagy része Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében történik, ahol a termőterület jelentős része, több, mint 17 ezer hektár található. Véleménye szerint a rendszerváltás előtti 44-45 ezer hektáros alma termőterület ilyen mértékű csökkenését nem szabad olyan tragikusan felfogni, mint ahogy azt egyesek teszik, mivel a termés mennyisége nem csökkent ezzel arányosan. Ebből arra lehet következtetni, hogy azért, ha lassan is, de történt némi termesztéstechnológiai fejlődés.

Elmondta, hogy a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása fontos részét képezi az egészséges életmódnak és hosszú távon számos, közvetlen vagy közvetett gazdasági haszna van. Ismertette, hogy a legújabb felmérések szerint az európai tagállamokban a gyümölcsfogyasztás növekszik, azonban a ’’gyümölcskosáron’’ belül az alma aránya számos tagállamban visszaesett. Ez a kiszélesedett piacnak, a korábban nem hozzáférhető termékek teret nyerésének köszönhető. A fogyasztók ma már a legtöbb helyen a hazai gyümölcsfélék mellett számos egzotikus terméket is meg tudnak vásárolni, ráadásul megfizethető áron, így az almának komoly versenytársakkal kell szembenéznie.

A FruitVeB kiemelten fontos feladatnak tartja a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának népszerűsítését, ez a tevékenység az alapszabályában is rögzítve van. A 3×3 program keretében egész évben végez népszerűsítő, fogyasztásösztönző tevékenységet, ahol nem csak friss, de almából készült feldolgozott termékeket, így almaszirmot, almalevet is kóstolhatnak az érdeklődők.

A szakmai igazgató elmondta, hogy étkezési almából a jelenlegi egy főre eső éves fogyasztást tekintve egy jó évjáratban – ha az időjárás nem szól közbe – az ország önellátó, a hazai termelés képes fedezni a frisspiaci mennyiségi igényeket. A törekvés az, hogy a most valahol 15-18 kg között lévő egy főre jutó éves almafogyasztás növekedjen és az elkövetkezendő néhány évben a 20 kg fölötti szintre kerüljön. Az pedig kifejezetten örvendetes lenne, ha ez a növekedés hazai termelésű almából valósulna meg.

Azt is hozzátette, hogy ehhez növelni kell az étkezési alma arányát, amellyel párhuzamosan a termelésnek és a piac ellátásának biztonságát lehetővé tévő olyan intézkedéseket kell megvalósítani, melyekkel hosszú távon fenntarthatóvá és rentábilissá válhat a hazai almatermesztés. Ilyen intézkedések lehetnek például a modern termesztéstechnológiák terjedésének ösztönzése, az öntözésfejlesztés, a korszerű tárolókapacitások bővítése, a termelői és kereskedelmi szervezettség erősítése.

Bíztató jelként értékelte, hogy az almával kapcsolatos nehézségek ellenére is van még telepítési kedv. A Vidékfejlesztési Program ültetvénytelepítésre irányuló felhívásának keretében eddig mintegy 5 600 hektár gyümölcsös telepítésére beadott pályázat került elbírálásra, ebből közel 1 600 hektárt meghaladó területen intenzív almaültetvényt szeretnének telepíteni a pályázók.