A magyarországi éves átlag görögdinnyefogyasztás 10-12 kg/fő, a hazai termesztés ennél többet is el tud látni. A görögdinnye termesztésünk közel 60%-a belföldön kerül értékesítésre és átlagosan 40% megy exportra, de utóbbi az elmúlt években folyamatosan csökkent. Az exportpiacunk növeléséért konkurens országokkal is meg kell küzdeni.
Szezon eleji egyeztető fórumot tartott 2021. március 2-án a Nemzeti Agárgazdasági Kamara Dinnye Munkacsoportja és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Mint a megbeszélésen elhangzott, most kezdődik a palánták nevelése, és remélik, hogy esetleges április végi, májusi fagyok nem tizedelik majd meg a kiültetett dinnyéket és a koronavírus-válság sem lesz jelentős negatív hatással az ágazatra az értékesítési időszakban.
A 2020-as évben a tavaszi hidegek miatt későn indult a dinnyeszezon, ellenben tovább tartott. A megszokottnál kevesebb görögdinnye ment exportra (sajnos úgy tűnik, hogy erős volt a konkurencia a célországokban), de szerencsére itthon jelentős volt a fogyasztói igény a magyar dinnye iránt. A kamara a termelői szervezettel közösen idénre is tervez fogyasztásösztönző kampányt.
Egyre több jel mutat arra, hogy az ágazatban zajlik egyfajta koncentráció, azaz számos kisebb termelő felhagy a tevékenységével, ugyanakkor a közepes és nagy méretű vállalkozások a modernebb technológiák, a professzionálisabb szemlélet felé fordulnak. Mindez középtávon ismét növekedést fog jelenteni az ágazatnak.
A két legjelentősebb termőkörzetben, Békés és Szabolcs-Szatmár régióban idén várhatóan csökkenhet a termőterület, míg Baranyában, Tolna-Fejérben, Heves-Jászságban és a szórvány területeken (pl. a Kisalföldön) nem várnak jelentősebb mértékű területváltozást.
A termesztők a csomagolás terén is újításra törekednek, már van olyan térség, ahol a termelő nevével, telefonszámával ellátott dinnyéket árusítanak, ezáltal is garantálva a minőséget, nyomonkövethetőséget.
(forrás: nak.hu)
