Csemegekukorica termelés a világon

A csemegekukoricát világszinten az elmúlt években 360-380 ezer hektáron termesztették. A világ két legjelentősebb termelője az USA, valamint az Európai Unió, mellettük jelentős még Thaiföld termelése is.

A hazai csemegekukorica termesztés nemzetközi szinten is az élmezőnybe tartozik, termőterületét tekintve Franciaországot megelőzve Magyarország az EU vezető termelője, valamint 2016-ban hazánk volt a legnagyobb feldolgozott csemegekukorica exportőr (konzerv és fagyasztott együtt) a világon (az USA-t megelőzve). A két legfontosabb export termék a fagyasztott és a konzerv csemegekukorica. Magyarország 2016-ban 73,5 ezer tonna fagyasztott és 179,8 ezer tonna konzerv csemegekukoricát exportált, az előbbi esetében az USA után a második, utóbbiból az első volt a világon.

A termésátlag a technológiai színvonal és az időjárástól függően ingadozik. Európában a legnagyobb hozamok, a legkiegyensúlyozottabb termések Franciaországban vannak. A leggyengébbek pedig Oroszországban. A magyar termésátlagok az európai középmezőnyben vannak.

Csemegekukorica termelés és kereskedelem Magyarországon

Hazánk klimatikus- és talajadottságai kitűnőek a csemegekukorica termeléshez. A csemegekukorica a legnagyobb területen termelt és a harmadik legmagasabb termelési értékkel rendelkező zöldségféle Magyarországon. A KSH adatai szerint az elmúlt években a csemegekukorica betakarított területe 26 és 32 ezer hektár között, termésmennyisége 420 és 500 ezer tonna között változott. A csemegekukorica termelési értéke a 2013-2015 évek átlagában 21,3 milliárd forint volt, a paprika és a paradicsom után a harmadik legnagyobb a zöldségfélék közül.

A csemegekukorica kiemelt termelő körzete Hajdú-Bihar megye (terület mintegy harmadát adja), de meghatározó még a termesztése Békés, Bács-Kiskun. Szabolcs-Szatmár- Bereg, Csongrád és Jász – Nagykun – Szolnok megyében is.

Európában jó termés volt 2016-ban. Magyarországon a késő tavaszi fagyok és a relatíve hűvös tavasz miatt a korai fajták termése az átlagosnál gyengébb volt. A középérésű, kései fajták és másodvetések az átlagosnál jobb termést adtak, köszönhető ez a sok csapadéknak. Azon táblában ahol megfelelő volt a fajtaválasztás, jó volt a tápanyagellátás és megbízható precíz növényvédelem, ott rekordtermések is születtek. Így 2015-höz képest 5 százalékos területnövekedés mellett 595 ezer tonna csemegekukoricát takarítottak be, ez 24 százalékkal több az előző évinél.

A hazai termés nagy részét tartósítóipari alapanyagként értékesítették a konzerv- és hűtőiparban (kétharmad/egyharmad arányban), csak kisebb mennyiség kerül közvetlen fogyasztásra. A feldolgozó cégek számára fontos a kiszámítható mennyiségű és jó minőségű alapanyag, ezért döntő mértékben (egy szezonra vonatkozó) szerződéses formában termeltetnek csemegekukoricát. Aránylag kevés mennyiség kerül a friss piacra, de fogyasztása egyre bővül és exportra is keresik a külkereskedő cégek. A friss piacra kerülő csemegekukoricát főleg a kisebb táblában, kis családi gazdaságokban termelik és a helyi piacokon értékesítik. Egyre többen kísérleteznek hajtatásával is.

Jelentős tartalékok vannak a technológiai fejlesztésekben és az időjárási szélsőségek kivédésében. Nagy különbségek figyelhetőek meg a termelők között. Vannak olyan gazdaságok, amelyek technológiában és szakértelemben az európai élmezőnybe tartoznak, mások esetében még vannak komoly tartalékok.

Ezért az élmezőnybe tartozók további előrelépésének elősegítése mellett fontos a lemaradók felzárkózásának támogatása, a csemegekukorica termelés nemzetközi versenyképességének további emelése érdekében. Ennek eszköze mindenekelőtt a korszerű fajtahasználat, a technológiai és öntözési beruházások, a hosszú távú, több éves piaci kapcsolatok ösztönzése, valamint a piacok átláthatóságának növelése lehetnek.