Beszámoló – Gyümölcsöseink növényvédelme – Fogyatkozó hatóanyagok vs. jövőbeni lehetősége

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szervezet minden évben számos szakmai rendezvényt bonyolít le, melyen a zöldség-gyümölcs kertészeti ágazat technológiai újdonságai és egyéb aktualitásai kerülnek bemutatásra. Idén március 20-án került megrendezésre a „Gyümölcsöseink növényvédelme – Fogyatkozó hatóanyagok vs. jövőbeni lehetőségek” című rendezvény, melynek keretében a gyümölcsösök növényvédelmével kapcsolatos változásokkal és fejlesztésekkel ismerkedhettek meg az érdeklődők. A rendezvény aktualitását az Uniós szintű hatóanyag kivonásoknak köszönhetően egyre fogyatkozó növényvédő szer hatóanyag választék adta. A csökkenő számú lehetőségek, párhuzamosan a fogyasztói elvárásokkal és a környezet védelmének egyre szigorodó elveivel már napjainkban is – de a jövőben még inkább – kihívások elé állítják a termelőket és a növényvédős szakembereket.

A rendezvényt Hunyadi István, a FruitVeB szakmai igazgatója nyitotta meg, köszöntötte a résztvevőket, majd röviden ismertette a tanácskozás célját.

Az első előadó dr. Nagy Géza volt, a NÉBIH növényvédelmi referense. „A növényvédő szerek engedélyezésében bekövetkező változások hatása a károsítók elleni védekezésben gyümölcsöseinkben” című előadásában kifejtette, a hatóanyagok száma azért nem fogy olyan vészesen, és vannak új hatóanyagok is a láthatáron. Azonban az engedélyezés folyamata egyre bonyolultabb. Egyre több elemzést és vizsgálatot kellene végezni ahhoz, hogy egy hatóanyagról minden olyan tényező kiderüljön, amely valamely szempontból kockázatot jelenthet.

A vizsgálatokat a gyártói oldal csak az általa fontosnak tartott kultúrákra végezteti el, ezért fordulhat elő az, hogy a egyes, területileg kisebb kultúrákra nem történik vizsgálat, így ezekre engedélyezés sem történik. A termelői igények világosan mutatkoznak, azonban a hatóság lehetőségei is beszűkültek az utóbbi időben, ezért sokszor nehéz egy-egy kultúrára engedélyokirat kiterjesztést végezni. Sok esetben adathiány miatt nem lehet a kéréseknek eleget tenni, hiszen a hatóságnak arra is ügyelnie kell, hogy az engedélyezett készítmények felhasználásának sem az emberi egészségre, sem a környezetre nézve ne legyen kockázata.

A következő előadó Varga Zoltán, a Syngenta Kft. marketing menedzsere volt „A formuláció és az alkalmazástechnika jelentősége a fenntartható növényvédelem és a Syngenta jövőjében” című előadásával. Az előadó elmondta, a növényvédelemben használt hatóanyagok molekulái nagyon hosszas kutató-fejlesztő munka eredményei, amely folyamat azon kívül, hogy hosszú, még igen költséges is. A fejlesztési folyamat azonban itt nem áll meg, a hatóanyagok nyers, tiszta kémiai formájukban általában egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy felhasználhatóak legyenek a növényvédelemben. Például egyáltalán nem oldódnak fel vízben, vagy vízzel érintkezve átalakulnak ugyan, de permetezéses kijuttatásra nem alkalmas formába kerülnek. Ezért meg kell találni azokat a módszereket, amelyek a hatóanyagot a kívánt formába hozzák és abban is tartják, amíg a készítmények felhasználásra nem kerülnek. A formulációnak ezért nagyon nagy jelentősége van, hiszen a megfelelő vivő- és segédanyagok tartják a növényvédő szakember számára lényeges hatóanyagot olyan formában, hogy kiszerelhető, szállítható, tárolható és végül felhasználható legyen. E mellett a hatékonyság fokozásában is szerepet játszhatnak a különböző segédanyagok. Az előadó szemléletes videófelvételekkel mutatta be, hogy mi történik akkor, ha csak tiszta vizet vagy segédanyagot is tartalmazó keveréket permeteznek a levélfelületre. A sima vízcseppek nagy része visszapattan, lepereg a felületről, a segédanyagok azonban lényegesen megnövelik a permetlé cseppek tapadását. E mellett a felületi feszültséget csökkentve biztosítják a cseppek terülését is, így a fedettség lényegesen jobb lesz. Ezáltal a kezelés hatékonysága is nő, a felhasználásra kerülő növényvédő szer mennyisége pedig lényegesen csökkenthető. A formuláció mellett a kijuttatástechnika is lényeges. A permetezőgépek precíz beállításával jelentős költségmegtakarítás érhető el, és a környezetre is kisebb terhelést jelent a kezelés. Komoly fejlesztések folynak, hogy a permetezések még hatékonyabbak és környezetkímélőek legyenek, a szenzorok alkalmazása és egyéb technológiák egyre nagyobb teret nyernek ezen a területen is.

A következő előadó Szalkai Gábor volt, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője. „Fogyatkozó hatóanyagok vs. jövőbeni lehetőségek” című előadásában kifejtette, a világon jelentős kémiai tevékenység folyik minden iparágban, azonban a kémiai forradalom szinte minden káros mellékhatásáért a növényvédelmet teszik felelőssé, első számú bűnbaknak kikiáltva azt. A növényvédelemmel kapcsolatos döntések általában nem szakmai alapon születnek, a zöld lobbi nyomása nagyon erős. A Növényvédelmi Szövetség az innovatív növényvédőszer-gyártókat tömöríti, célja, hogy a szakszerű és okszerű növényvédő szer felhasználást segítse elő. E mellett másik fő célja, hogy a kémiai növényvédelem társadalmi elfogadottságát növelje. A laikus többség sok esetben alap dologokkal nincs tisztában, például azzal, hogy egy növényvédő szer hatóanyag engedélyezése mára majdhogynem szigorúbbá vált, mint egy humángyógyászati készítményé, de legalábbis hasonló szinten van. E mellett rengeteg pénzbe – több száz millió euróba – kerül a fejlesztés és nagyon hosszú ideig, 10-12 évig tart. A jelenlegi engedélyezési környezetben akkora a bizonytalanság, hogy a gyártók nem szívesen kockáztatnak, ezért a molekulafejlesztés üteme lassulni látszik.

A szünet utáni első előadó dr. Szabó Árpád egyetemi adjunktus volt, a Szent István Egyetem Rovartani Tanszékéről. „A fitofág atkák elleni védekezés lehetőségei csökkenő hatóanyagválaszték mellett” című előadásában az atkák elleni védekezés lehetőségeit foglalta össze. Bevezetőjében érdekességképpen elmondta, hogy a Sanghajban nemrég megrendezett agrárkemizálási világkiállítást volt szerencséje meglátogatni, ahol európai szemnek elképesztő állapotokat tapasztalt. A kiállító távol keleti cégek a tiszta hatóanyagokat minden különösebb védelem nélkül, egyszerű porüvegekben állították ki, az egész vásár területét átható és irritáló szagokkal árasztva el. Ismertette először a világon létező atkaölő hatóanyagokat, majd az Európai Unió területén engedélyezetteket, végül a Magyarországon engedélyokirattal rendelkezőket. A hatóanyagok száma ebben a sorrendben látványos csökkenést mutat, a hazai engedélyezettek száma töredéke a világon ismert akaricidek számának. Gyümölcsösök növényvédelmében a jövőben perspektivikus lehet két új hatóanyag, a cyflumetofen és a milbemektin. Elmondta, hogy az atkák elleni védekezés kulcsa az időzítés, amit megfigyelésre kell alapozni. A megfigyeléshez mikroszkópos levélfelület-vizsgálat szükséges, mellyel megállapítható a levélfelületen tartózkodó különböző alakok (adult, lárva, tojás) száma. Ugyanis az atkák elleni védekezésnek semmi értelme nincs, ha már a szabad szemmel észlelhető tünetek megjelenésekor védekezünk. Az atkák egyszerre több alakban vannak jelen és nem minden alakra hatnak az engedélyezett készítmények. A megfigyelésre alapján megállapított beavatkozással azonban a populáció száma oly mértékben visszaszorítható, hogy elegendő lehet évi egy kezelés is. E mellett természetesen figyelni kell a hasznos tevékenységet végző ragadozó atkák megóvására is, a növényvédelmi kezelések során felhasznált szerek megválasztásánál erre nem árt figyelemmel lenni.

Péter Zoltán, a Biocont Magyarország szaktanácsadója „Hogyan tovább? Védekezzünk innovatív technológiákkal!” című előadásában a kémiai növényvédelem alternatívájaként különböző biológiai növényvédelmi eljárásokat mutatott be, melyekkel szermaradék mentesen, ökológiai szemléletben lehet előállítani a kertészeti termékeket. Bevezetőjében röviden ismertette a Biocont történetét és célkitűzéseit. Elmondta, hogy a biológiai növényvédelemben nagyon fontos a károsítók természetes ellenségeinek felhasználása, erre számos lehetőség adódik. A termelők több biológiai növényvédelmi eszközt kombinálva érhetnek el eredményeket. Ilyenek például a biotechnikai eszközök, mint a légtértelítés. Itt diszpenzerek segítségével a károsító tájékozódását megzavaró feromont juttatunk a légtérbe, így a hím egyedek nem találnak rá a nőstényekre, nem történik párosodás, nem jön létre újabb kártevő generáció. A különböző mikroszervezetek használata is eredményes lehet, ilyenkor a károsítókra negatív hatással bíró vírusokat, baktériumokat vagy gombákat juttatunk ki az állományba. Növényi alapú készítmények is eredményesen használhatóak, számos olyan természetes hatóanyag van, mely rovar- vagy gombaölő hatással bír.

A következőkben dr. Vanó Imre, a BASF szőlő-gyümölcs kultúrafelelőse mutatta be a vállalat fejlesztéseit „BASF gombaölő szer fejlesztések gyümölcs kultúrákban: jelenlegi megoldások és mi várható 2021 után?” című előadásában. Elsőként a jelenleg rendelkezésre álló hatóanyagokat ismertette, melyek felhasználhatók a fitopatogén gombák elleni védekezésben. Elmondta, hogy a 2015-ben engedélyezett hatóanyagok engedélyeztetési eljárása több évvel az engedélyezés előtt kezdődött, a molekulák fejlesztése pedig valamikor a ’90-es évek végén vette kezdetét. Ezzel érzékeltette, milyen hosszadalmas folyamat elé néz egy-egy molekula, mire hatóanyag lesz belőle. A jelenlegi engedélyes hatóanyagok fejlesztését több tényező is indokolta. Például a pirimetanil esetében a molekula magas gáztenziója tette szükségessé, hogy hatékonyabban, magasabb hőmérsékleti tartományban is jól hasznosuljon. A fejlesztés eredményeképpen az új formula jobb védelmet biztosít a kultúrának. Egy másik formula esetében a permetezéshez felhasznált vizek pH-ja volt az, ami indokolttá tette a módosítást, mivel a hatóanyag hasznosulását a kemény víz akadályozza. A még engedélyezés alatt álló új hatóanyag nagyon hatékony fegyver lesz az alma- és körtevarasodás, valamint a lisztharmat elleni küzdelemben, ráadásul ez lesz az első olyan készítmény, amelynek engedélyokiratába lombfalfelületre számolt dozírozás is kerül.

Lakatos András, az Agroterm Kft. fejlesztőmérnöke „Az Agroterm Kft. 2019. évi fejlesztési elképzelései” című előadásában a jelenleg egyetlen magyar tulajdonban lévő, növényvédő szerek fejlesztésével foglalkozó vállalkozás meglévő megoldásait mutatta be és beszélt a jövőbeni fejlesztési tervekről is. A cég megoldásainak többsége a biológiai védekezésben felhasználható. Nagy figyelmet fordítanak a növényi kondícionálókra is, mivel a növények védekező képessége lényegesen jobb, ha megfelelő kondícióban érik őket a különböző stresszhatások. Vadkármegelőzésre alkalmazható, a kísérletek szerint eddig igen jó eredményeket mutató megoldással is rendelkeznek, valamint dolgoznak egy növényi olajok kombinációján alapuló növényvédő hatású készítmény kidolgozásán is.

A következő előadó Rácz Attila, a CortevaAgriscience™ menedzsere volt „A Corteva Agriscience™ növényvédelmi ajánlata szőlő és gyümölcs kultúrákban” című előadásával. A CortevaAgriscience™ neve új a növényvédelemben, azonban két korábbi vállalat fúziójának eredményeképpen jött létre és az új cég mezőgazdasági üzletágát képviseli. A tevékenység igen sokrétű, nagy figyelmet fordítanak a mezőgazdasági kutatás-fejlesztésre és a szaktanácsadásra. A vállalat által kínált megoldások jól beilleszthetőek az alma és a körte növényvédelmi technológiájába. A penthiopyrad hatóanyag jó hatékonyságot mutat a varasodás és a lisztharmat ellen, preventív és kuratív hatással is bír. Jól eloszlik a növényben, a kísérleti eredmények szerint még azokon a leveleken is mutat hatást, amelyek nem kaptak kezelést, csak átkerült a hatóanyag. Kínálnak megoldást a csonthéjasok moniliája és a meggy antraknózis betegsége ellen is. A miklobutanil hatóanyag nem újdonság, azonban több fejlesztési cikluson ment már keresztül, a jelenlegi formulációban azonban lényegesen nagyobb hatékonyságú. A spinosad hatóanyag rovarkártevők ellen használható eredményesen, mint az almamoly, a lombosfa-fehérmoly, a foltosszárnyú muslica vagy a körtelevélbolha.

A következőkben dr. Pénzes Béla egyetemi tanár (Szent István Egyetem Rovartani Tanszék) „A kajszi növényvédelmi technológiája a változások tükrében” című előadásában a kajszi növényvédelmével kapcsolatban három fontos feladatra hívta fel a figyelmet. A monilínia elleni védekezés fontos a virágok megőrzése érdekében, vegetációban a lombra jelent veszélyt az apiognomóniás levélfoltosság, valamint a gyümölcsöt kell megóvni a monilínia új fajától (M. fructicola) és a gyümölcsmolyok kártételétől. A M. fructicola pár éve jelent meg az országban, tavaly már járványos méretű fertőzést okozott. A kórokozó rokonaival ellentétben az ép gyümölcsöt is képes fertőzni, ezért különösen veszélyes. Az éghajlatváltozás és az új külföldi fajták néhány új növényvédelmi problémát is felvetnek, mint például a kajszi xanthomonászos megbetegedése vagy a tafrina. A kajszi gutaütése nagyon fontos kérdés, sajnos a kutatások nem folynak olyan ütemben és erővel, hogy komoly eredményeket mutathatnának fel. Az alany-nemes összeférhetetlensége nagyon hasonló tüneteket okoz, ami szintén sok kutatási feladatot adna.

Dr. Vétek Gábor, a Szent István Egyetem Rovartani Tanszékének docense „Az ázsiai márványospoloska elleni védekezés jelenlegi lehetőségei és a fejlesztések iránya” című előadásában a hazánkban néhány éve megjelent és egyre terjedő kártevőt mutatta be és a védekezés lehetőségeiről beszélt. A hazánkban 2013 óta jelen lévő poloskafaj jelentős kertészeti károkat képes okozni, nagyon polifág fajként nem válogatós, gyümölcsöket és zöldségeket egyaránt szeret. A védekezés egyelőre nincs kidolgozva, a kémiai szerek csak akkor hatékonyak ellene, ha nagy mennyiségben éri az állatot a hatóanyag. Még ilyenkor is előfordulhat, hogy az állat csak elkábul, és később magához térve folytatja tevékenységét. Szerencsére a poloskafaj aggregációs (gyülekezési) feromonja ismert, így arra van lehetőség, hogy az állatokat egy helyre csalogassuk. Az aggregációs feromon kihelyezésére több módszer létezik, legegyszerűbb a diszpenzert egy ragacslap közepére helyezni és ezt a lapot egy karóra rögzítve azt a táblaszélre elhelyezni. A feromon hatására az állatok a csalogató illat forrás környezetébe gyűlnek, néhány méteres körzetben, így elegendő lehet ezt a területet kezelni. Kísérletek folynak az úgynevezett attract-and-kill eljárásokkal, amelyek lényege, hogy a csalogató illat forrását egy peszticiddel kezelt felületre (hálóra) helyezik ki. Az állatok a kezelt felületre „letáborozva” hosszú ideig érintkeznek a rovarölővel, így jó eséllyel elpusztulnak. Az ázsiai márványospoloska természetes ellenségei ismertek, a tojásfürkész fajok komoly szerepet vállalhatnak a kártevő visszaszorításában.

Végezetül, de nem utolsó sorban Lovász Csaba, a BayerCropscience menedzsere a cég legújabb fejlesztését mutatta be „Sivanto Prime: a XXI. század rovarölő szere” című előadásában. Ő is megemlítette, ami már több korábbi előadásban elhangzott, hogy egy hatóanyag kifejlesztése rengeteg időt és pénzt igényel, ezért nagyon nem mindegy, milyen molekulát sikerül találni-fejleszteni. A vállalat életében fontos szerepet játszik az innováció és nagy figyelmet fordítanak az emberi egészség és a környezet megóvására. A rovarölőszer hatóanyagok különösen nagy elvárásoknak kell, hogy megfeleljenek. Az új fejlesztésű flupiradifon hatóanyag tökéletesen beleillik a kor követelményrendszerébe. Méhekre nem veszélyes, csak egy bizonyos fungicid hatóanyaggal történő keverése esetén kell méhkímélő technológiát alkalmazni. A hatóanyag a kártevők ingerületátvitelét akadályozza meg, a növényben jól mozog, így a kezeletlen területekre is elér. Az előadó ezt egy izotópos nyomon követési vizsgálat képeivel szemléltette. A flupiradifuron kiváló hatású a szívó kártevőkre, így a levéltetvek, levélbolhák, kabócák elleni küzdelemben jól használható.

A zárásként Hunyadi István szakmai igazgató megköszönte az előadók tartalmas, tanulságos és gondolatébresztő előadásait, megköszönte a nagy számú érdeklődő részvételét és eredményes gazdálkodást, sikeres növényvédelmet kívánt a 2019 évre.