A FruitVeB idén immár kilencedik alkalommal rendezte meg a Magyar Paprika Napját. A szakmai esemény az elmúlt években az országban különböző helyszíneken került megrendezésre, ahol minden esetben bemutatásra kerültek a magyar paprikatermesztés, értékesítés és fogyasztás hagyományai, az ágazat aktuális gondjai és a fejlődési lehetőségek. A rendezvény fókuszában minden évben a helyszínnek megfelelően az adott termesztőkörzethez leginkább kapcsolódó kérdés- és témakörök voltak. A szakmai előadások mellett minden évben sor került gyakorlati bemutatókra is, melyek mindig jó lehetőségek az időszerű szakmai információk megosztására, a technológiai újdonságok bemutatására, az ágazati szakemberekkel történő személyes konzultációkra.
2020-ban a Magyar Paprika Napja mondhatni ”hazatért”, a rendezvénynek ismét a magyar paprikahajtatás fellegvárának számító Szentes városa adott otthont. Az szakmai esemény idén „A komplex integrált termesztés jelentősége, eredményei és gondjai a paprikahajtatásban” alcímet viselte. Az eseményt igen nagy érdeklődés övezte, az előzetes regisztráció során mintegy háromszázan jelezték részvételi szándékukat.
A rendezvény résztvevőit Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke köszöntötte. Köszöntő beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a 2020. év első felében ugyan a megszokott problémákon kívül a Covid-19 járvány miatt extra nehézségekkel szembesült az ágazat, stabil termelési háttérrel az értékesítési integráció – a TÉSZ – kiállta a próbát. Bebizonyosodott, hogy minőségi árura a hazai és a régiós piacokon még a terhelt időszakban is szükség van, hiszen a TÉSZ termékei vevőre találtak. A versenyképesség megőrzése és javítása kiemelten fontos feladatok, ehhez további fejlesztéseket terveznek végrehajtani, melyekhez pályázati forrásból származó támogatásra is számítanak. Jól látszik, hogy a kiskereskedelmi láncok számára fontos a közép-európai régió, ezért a termelés és a logisztika integrációjának fejlesztése az egyik legfontosabb feladat a jövőben. Az elnök elmondta, a kitűzött célok megvalósítását segíti egy-egy ilyen esemény is, mint a Magyar Paprika Napja, és külön öröm, hogy a járványügyi helyzet ellenére rekordszámú érdeklődőt vonzott az idei rendezvény.
Az első előadó dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár volt, aki a „A zöldséghajtatás fejlesztési tendenciái, lehetőségei a vidékfejlesztési pályázatok tükrében” című előadásának bevezetőjében ismertette a kertészeti termelés jelenlegi helyzetét és kiemelte a hajtató kertészet szerepét a hazai frisspiaci zöldségellátásban. Az államtitkár elmondta, a korábbi Vidékfejlesztési Pályázat kertészeti kiírásainak eredményeként eddig 79 hektár új növényházi felület létesült hazánkban. Októberben új pályázati lehetőség nyílik a kertészek számára, a VP – Kertészeti üzemek korszerűsítése című felhívás már augusztus végén megjelent. A felhívás keretösszege 30 milliárd forint, az elnyerhető maximális támogatási összeg pedig 2 milliárd forint, a támogatás intenzitása közép-magyarországi régióban 40 százalékos, míg nem közép-magyarországi régióban tervezett beruházás esetén 50 százalékos. A felhívás célja a hajtatásos zöldségtermesztés és a hűtőházi kapacitások, valamint az áruvá készítési rendszerek fejlesztése, a fiatal termelők gazdaságainak erősítése és a foglalkoztatás növelése. A pályázat célterületei az új üveg- és fóliaházak létesítése, a meglévők korszerűsítése-bővítése és új hűtőházak, zöldség- és burgonyatárolók, termékmanipulálók létesítése, a meglévők korszerűsítése-bővítése és az áruvá készítést szolgáló eszközök beszerzése. Fontos kitétel mindkét területen, hogy a legalább 10 százalékos energiahatékonyság-javulást eredményező korszerűsítést vagy megújuló energiát hasznosító technológiát kell alkalmazni.
A meglévő üvegházi felület (140-150 hektár) körülbelül harmada elöregedett, 40-50 éves korszerűtlen létesítmény, azonban a kertészeti termelés volumenének megőrzéséhez ezek korszerűsítése elengedhetetlen. A korszerű technológiát használó újonnan létesítendő üvegházak és más termesztőberendezések a jövőben a volumen növekedését eredményezik majd, az ágazat a pályázat segítségével előnyösebb piaci pozíciókba kerülhet, különösen akkor, ha a termelés és a kereskedelem integrációja is erősödik. A rendelkezésre álló keret felülről nyitott, így amennyiben a meghirdetett 30 milliárd forint felett jelentkezik igény, a kormányzat és a szakpolitika szándéka a kereten felüli összeg biztosítása. A felhívás fontos eleme, hogy a hatékonyság növelése érdekében a termesztőberendezések minimális területe meg van szabva. Ezzel szemben viszont technológiai kikötés nincs, arról a pályázó saját adottságainak megfelelően dönthet. A pályázati kiírás szakmai szempontjainak kialakításában a FruitVeB és a NAK is részt vett.
Feldman Zsolt a továbbiakban röviden ismertette a további várható pályázati lehetőségeket is, melyek érintik a kertészeti termelők és a kereskedelem szereplőinek tevékenységét. Az egyik ilyen felhívás a Mezőgazdasági termelők EU-s és nemzeti minőségrendszerhez történő csatlakozásának támogatása, melynek célja a, hogy a termelők élelmiszerláncba integrálása erősödjön és a magasabb minőségű és hozzáadott értékkel rendelkező termékek minőségrendszerek tagjaiként kerüljenek piacra. A másik Az öntözési közösségek együttműködésének fenntartása címet viselő felhívás, mely célja az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek bővítése öntözési közösségek létrejöttének támogatása révén.
A pályázati lehetőségek után a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerről tett említést. Lényegében a meglévő kockázatkezelési rendszer (agrárkárenyhítési rendszer, biztosítási díjtámogatás, országos jégkár-mérséklő rendszer) bővül egy új pillérrel. Ennek köszönhetően a mezőgazdasági termelők a szélsőséges időjárási jelenségekből, az állat- és növénybetegségekből, a piaci árak csökkenéséből, piacvesztésből, a termelési költségek növekedéséből vagy az árfolyamváltozásokból adódó jövedelemcsökkenés részbeni kompenzációjára lesz lehetősége azoknak a gazdálkodóknak, akik a rendszerhez önkéntesen és legalább három évre csatlakoznak. A rendszer 2021-ben indul majd, a működés részletszabályait tartalmazó miniszteri rendelet és a krízisbiztosítási hozzájárulás összegét megállapító kormányrendelet megjelenése még ebben az évben várható.
Előadása záró harmadában az államtitkár a hazai TÉSZ-ek működésével kapcsolatos adatokat ismertette. Kiemelte, hogy az országban hatvan elismert TÉSZ működik, ebből kilenc Csongrád-Csanád megyében. Ebből hat TÉSZ-nek van operatív programja, a működési alapok kumulált összege 4,38 milliárd forint, ami a hazai működési alapok összegének közel fele (46 százaléka). Ez is jól jelzi a régió kertészeti jelentőségét. A Csongrád-Csanád megyei, operatív programmal rendelkező TÉSZ-ek 2020-ban közel egy milliárd forint uniós támogatásra és több, mint másfél milliárd forint nemzeti támogatásra lehetnek jogosultak.
Feldman Zsolt végül a KAP stratégiai tervezésének jelenlegi állásáról ejtett néhány szót, valamint a KAP reform következő lépéseit ismertette. A munka az Agrárminisztériumban 2019 nyarán kezdődött a KAP Stratégiai Terv kidolgozása ekkor vette kezdetét. A folyamatba az ágazatok szereplőit is bevonták, a gazdálkodók műhelybeszélgetéseken fejthették ki álláspontjukat. Elkészültek az ágazati helyzetelemzések és egy SWOT analízis, most az igényfelmérés véglegesítése, a beavatkozási stratégia megalkotása és a konkrét intézkedések kidolgozása következik. A KAP reformját illetően 2020. júliusában az Európai Tanácsban megállapodás született a többéves pénzügyi keretről, amiről az Európai Parlament 2020 októberében szavaz majd. Az új költségvetési ciklus 2021. január 1-én átmeneti időszakkal indul majd. A nemzeti szabályozás elfogadására 2021. második felében kerülhet sor, az új KAP ténylegesen ez után indulhat el.
A következő előadó Ledó Ferenc, a DélKerTÉSZ tanácsadója volt, aki „A komplex integrált paprikahajtatás rendszere, eredményei és lehetőségei a DélKerTÉSZ-nél” című előadásában bemutatta a DélKerTÉSZ-t. A TÉSZ 2002-ben alakult, 236 alapító taggal, a végleges elismerést 2004. tavaszán kapta meg. Jelenleg az 539 főt számláló tagságból 440 fő termelő tag, a TÉSZ alkalmazottainak száma 180 fő. Az integrált termőterület 1 580 hektár, melyből 130 hektár felület termesztőberendezés, 1 450 hektár pedig szántóföldi terület. A 2019-évi értékesített termékmennyiség 50 565 tonna volt, melyből valamivel több, mint 22 ezer tonnát tett ki a hajtatott zöldségféle. A tagi értékesítés 10 milliárd forint fölött volt, melyhez a hajtatott termékek több, mint 9 milliárd forinttal járultak hozzá. Az előadó kiemelte a TÉSZ minőségbiztosítási tevékenységét és a termelők anyagi ösztönzését a korszerű technológiák bevezetésére. Külön büszkeség, hogy a hajtatott kultúrák esetében a TÉSZ indulása óta mekkora változás történt az integrált biológiai növényvédelem arányában. Paprikánál a teljes termőterület 90,3 százalékán, paradicsom estében pedig kis híján száz százalékán alkalmazzák már a technológiát (előbbinél 23, utóbbinál 43 százalék volt az indulásnál).
A TÉSZ szaktanácsadói az idei évben a komplex integrált paprikahajtatásról átfogó tanulmányt készítettek, melyben az integrált termesztésben alkalmazott technológiai elemeket – mint például a biológiai ágensek és rezisztens fajták használata, biostimulátorok alkalmazása – foglalták össze. A tanulmány célja, hogy segítséget nyújtson a termelők számára technológiai fejlődésükhöz, ezáltal pedig a termelés minőségének egységesítése, az árualap homogenizálása.
Az előadó részletesen kitért a komplex integrált technológia megvalósításának szempontjaira, a végrehajtásához szükséges intézkedésekre, kiemelve a rezisztens fajták alkalmazásának előnyét és szükségét, valamint a biostimulátorok megfelelő módon történő alkalmazását. A kémiai növényvédőszerek alkalmazásának feltételeit részletezve hangsúlyozta, a termelő csak akkor nyúljon ezekhez, ha minden egyéb integrált megoldás már nem elegendő a jelentős gazdasági kár elkerülésére.
A harmadik előadó Jordán László, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának igazgatója volt, előadásának címe „A zöldséghajtatás növényvédelmi nehézségei és azok lehetséges megoldásai”. Az előadó a bevezetőben összefoglalta az integrált védekezés ismérveit, majd kiemelte, hogy a hazai hajtatásban példaértékű az integrált technológia megvalósítása. Az ok egyrészt a jogszabályi kötelezettség, másrészt természetesen a piac és a fogyasztói igények, harmadrészt viszont tetten érhető a szakmai igényesség is, ami jó dolog. Az igazgató ismertette a kémiai növényvédőszerek alkalmazásának szabályait és kitért arra, milyen különbségek, egyedi szabályok vonatkoznak hazánkra a zonális besorolás következtében. Elmondta, hogy a szükséghelyzeti engedélyezést váratlan és súlyos kárral fenyegető növényvédelmi problémák megoldására találták ki. Azonban a tapasztalat azt mutatja, az utóbbi években a szükséghelyzeti engedélyeket az egyes kultúrák növényvédelmi technológiájában meglévő hiányosságok kiküszöbölésére kéri a termelői oldal. Ez nem szerencsés, de más megoldás híján a hatóság is igyekszik együttműködő partner lenni és a lehetőségeket megvizsgálva az ilyen engedélyeket kiadni, mivel ez még mindig jobb, mint a fekete technológia alkalmazása. A szükséghelyzeti engedélyeket leginkább a kiskultúrák esetében kérik, ezeknél a kultúráknál egy-egy adott problémára az engedélyezett kémiai növényvédőszerek száma igen kicsi (vagy nincs is). A hatóság a FruitVeB-el közösen 2012-ben kezdte meg azt a munkát, melynek eredményeként mára 726 engedélyokirat-kiterjesztés történt. Az igazgató a jövőt illetően elmondta, a biológiai védekezés minél szélesebb körű alkalmazása és a biostimulánsok, növénykondicionálók technológiába illesztése elkerülhetetlen lesz, mivel a kémiai lehetőségek egyre inkább korlátozás vagy tiltás alá esnek majd.
A következő előadó Najat Attila, a Biocont Magyarország ügyvezetője volt. „Biológiai növényvédőszerek és biostimulátorok” című előadásában először a termelő előtt álló legfontosabb kihívásokat sorolta fel. A vevői oldal versenyképes árat, nagyon alacsony vagy nullás szermaradék-szintet, szép küllemet és jó minőséget vár a termelőtől, lehetőleg mindezt stabil mennyiségi és minőségi ellátásban. A piaci elvárások jelentette kihívások mellé társul a klímaváltozás, és az ezzel járó abiotikus és biotikus stresszfaktorok. Előbbire példa az intenzív napsugárzás, a hőmérsékleti anomáliák vagy a szélsőséges vízállapotok, utóbbira az új károsítók (például az ázsiai márványospoloska, vagy a meglévők jelenlétének felerősödése (gyapottok-bagolylepke esete). Kihívást jelent az Európai Unió támogatási háttere és politikája is, a jövőben a Zöld Egyezmény elveinek megfelelően a biológiai sokféleség és az élelmiszerminőség megőrzése, az emberi egészség védelme nagyobb hangsúlyt kap majd. Nagy kihívás a jövedelmezőség fenntartása is. Költségmegtakarításból csak rövid távon képződhet többletjövedelem, hosszú távon minden téren folyamatos tudásmegújításra és technológiafejlesztésre van szükség, hogy a hatékonyságot növelni lehessen.
Az előadó szerint a hagyományos gyakorlat nem lesz fenntartható, szemléletváltásra van szükség. Ez a növényvédelemben új készítményeket és technológiákat jelent. Hangsúlyozta, hogy biostimulánsok esetében nem lehet közvetlen növényvédő hatásról beszélni (pedig sokan vannak a piacon, akik ezt teszik). Ezek a készítmények a fertőzés megelőzésére jók, használatuk esetén megváltozik a növényi anyagcseretermékek összetétele vagy a növény fejlődése, így csökken a növény kórokozókkal vagy kártevőkkel szembeni érzékenysége. A piacon sok olyan szereplő van, aki nem feltétlenül megbízható, ezért körültekintően kell megválasztani a beszállítót. A biológiai növényvédő szereket említve elmondta, előnyük, hogy a rezisztencia kialakulásának kockázata minimális, a hatóanyagok gyorsan lebomlanak és a termék szermaradékoktól mentes lesz, ami egy fontos piaci elvárás manapság.
A szakmai rendezvény délelőtti programjának zárásaként Szalkai Gábor, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója tartott előadást, melynek címe „Növényvédőszer gyártók a komplex integrált termesztés szolgálatában” volt. Az előadó röviden összefoglalta a hazai mezőgazdaság nemzetgazdaságban betöltött szerepét, és az ágazatban az utóbbi évtizedekben történt változásokat. Szemléltette a növényvédelem hazai fejlődését, kiemelve, hogy Magyarország a világon az elsők között volt az államilag szervezett növényvédelmi és növényegészségügyi szolgálat létrehozásában. Felhívta a figyelmet a növényvédő szerek számának csökkenésére, a mind kevesebb hatóanyagra, az új fejlesztések elmaradására, valamint ezzel kapcsolatban a kiskultúrák mostoha helyzetére. Véleménye szerint a legnagyobb probléma a hatóanyagok nem szakszerű felhasználása, és ennek következtében a károsítóknál kialakuló rezisztencia. A rezisztencia kialakulása miatt számos hatóanyag került már kivonásra. Az engedélyezési gyakorlatra kitérve elmondta, hogy 2017-től a korábbi kockázat alapú értékelésről a veszély alapúra tért át az Európai Unió. Az engedélyezésnél a felhasználás kockázatát csökkentő szabályokra nem helyeznek hangsúlyt. Másik nagy probléma a növényvédőszerek hamisítása. A hamisított és illegális növényvédőszerek kereskedelmének visszaszorítására az Europol 2015-ben indította a „Silver Axe” nevű akcióját, melynek következtében idén 1 346 tonna növényvédőszert foglaltak le és letartóztatások is történtek. A hamisítással szemben a lehető legszigorúbban kell eljárni. A hamisítványok jó esetben csak teljesen hatástalanok, amivel a termelőket éri kár, rosszabb esetben veszélyt jelentenek az emberi egészségre és a környezetre, ismeretlen hatásaik lehetnek.
Az Európai Unióban nagyon erős a „zöld irány”, és sajnálatos, hogy sok esetben íróasztal mögött születnek olyan döntések születnek, melyek gyakorlati szempontból használhatatlanok, igen egyoldalúak és a gazdatársadalmat sokszor ellenségként tüntetik fel a lakosság szemében. Az ügyvezető szerint a mezőgazdaság elismertségét és a növényvédelem elfogadottságát növelni kell a társadalom tagjai között. Ehhez termelői összefogásra, ismeretterjesztésre és jó példák bemutatására van szükség, egyfajta társadalmi nevelésre. Ahhoz, hogy a jövőben a szakma elfogadottsága pozitív irányba változzon, meg kell előzni, hogy az urbánus politikai vélemények kerüljenek túlsúlyba és gyakoroljanak nagyobb hatást a társadalomra. A növényvédőszer-gyártók sürgetik a gazdákkal, a hatósággal közös fellépést a fenntartható, minőségi élelmiszer ellátást biztosító mezőgazdaság kialakítása érdekében.
A szakmai nap előadásait ebéd, majd gyakorlati bemutatók követték. Az első gyakorlati helyszín László Ignác kertészete volt, ahol fűtetlen körülmények között folyik TV paprika hajtatása. A termelő több. mint 20 éve foglalkozik talajos termesztéssel, jelenleg 5 500 m2 felületen termel, kizárólag Novelist fajtát.
A telepen a DélKerTÉSZ által beállított kísérleti tevékenység is folyik, melynek keretében pelletált szerves trágya illetve baktériumtrágya készítmények talajéletre és a termesztésre gyakorolt hatását figyelik. A kísérlet mozgatórugója a sok éves monokultúrás termesztés során felszaporodott talajlakó kórokozók és kártevők visszaszorítása volt. Négy készítményt vizsgálnak, a jelenlegi eredmények alapján az látszik, hogy két termék esetében mintegy 10 százalékos mennyiségi növekedés figyelhető meg a termést illetően.
A második gyakorlati helyszín Berényi Imre kertészete volt, ahol kápia paprika talaj nélküli termesztése folyik, egy hektáron, hidegfóliában. A termelő immár negyedik éve foglalkozik a Kapitány F1 fajtával, a közeg kókuszrost. A szeptember eleji eredmény 8 kg négyzetméterenként és messze még a kultúra vége. Biológiai növényvédelmet használ, kémiai megoldást csak a legszükségesebb esetben, akkor is lehetőleg olyat, ami a hasznos szervezeteket kíméli.
Ledóné dr. Darázsi Hajnalka – Balázs Máté – Hunyadi István
A IX. Magyar Paprika Napja kiemelt támogatói voltak:
A IX. Magyar Paprika Napja előadásai letölthető pdf formátumban:
