Az élelmiszeripari ágazatot alkotó csaknem 4 ezer vállalkozás több mint 75 ezer embernek ad munkát, és több mint 6 ezer milliárd forint árbevétel előállítására képes.
Csak a kiváló alapanyagokat előállító mezőgazdaság és a fejlődő élelmiszeripar együttműködésével lehet jó minőségű élelmiszerekkel ellátni a lakosságot – közölte Nagy István agrárminiszter az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program oklevélátadó ünnepségén, kedden, Budapesten.
A tárcavezető a rendezvényen kifejtette, az élelmiszeripar jelentőségét jól mutatja, hogy az ágazatot alkotó csaknem 4 ezer vállalkozás több mint 75 ezer embernek ad munkát, és több mint 6 ezer milliárd forint árbevétel előállítására képes. Kifejtette, az élelmiszeripar 2015-ben különleges polcra került a kormányzaton belül is, hiszen ettől az évtől minősül stratégiai ágazatnak, saját fejlesztési stratégiával és fókuszált fejlesztési célokkal, valamint forrásokkal.
Az ágazat részére megítélt támogatások a korábbi programozási időszak kezdete óta meghaladták a 800 milliárd forintot. A 2021 és 2027 közötti ciklusban pedig már kifejezetten a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításának ösztönzése a cél, amire a külpiaci kereslet is magasabb. Ennek megfelelően a pályázati felhívásokban a hatékonyságnövelés, az innováció, a robotizáció és a fejlesztési komplexitás áll a középpontban – hangsúlyozta a miniszter.
Nagy István kitért arra is, hogy az ágazatot érintő fejlesztések – származzanak bármely tárcától is a források – akkor lehetnek hatékonyak, ha a beavatkozások nem pontszerűek, hanem összehangoltan, egymást erősítve szolgálják az ágazat érdekeit. Éppen ezért örömteli lépés volt a kormányzat részéről, hogy 6 milliárd forintról 33 milliárdra emelte az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program keretösszegét, így összességében 78 vállalkozás tud kiemelt partnerként bekapcsolódni a magyar élelmiszeripar fejlesztésébe, ezzel hozzájárulva az ágazat és végső soron hazánk versenyképességének növeléséhez. A pályázó vállalkozások kézzelfogható eszközt jelentenek a minőségi magyar élelmiszertermelés exporterejének fokozásához, a hazai vidékfejlesztési célok megvalósításához, valamint az uniós zöld elvárások egyidejű teljesítéséhez is – fűzte hozzá a tárcavezető.
A cikkhez szemlézett írások:
