A hűtve szállított frisspiaci zöldségek beérkező mennyisége ugyanebben az összehasonlításban csökkenést mutat, 111 000 tonnára esett vissza a vizsgált időszakban, ami 24 százalékkal kevesebb, mint az előző évben.
(A számszaki teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a hűtött áruként érkező halak és tenger gyümölcseinek mennyisége szintén növekedett, 544 000 tonnára nőtt, míg a húsfélék és húskészítmények mennyisége 65 ezer tonnával 602 000 tonnára csökkent.)
A Hollandiába érkező hűtött áru nagy részét – közel 30 százalékát, majdnem 1,5 millió tonna árut – három ország adja, ezek Brazília, Dél-Afrika és Panama. Ezek az államok egyenként közel azonos mennyiségben, körülbelül 500 000 tonnával járulnak hozzá a beszállított mennyiséghez.
Ami a gyümölcsöket illeti, a legfontosabb változás az alábbi termékeknél következett be:
- a banán importja elérte a 850 000 tonnát, míg 2019 azonos időszakában csak 742 000 tonna volt
- a narancs behozatala 194 000 tonnáról 216 000 tonnára nőtt
- a frisspiaci alma importja körülbelül 30 ezer tonnával esett vissza, 193 000 tonnára
A rotterdami kikötőbe érkező friss gyümölcsök mennyiségének alakulása (ezer tonna)
A beszállítók közötti összehasonlításban Ekvádor esetében tapasztalható a legnagyobb növekedés az előző évhez képest, az innen származó összes hűtött áru mennyisége (beleértve a gyümölcsökön kívül az egyéb áruféléket is) mennyisége 245 ezer tonnával nőtt. Ezzel ellentétben Kolumbia esetében lényeges visszaesés tapasztalható, a 2019. év első felében még 228 000 tonna, 2020. első felében viszont már csak 90 000 tonna környékén volt, az innen származó áru mennyisége.
(forrás: IHS Markit)
Hunyadi István / FruitVeB