A NAK Országos Kertészeti és beszállítóipari Osztálya július 18.-án Tordason a Nébih fajtakísérleti állomásán tartotta az őszibarack szakmai rendezvényét, mely kizárólag az őszibarack nyári zöldmetszésére koncentrált.
A metszési bemutatót megelőzően egy rövid előadásban Komma László a NAK kertészeti szakértője foglalta össze korábbi kutatási és a tordasi állomáson szerzett tapasztalatait. Majd az előadást követően az ültetvényben bemutatásra kerültek a nyári metszéstechnológiai elemek fontosabb sajátosságai.
Az őszibarack szakmai napról egy rövid összefoglalót nyújtunk át a tisztelt olvasónak, a gyümölcstermesztő gazdaságoknak és kiemelten megkülönböztetett figyelemmel, valamennyi őszibarack termesztő számára. Bízva abban, hogy hasznos segítségül szolgál az őszibarack nyári zöldmetszés alapvetésének megértésében. Természetesen az összefoglaló közel sem fedi le a közel félórás előadáson elhangzottakat, melyet igen jeles kertészprofesszorok is megtiszteltek.
A metszésről hallva talán sokaknak csak a téli – tavaszi fásmetszés jut eszébe, ami szinte az egyik legfontosabb témakör gyümölcstermesztésünkben, de a nyári zöldmetszés egyes gyümölcsfajok esetében még hangsúlyosabb téma. Mert a megfelelő nyári metszés elmaradása miatt a következő évi terméshozam csökkenése, az esetleges fagykártól eltekintve is szinte borítékolható.
Többek között az őszibarack is ilyen gyümölcsfaj, ahol a nyári zöldmetszés elmaradása és nem megfelelő kivitelezése az adott koronaforma felborulását és a következő évi terméshozam csökkenését eredményezheti. Egy adott fajta csak annyit ér, amennyit abból ki tudunk hozni, vagyis amilyen szinten tudjuk termeszteni. A talajtípus, az alanyhasználat, a környezeti adottságok, az öntözés, a tápanyagellátás szintén fontos tényezők, de mindezek együttesen sem képesek a fajta genetikailag meghatározott adottságait annyira befolyásolni, mint a növényen hosszútávon, megfelelő időben, rendszeresen elvégzett fitotechnikai műveletek összessége.
A metszés és így a zöldmetszés is a növény életébe való természetellenes beavatkozás. Azonban szükségességét a gazdasági érdekek határozzák meg. Ilyenkor a fa (fajta) növekedési sajátosságait tudatosan, a termesztési cél érdekében végzett termesztéstechnikai (fitotechnikai) beavatkozásokkal megváltoztatjuk és a természetes életfolyamatokat a gazdasági céljainknak megfelelően szabályozzuk.
Az őszibarack nyári zöldmetszésére, intenzív karcsú orsó koronaforma művelés esetén a fa élete végéig szükség van, korának megfelelően eltérő módszerekkel. Két fő időszakot érdemes elkülöníteni, a fiatal 1-3 éves időszakot, amikor az évi nyári koronaalakító metszés 2 – 3 alkalommal is szükséges lehet. A második a fenntartási időszak, ami a 4. évtől kezdődik. A cikk, az előadás és a bemutató a fenntartási időszak kezdeti éveit vázolja fel.
Az utóbbi évekre sajnos jellemző tavaszi fagykár hatására a fák, a gyümölcs kötödés elmaradása miatt, főleg a korai években rendkívül erős vegetatív növekedéssel reagálnak. Ugyanez a helyzet alakul ki, ha az előző évben elmaradt az időben elvégzendő zöldmetszés. Ha a nyári metszés elmaradása évről évre ismétlődik, akkor pár év alatt a kialakított koronaforma felborul és a koronaelemek pusztulása megkezdődik, mely őszibarack esetében általában visszafordíthatatlan folyamat.
A helyzet kezelésére az alapokhoz kell visszanyúlni. Vagyis fajtaválasztáskor válasszunk minél hosszabb mélynyugalmi idejű fajtát, ami sajnos nem egyszerű, mert a vezető dél-spanyol és dél-francia nemesítő házak a rövid mélynyugalmi idejű és korai érésű fajták előállítására törekednek. Ezek elsősorban saját térségük területén kerülnek felhasználásra. Olaszországból és az USA-ból származó fajták között már találunk hosszabb mélynyugalmi idejű fajtákat, melyek 1500, 2000 óra feletti hideghatást igényelnek. Ezen fajták közül válogassunk. Ugyanis alapvetően ez határozza meg a nedvkeringés megindulását a késő fakadást és a virágzás kezdetét. A következő fontos tényező az alanyhatás. Válasszunk erős növekedésű alanyt pl. GF -677, mely biztosítja az évenkénti erős kihajtást. Ellentétben más gyümölcsfajokkal, az őszibarack kizárólag az egyéves középhosszú, hosszú vesszőkön terem megfelelően, mely növekedést erős növekedésű alany tud hosszútávon biztosítani. A jól megválasztott fajta és az erős alany már alap biztonságot jelent a későbbiek folyamán. A kialakított koronában a termőegyensúly felborulását eredményezi a tavaszi fagykár hatása, az előző évben egyéb okok miatt alacsony terhelés, vagy termés nélkül maradt fák és a korai évek, melyek erős növekedést produkálnak.
A hatása jellemzően fokozott vízhajtás képződést jelent, a besűrűsödött koronában a központi tengelyhez és a vázkarokhoz közeli hajtások, melyek a következő évi termés alapját kell, hogy szolgálják, nem jutnak elegendő fényhez, így meddő hajtások fejlődnek, rosszabb esetben a hajtások a fénytelen dunsztos környezetben elpusztulnak.
A központi tengely alsó harmada felkopaszodik (Fotó: Komma László, NAK)
Az elégtelen fényellátás miatt a központi tengely és a vázkarok alsó harmada felkopaszodik a hajtások, termőnyársak visszaszáradnak, melyek fokozott problémát jelentenek, ugyanis az évek előrehaladtával spontán kihajtásra a fás részekből nem számíthatunk. Így a korona ezen részei in produktív felületté válnak és termést nem tudnak képezni termőrész hiányában.
A vázkarok alsó harmada is felkopaszodik (Fotó: Komma László, NAK)
A vízhajtások és a nem kívánatos, kedvezőtlen helyzetű, a koronát feleslegesen sűrítő függőleges, befelé nővő erős hajtások jellemzően a vázkarokról nőnek, melyek nem csak a vázkarok alsó részét, hanem a központi tengely alsó harmadát is beárnyékolják. Már az is megoldást jelent, ha a vázkarokról a vízhajtásokat és az erős függőleges hajtásokat tőből eltávolítjuk. Ami egy 5 éves fa esetében 25 -30 db vízhajtást is jelenthet fánként. További megfigyelés, hogy a megfelelő terméssel berakodott fa esetében lényegesen kevesebb sűrítő vízhajtás képződik, és a termés döntő hányada a központi tengelyen helyezkedik el a jó fényellátásnak köszönhető, megfelelő termőrügyek kialakulása végett.
Terméssel jól berakodott központi tengely (Fotó: Komma László, NAK)
A terméssel jól berakodott központi tengely felső harmadában nincs felkopaszodás és a vízhajtás képzési hajlam is elenyésző, problémát kevésbé okoz.
Röviden összefoglalva az őszibarack nyári zöldmetszésének előnyeit: a hozamnövelés és terméskialakulása szempontjából nélkülözhetetlen termesztéstechnikai beavatkozás, megfelelő időpontban július közepétől – augusztus elejéig végezve fiziológiai és növénykórtani szempontból sem veszélyes, azonban augusztus közepétől a sebkezelés indokolt. Az értékes termőnyársak elhalása elkerülhető, késlelteti a levelek öregedését, a korona belsejében kb. 50 % os fénytöbbletet biztosít, a gyümölcsök jobb színeződését segíti, a gombás gócokat a sűrű koronában megszünteti, az augusztus – szeptemberi termő rügydifferenciálódást segíti, a tavaszi kihajtást késlelteti.
Zöldmetszés nélküli fa, semmilyen célt nem szolgál (Fotó: Komma László, NAK)
Sajnos hajlamosak vagyunk egyéb okokra hivatkozva a nyári zöldmetszést elkerülni, vagy koncepciótlanul végezni. Ezt ne tegyük, mert semmilyen mentség nem elfogadható, ugyanis a termesztőt csak egyetlen cél vezérelheti, mégpedig az, hogy a fajtából a maximális terméspotenciált tudja kihozni. Ehhez a legfontosabb feltétel, hogy a termelést szolgáló „eszközt”, a fát a lehető legjobb koronaformában tartsa, aminek a megvalósításához a zöldmetszés elengedhetetlen.
Ha ezt elvégezzük, hazánkban sem kell szégyenkeznünk, mert egy 1000 fa/ha 4 -4,5 méter magas állomány fánkénti 20 – 40 kg termés mellett, 20 – 40 tonna/ha hozamot biztosít. Vázkar nélkül és kevesebb zöldmunkával, sűrűbb térállásban akár dupla hozamot is elérhetünk, ami a világ legfejlettebb őszibarack termesztőinek szintjét is eléri.
A cikkhez szemlézett írások:
