Nagy érdeklődés mellett, színvonalas előadásokkal került sor a magyar fűszerpaprika jelenét és jövőjét áttekintő rendezvényre Hajóson.
Ledóné Hajnalka vezette fel a 2011-ben, Szentesen indult Magyar Paprika Napja 2023-as rendezvényét, majd felkérte Estók Mihályné Szalczer Erzsébetet, Hajós város polgármesterét, aki az alkalomhoz illően paprikaszín kosztümben nyitotta meg a rendezvényt. Polgármester asszony kiemelte, mennyire fontos, hogy a Bács-Kiskun megye legkisebb városa, a mindössze háromezres lélekszámú, 65%-ban még mindig svábok lakta Hajós ne csak a szőlőről, hanem a fűszerpaprikáról is nevezetes legyen. A város a török időkben elnéptelenedett, ekkor érkeztek a Duna-Tisza közére a sváb telepesek. Az idei Paprika Nap egyik fő rendezője, a B.W.A. Kft. 1992 óta fontos szerepet tölt be Hajós életében, az egyik legnagyobb foglalkoztató és iparűzésiadó-forrás.
A rendezvény társszervezője, a FruitVeB elnöke, Dr. Apáti Ferenc köszönetet mondott a Ledó házaspárnak, a B.W.A. Kft-nek és polgármester asszonynak a fűszerpaprika temetikájú 2023-as Magyar Paprika Napja kiváló szervezésért. Elmondta, hogy valamikor a rendszerváltás idején még 10 ezer hektáron termesztettek fűszerpaprikát hazánkban, ám a termőterület az utóbbi években 2 ezer aztán 1500 hektárra, mára pedig 1000 hektár alá süllyedt. A szakmában 15-20 éve mondják, hogy 20-30 t/ha hozamokat kellene elérni szervezett értékesítés mellett, különben leépül az ágazat. Jelenleg piaci letisztulás megy végbe az ágazatban, ahol azok esnek ki a piacról, akik nem tudnak hatékonyan termelni. Továbbra is a klímaváltozás, a felhasználható növényvédőszerek körének szűkülése és a munkaerőhiány jelentik a legnagyobb kihívásokat az ágazat számára. Apáti szerint a fűszerpaprika olyan mint a torma, ha akarom zöldség, ha akarom fűszernövény. Ettől függetlenül azonban, mivel a kertészeti szakma kicsi, termékbizottság létrehozására lenne szükség, akár a Terméktanáccsal együtt, amiben a FruitVeB is segítséget nyújthat.
Dr. Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a fűszerpaprika ágazat és a ráépülő feldolgozóipar jelenlegi kihívásairól beszélve elmondta, hogy nem a 20 évvel ezelőtti állapotokat kell visszasírni, amikor teljesen más viszonyok közepette működött az ágazat. A 90-es évek után az uniós csatlakozás is visszaesést okozott, piacunk kinyílt például a kínai áruk számára. Innentől az a kérdés, hogyan férünk meg mellette, hogyan válhat a magyar fűszerpaprika megkülönböztethetővé. Jó lehetőségeink vannak az eredetvédelemben, a saját termékfeldolgozás erősítésében, a termelés biztonságosságát garantáló fejlesztésekben, a közvetlen értékesítés és a kistermelői értékesítés bővítésében, valamint a biotermék-előállításban is. A 2023-as évben 586 gazdálkodó nyújtott be egységes kérelmet területalapú támogatásra összesen 957,6 ha után, a termelők 75%-a Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében található. A 2022-es évben 10900 tonna fűszerpaprikát takarítottak be Magyarországon 8,2 t/ha termésátlaggal, de 2021-ben még 16 ezer tonna volt a termés, 9-9,3 t/ha hozamokkal. Az Európai Unió fűszerpaprika piacára jellemző, hogy kétharmada import, és ennek is 70%-a fejlődő országból, döntően Kínából érkezik. Általában csöves paprikaként importálják Spanyolországba, majd ebből lesz az őrlemény. Belátható időn belül ez a felállás nem is fog változni. A chili behozott mennyiségének 56%-a még egész paprika, de a belső piacon már 86% az őrlemény aránya.
A magyar fűszerpaprika-termesztés európai szinten is jelentős, az uniós első Románia mögött a második helyen állunk, Spanyolországot is megelőzve. Volumenben deficitesek vagyunk, értékben viszont pozitív az egyenleg, érdemes hát az exportpiacainkat bővíteni. Legfontosabb kereskedelmi partnereink Németország, Csehország és Szlovákia. A legtöbb import Spanyolországból érkezik, 1650 tonna, ez minden bizonnyal kínai alapanyagból származik, de 850 tonna közvetlenül Kínából is megtalálja a hazánkba vezető utat.
A magyar fűszerpaprika legfontosabb értékesítési irányai a húsáruk fűszerezése, a vendéglátás, és a végfogyasztók. Ezzel összefüggésben az államtitkár kiemelte, hogy a szegedi és kalocsai fűszerpaprika-őrlemény termékleírása 2010-ben és 2012-ben frissült, azóta senki sem foglalkozott vele, márpedig ennek frissítésére óriási szükség lenne, ha valóban meg szeretnénk különböztetni a magyar terméket az import árutól. Felhívta a figyelmet az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők esetében létrehozható kezelő szervezet lehetőségére. Ez a szervezet védelmi alapot hozhat létre az árujelzőt bitorlókkal szemben, sőt, marketing alapot is létrehozhat, amire kötelező hozzájárulást szedhet tagjaitól, tehát a termesztők lehetőségei adottak arra, hogy a megkülönböztethetőséget növeljék, amire a következő időszak piaci viszonyainak alakulását tekintve égető szükség is lesz. A Közös Agrárpolitikai Stratégia Terv keretében a fűszerpaprika ágazatban adottak a lehetőségek: beruházásokra lehet pályázni öntözés, posztharveszt, szárítás, és a termelés modernizálását szolgáló fejlesztések terén is. Feldman Zsolt a következő szavakkal zárta gondolatébresztő előadását: “A magyar ágazat vegye kezébe saját sorsát és saját termékleírását, a Minisztérium ebben partner lesz.”
Gáll Tibor, a MATE Kert Zkk. kutatóállomás-vezetője a magyar fűszerpaprika-termelés és nemesítés nagyjaira emlékezett előadásában, amelyben Dr. Berta Jenő és Dr. Márkus Ferenc életútját követhette végig a publikum.
Dr. Somogyi Norbert, az SZTE MGK főiskolai docense, a Párizsi Nagykövetség szakdiplomatája a fűszerpaprika nemzetközi termesztéséről adott képekkel gazdagon illusztrált kitekintést, egyebek között bemutatva Spanyolország (Murcia), India, Peru, az Egyesült Államok, Olaszország, Argentína, Tunézia, és természetesen Franciaország termesztőkörzeteit, valamint az előállított árukat és értékesítési módokat.
Varga István, a FruitVeB alelnöke, a Róna Mezőgazdasági Szövetkezet kertészeti ágazatának vezetője a fűszerpaprika-termelés költség-jövedelem viszonyait ismertetve elmondta, hogy a Róna 1970 óta foglalkozik az addig csak kiskerti növénynek számító fűszerpaprika termesztésével. A 90-es évekig a bevált rendszer tökéletesen működött, hétvégenként 5000 ember szedte a helyre vetett fűszerpaprikát, a szárítóüzem pedig 180-200 tonna félkész terméket állított elő. Az uniós csatlakozást követően 2008-ban megszűnt a szárítóüzem, és az Univerrel kötött kapcsolatok erősödtek meg. A cég az akkori és mostani viszonyok között is szinte elképzelhetetlenül vonzó termeltetési előleget, 14 napos fizetési határidőt, vetőmag-finanszírozást, valamint szakmai együttműködést is biztosított. A csúcson 33 hektár volt a teljes terület, ami az idei évre 8 hektárra csökkent annak ellenére, hogy gazdaságosan termeszthető növényről van szó. Az előző 10 évben megduplázódtak a termelési költségek, szerencsére azonban ezt a felvásárlási árak is lekövették. Változott a költségszerkezet összetétele is, 2022 környékén 2-2,2 millió Ft környékén van egy hektár fűszerpaprika termesztési költsége, erre jön rá még körülbelül ugyanennyi betakarítási költség, azaz egy egy 20 tonnás hozamú fűszerpaprika esetében a mai hektáronkénti teljes költség 3,8-5 millió Ft körül mozog. A Rónánál a 2000-es évek közepén 8 éven át a Kaldóm fajta mellett tették le voksukat Xanthomonas rezisztenciája miatt, de 20-22 tonnánál többet szántóföldi körülmények között egyszerűen nem lehetett belőle kihozni. Ezért váltottak 2012-ben Meteorit fajtára, ami folyton növő, nagy vegetatív felületével már átlagban 25-28 t/ha közötti hozamot adott, de 2017-ben 35 t/ha-os rekordhozamot sikerült betakarítani, ami a mostani 8-9 t/ha-os átlaghozam mellett igen kiválónak tűnik. Varga István saját tapasztalatai alapján termesztési tanácsokat is megosztott az érdeklődőkkel, így például kitért a crosskill hengerek nyújtotta előnyökre a nagyon porosító hidraulikus simítókkal szemben, az optimális magágykészítés fortélyaira, valamint a megfelelő vetésmélységre (2,5-3 cm) is – ha itt nem kel ki a paprika, akkor rossz a magágy. Külön foglalkozott az öntözés, a tápanyagutánpótlás és a gyomirtás témaköreivel is, és előadása végén leszűrte a legfőbb tanulságot: a fűszerpaprika termesztése csak intenzív módon kifizetődő, de mivel ennek költségei igen magasak, ezt csak jól lehet csinálni, vagy sehogy.
Sipos József egyetemi docens, növényorvos a fűszerpaprika-termesztésben a változó környezet jelentette változó kihívásait ecsetelte dinamikus, élvezetes előadásában, külön kitérve a stresszhatásokra, mint amilyen a csapadékviszonyok megváltozása, valamint a kártevők, kórokozók elleni védelem mesterfogásait mutatta be. Elmondta, hogy a rendezvényre Törökországból érkezett, ahol a magyar, kalocsai paprikát dicsérték.
Fekete Béla, a DATASUN és a SkyLine-Computer Kft. munkatársa először az 1956 óta létező fogalom, a mesterséges intelligencia kifejlesztésének törtéből villantotta fel a meghatározó mérföldköveket, majd a jelenlegi helyzetet ismertette. A DATASUN Kft.-t pont azzal a céllal alapították meg, hogy a világban fellelhető AI megoldások közül minél többet a gyakorlatban is kipróbálhassanak. Az AI előnyei között említette a modellezési képességet, a mérési lehetőségeket, az adatgyűjtés automatizálhatóságát. Az eddigi eredmények között említette az öntözés területén alkalmazott megoldásukat, amelyben négy rossz minőségű kút vizét javítja fel az AI úgy, hogy öntözésre alkalmas legyen. Bemutatta az AI által kidolgozott munkautasítások rendszerét, előadását pedig a mesterséges intelligencia jövőbeni előnyeinek bemutatásával zárta.
Az előadásokat követően a résztvevők üzemlátogatásra és terepszemlére is ellátogathattak a B.W.A. Kft jóvoltából. Szántóföldi bemutatón Bráj Róbert, a B.W.A. Kft. termesztési vezetője ismertette a vállalat fűszerpaprika termesztésének technológiai elemeit, míg Nagy Tamás, a Metra Kft. ügyvezetője a terület öntözőrendszerének működését részletezte. A B.W.A. Kft. üzembemutatóján, Bényei Márk termelési vezető tárta fel az érdeklődők előtt a paprika beszállításától feldolgozásig terjedő szakaszok műveleteit.
Galéria:
