A rendezvény alkalmat ad a zöldséghajtatásban felmerülő időszerű szervezési és technológiai gondok elemzésére és megvitatására. Az ágazat általános kérdéseivel foglalkozó előadások, mint a fejlesztési irányok és lehetőségek, a szaktanácsadás időszerű kérdései mellett a termesztéstechnológiai kérdések is napirendre kerültek. A rendezvényen ideje alatt számos háttéripari cég mutatkozott be termékeivel kiállítás formájában valamint hat cég tartott előadást termékeiről és technológiai javaslatairól.

A rendezvényt Ledó Ferenc, a FruitVeB és a DélKerTÉSZ elnöke nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a DélKerTÉSZ ismét igen eredményes évet fog zárni 2018-ban, jelentősen növekedett az árbevétel, új fejlesztések előtt állnak tagjai és a tész telephelye is.

Új, sikeres termékeket vezettek be, példának említette a koktél paradicsomot, ahol a korábbi években nagy részt importból beszerzett termék ma már nagy arányban hazai termelők előállításában forgalmazzák az áruházláncok.

Lédó Ferenc előadása

A délelőtti program levezetője dr. Domján Erika, a FruitVeB ügyvezető igazgatója volt.

Elsőként Bittsánszky Márton, az Agrárminisztérium Főosztályvezető-helyettese „A zöldséghajtatás hosszú távú fejlesztési lehetőségei” címmel tartott előadást.

Az előadó ismertette a hazai zöldséghajtatás területi és hozam adatait. Kiemelte, hogy a területvesztés ellenére – jelenleg kb. 3800 ha technikai területen történik zöldséghajtatás – a legtöbb faj esetében hozam növekedés következett be, így a teljesítőképesség 1,5-3,5 szeresen tudott növekedni. Az üvegházi terület ma kb. 150 ha, a pályázati igények alapján a korszerűsítések mellett újabb 80 ha korszerű üvegház felület létesül majd a következő évben. Az előadó kiemelte, hogy a korszerűnek tekinthető fólia borítású zöldséghajtatásra használt házak területe ma kb. 450 ha.

A piaci lehetőségek bővülése várható a paprikafélék termelésében, a paradicsom fajtatípusok változatosabb kínálatában. A hozamok emelkednek, így nem várható az eladási ár növekedése, sőt 10-15%-os csökkenés prognosztizálható. A kígyóuborka piaca egész évben keresleti, így van igény a hazai hajtatott uborkára.

Bittsánszky Márton előadása

Az ágazatfejlesztés főbb gazdaságpolitikai és szabályozás rendszerét ismertette az előadó, mint a termelés hatékonysága, a tőke megteremtése: a fejlődést hatékonyan szolgáló támogatási rendszer kialakításán keresztül a Vidékfejlesztési Program (VP) keretein belül, a szaktudás-bázis létrehozása: korszerű, professzionális kutatóállomások és erre alapuló független szaktanácsadási rendszer kialakítása, a munkaerő mennyiségi és minőségi biztosítása, gazdálkodói szemlélet formálása, munkaerő kiváltását szolgáló beruházások. A piacra jutás feltételeinek javítása az egységes minőségű árualap létrehozása, magasabb fokú termelői szervezettség, versenyképes méretű, koncentrált árualapok, post-harvest és logisztikai infrastruktúra fejlesztésektől várható, valamint a magas ÁFA-kulcs és az egyéni gazdaságok adózási rendszere is áttekintésre szorul. Végül az előadó ismertette ezen feltételek megvalósulását segítő, tervezett intézkedéseket, valamint azok várható hatását az ágazat közép- és hosszú távú fejlődésére.

Székely Erika vidékfejlesztési igazgató, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „A kertészeti szaktanácsadás jelene és fejlesztési irányai” című előadásában ismertette a NAK által jelenleg fenntartott és koordinált szaktanácsadói rendszer jogi hátterét és feladatait, a névjegyzékbe kerülés, a regisztráció valamint a fenntartás továbbképzési feltételeit. Kiemelte, a kertészet területén a szaktanácsadók jelentős hányada tevékenykedik, az akkreditált rendezvények száma az utóbbi három évben a kertészeti témában meghaladta az 50%-ot. Az előadásra készülve egy online felmérést végeztek a NAK kertészeti területen regisztrált szaktanácsadói között, igen jelentős visszajelzés számmal, a 643 főből 212 fő küldte vissza a véleményét. A kérdőívben felmérték a szaktanácsadók tevékenységi területét, a szaktanácsadás formáját, a kapcsolattartás gyakoriságát az ügyfelekkel, a szaktanácsadók tájékozódási szokásait, valamint igényüket a továbbképzésekre. A szaktanácsadók 90%-a igényt tart folyamatos szakmai továbbképzésre, amiért anyagi áldozatot is hozna. A legnépszerűbb képzési formának az egy napos továbbképzés, a jó gyakorlat bemutatása és az online tematikus tanfolyam bizonyult.

Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ gazdasági vezetője „Az utóbbi évek eredményei és a következő öt év fejlesztési irányai a DélKerTÉSZ-nél” című előadásában részletezte a DélKerTÉSZ áruforgalmazási eredményeit a 2003-2013 és a 2014-2017-es időszakokban. Kitért a mennyiségi és értékbeni eladások változására, kiemelve a jelentős és töretlen fejlődést, annak ellenére, hogy a termelők hajtató felülete csökkent. Kiemelte, hogy az utóbbi években a legnagyobb tagoknál végrehajtott üvegház fejlesztések jelentősen megnövelték a paradicsom árualapját, így a termékszerkezetben is némi változás állt be, csökkent a paprikafélék aránya. A termelők technológiai fejlesztését a tész különböző támogatásokkal segíti: a biológiai növényvédelem, talaj-, közeg- mintavizsgálat ösztönzése, palánta és input anyagok vásárlásra fordítható hitelkeret vagy eszközök kihelyezése. A kísérleti- fejlesztési programok is a technológia korszerűsítését célozzák, nem csak a termelésben, de az áruforgalmazásban is. Az előadó részletesen bemutatta a tész vagyongyarapodását, a megvalósult beruházásokat, valamint kapacitását is az áruforgalomban. Végül ismertette az új támogatási ciklusban, 2019-2023-ig tervezett főbb fejlesztéseket, amelyek különösképpen az árucsomagolás fejlesztését célozzák mind a munkaerő hatékonyság, mind a környezetkímélő csomagoló anyagok használata tekintetében.

A délutáni program levezetője Ledóné dr. Darázsi Hajnalka, a DélKerTÉSZ vezető szaktanácsadója volt.

Buleca Csaba a DélKerTÉSZ, szaktanácsadója és az Árpád Agrár Zrt. növényvédelmi vezetője „A klímaváltozás hatása a zöldséghajtatási technológiára” című előadásában definiálta a klímaváltozás fogalmát, majd részletezte hatását a zöldséghajtatás körülményeire. Kiemelte, hogy amennyire a technikai feltételek adottak, a növényházak klímaszabályozását a növény igényének megfelelően kell irányítani. Az előadó példákat mutatott be a besugárzás, a hőmérséklet, páratartalom helyes szabályozására a paprika, paradicsom hajtatása során. Kiemelte az utóbbi évek fejlesztéseit, amelyek segítségével a növények számára a környezeti tényezők kedvezőbbek lesznek, mint a diffúz üveg, a magasnyomású párásító, a hűthető növényház vagy a pótmegvilágítás új eszközei. Részletezte a kedvezőtlen klíma, mint a nyári forróság hatását a növényápolási, szedési folyamatokra.

Rámutatott, hogy a napi munkavégzés során is figyelemmel kell erre lenni a feladatok szervezésénél, áruszállításnál, tárolásnál. Keresni kell a munkát megkönnyítő eszközöket, ami segíti a dolgozót a hatékonyabb munkavégzésben. A körültekintő fajtaválasztás is fontos, ezen belül a fajták stressz toleranciája az extrém környezeti hatásokkal szemben, illetve a betegség ellenállóság magas szintje.

A növényvédelemben újabb és újabb feladatok várnak megoldásra a környezeti változások miatt is, mert új, nálunk eddig nem jelentős kártevők szaporodnak fel illetve jelennek meg. A védekezés nehéz, mert egyre kevesebb az engedélyezett hatóanyag a kémiai védelemben és a biológiai védekezés kialakult rendszere is veszélybe kerül. A védekezés hatékonyságát a körültekintő, precíz kijuttatással lehet fokozni, ez irányban érdemes technikai fejlesztést is végezni. Minden integrált módszert alkalmazni kell, köztük a csapdázást, előrejelzést, fizikai elhatárolást vagy csalogató növényeket. A hajtatás folyamatos kihívások előtt áll, egyik legjelentősebb a környezet károsítás csökkentése, az alkalmazott anyagok újrahasznosításának megoldása.

Oltyán István az Árpád Agrár Zrt. palántanevelési ágazatvezetője „A palántaszerződés aktuális kérdései” című előadásában röviden értékelte a DélKerTÉSZ egyik palántanevelő partnerének, az Árpád Agrár Zrt.–nek 2017-18-as évének eddigi eredményeit. Elmondta, az idei változékony tavasz – sokáig hideg időjárás, majd gyors felmelegedés – próbára tette a palántanevelőt és a termelőt egyaránt. Hangsúlyozta, céljuk a termelők jobb, biztonságosabb kiszolgálása kiváló minőségű palántával, így 2018-ban újabb beruházást hajtanak végre: üvegház, fóliablokk, edzető komplexum épül a szegvári telepen. Végül ismertette a 2018-19-es szezonra ajánlott palánta típusokat és zöldségfajokat, ill. a szerződéskötés gyakorlati tudnivalóit.

A felkért előadók mellett hat cég képviselője tartott előadást termékéről illetve technológiai újdonságairól.

Ledóné dr. Darázsi Hajnalka

a DélKerTÉSZ vezető szaktanácsadója