Az elkövetkező évek legfontosabb célja az élelmiszeriparban, hogy még több biztonságos, jó minőségű magyar élelmiszert biztosítson. 

Az elkövetkező évek legfontosabb célja az élelmiszeriparban, hogy még több biztonságos, jó minőségű magyar élelmiszerhez jussanak hozzá az emberek – jelentette ki Dr. Felkai Beáta, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár a „Műszaki, technológiai és gazdasági kihívások a 21. században” konferencián, Szegeden.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy rendkívül fontos a jövőbeni fejlesztés során az élelmiszerlánc egészére vonatkozóan meghatározni a stratégiai célokat és eszközöket. Az  alapanyag-termeléstől a fogyasztókig való eljuttatást egységes folyamatnak kell tekinteni, ugyanis a lánc így teljes. A kormány is ezt a szemléletet képviseli, hiszen az Agrárminisztériumhoz, azon belül is egy államtitkársághoz tartozik az élelmiszeripar és a kereskedelempolitika is. Ez az irány megfelel az Európai Unió Farm to Fork stratégiáját jellemző megközelítésnek.

Dr. Felkai Beáta Olga hozzátette, Magyarország élelmiszeripara heterogén ágazat, közel 3.900 vállalkozásból áll. Az ágazat árbevétele évek óta növekvő pályán van, a 2021-es évben 4.500 milliárd forintot termelt. A vállalkozások 90 százaléka mikro- és kisvállalati keretek között működik és 10 százalék a közepes és nagyvállalat, amelyek képesek nagy mennyiségű árualapot előállítani.

Hozzátette, a mostani támogatási időszakban csak a Vidékfejlesztési Programból 750 milliárd forintot különítettek el az élelmiszeripari fejlesztésekre. Ez is azt mutatja, hogy a következő évek nagy agrárpolitikai feladata a hazai tulajdonú élelmiszeripar és az ellátási láncok megerősítése. Kitűzött cél, hogy minél magasabb legyen a hazai termékek aránya és az export teljesítmény is növekedjen, tehát a magyar élelmiszeripar magas hozzáadott értékkel, hazai és nemzetközi szinteken is elismert legyen.

A helyettes államtitkár kiemelte, az elmúlt években a COVID-19 és az infláció hatására megváltoztak a vásárlási szokások, melyet szem előtt tartva az agrártárca folyamatosan kommunikál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal és más iparági szereplővel, és közösen hozzák meg a változó, piaci igényekhez alkalmazkodó szabályozást és döntéseket.

A cikkhez szemlézett írások:

FONTOS A LÁNCSZEMLÉLETŰ GONDOLKODÁS AZ ÉLELMISZERIPAR FEJLESZTÉSÉBEN