A tavasz beköszöntével a kertészeti kultúrákban egyre több a tennivaló, ez alól nem kivétel a szamóca és a sárgarépa sem. Amíg a korán termőre forduló szamócában már a termésvédelem válik aktuálissá, addig a sárgarépa vetését követően a teljes növényvédelem megtervezése a termelők feladata.
A szamóca botritiszes betegségét okozó Botrytis cinereát a növény egyik legjelentősebb termésfertőző kórokozójaként tartjuk számon. Ez a polifág kórokozó elsősorban a szamóca generatív részeit fertőzi, de ritkán, magas fertőzési nyomás mellett a tünetek megjelenhetnek a levélen és a száron egyaránt. A generatív részeket már virágzástól kezdve fertőzheti, a csésze- és sziromlevelek, a bibe, porzók és a virágkocsány egyaránt megbarnulnak, elszáradnak. A zöld, még éretlen gyümölcs is fertőződhet, de az érés előrehaladtával a fogékonyság növekszik. Az érett termésen előbb fakó, világosbarna folt jelenik meg. A gyümölcs megpuhul és pépessé válik, felületén szürke, bolyhos konídiumtartó gyep lesz látható. A fertőzés mennyiségi és minőségi kárt is okoz. A fertőzött termések sav- és cukortartalma csökken, színük romlik. A leszedett gyümölcs eltarthatóságát is jelentősen befolyásolja. A fertőzés szempontjából a párás csapadékos időjárás kedvező, ilyen esetben akár járványossá válhat a betegség.
A sárgarépa alternáriás levélfoltosságát okozó Alternaria porri f. sp. dauci és lisztharmatát okozó Erysiphe heraclei jelentős levélfertőző kórokozók. Mindkét betegség olyan súlyos lombvesztéssel fenyeget, ami számottevő gyökérsúly csökkenést eredményez az egészséges állománnyal szemben, emellett a betakarítást is megnehezítheti. A betegségek megjelenésére főleg a nyár végén és kora ősszel számíthatunk. A sárgarépa lisztharmatának kedvez a száraz időjárás, az összes föld feletti részen megjelenhet a kórokozó. A tünetek előbb foltszerűek, majd az egész felületet beborítják. A kialakult epifita micéliumbevonat szürkésfehér színű, benne konídiumláncok tömegével és a később megjelenő apró fekete kleisztotéciumokkal. Az alternáriás levélfoltosság tünetei ezzel szemben kezdetben apró vizenyős foltok. Idővel a foltok megnagyobbodnak, sárgásbarna színűvé válnak, összeolvadnak. A betegség a levelek mellett átterjedhet a levélnyélre is. Nedves körülmények között konídiumtartó gyep alakul ki a fertőzött részek felületén. A kórokozó előnyben részesíti a külső, idősebb leveleket.
A szamóca és sárgarépa fent felsorolt betegségei elleni védekezés új eszköze a Serenade ASO biológiai termék, ami a Bacillus subtilis QST713 törzsét tartalmazza. Fontos tudni, hogy a Serenade ASO előállítása során nem csak a B. subtilis felszaporítása történik. A fermentációs eljárás alatt a baktérium számos olyan bioaktív anyagot is szintetizál, amik kedvező élettani, baktericid és fungicid hatással bírnak. A QST713 törzset kiemeli a többi B. subtilis törzs közül az a meghatározó tulajdonsága, hogy a genomjának jelentős része felel ezen bioaktív anyagok előállításáért. A fungicid hatást lipopeptid molekulák segítik, úgy, mint az agrastatin, iturin és surfactin. Emellett nagy előnye a Serenade ASO terméknek a folyékony formulája, ami egyszerű kimérést és permetlé készítést tesz lehetővé. A készítmény számos más termékkel kombinációban is kijuttatható, kiváló eszköze a rezisztencia elleni védekezésnek.
A Serenade ASO a szamóca botritisz és a sárgarépa alternária és lisztharmat elleni integrált védekezési tervébe könnyen és rugalmasan beilleszthető. Mindkét kultúra esetében egy tenyészidőben maximum 6 alkalommal, 4-8 l/ha dózisban engedélyezett, élelmezés-egészségügyi várakozási ideje az előírás szerinti felhasználás szerint nincs. A védekezést preventíven, a fertőzés várható megjelenése előtt kell elvégezni. A kezelések között eltelt időt és a kombinációs partnereket a fertőzés erősségét befolyásoló tényezők figyelembevételével javasolt megválasztani.
Felmerülő kérdéseivel forduljon bizalommal kertészeti szaktanácsadó kollégáinkhoz!
