Az idei esztendőben megkezdődik annak a 2900 milliárd forintnyi vidékfejlesztési forrásnak a felhasználása a magyar vidék, az agrárium és az élelmiszer-előállítás javára, amelynek 600 milliárd forintos uniós lábát a kormány további 2300 milliárddal egészíti ki 2027-ig.
Hazánkban stratégiai szövetség jött létre a kormány és a gazdák között, ezért minden erőnkkel azért küzdünk, hogy Brüsszelt irányváltásra késztessük, ami a normalitás-elvéhez való visszatérést jelenti – mondta Nagy István agrárminiszter, kedden, Hajdúszoboszlón az agrár-országjárás Hajdú-Bihar vármegyei állomásán.
A tárcavezető emlékeztetett, Brüsszel elárulta az európai gazdákat, nem védte meg ugyanis őket az Ukrajnából vám és mennyiségi korlátozás nélkül, az unió piacaira beáramló gabonával szemben. Éppen ezért van helyzet Európában, mert a gazdálkodók most érezték meg azt, hogy a piacaikat elfoglalják a minden ellenőrzés nélküli ukrán mezőgazdasági termékek. Hozzátette, mindezek mellett az Európai Unióban még soha nem volt ennyire zöldideológiával túlterhelve az agrárium.
Nagy István hangsúlyozta, hazánkban azonban minden körülmények között számíthatnak a termelők a magyar kormányra, amely a legnehezebb időkben döntött úgy, hogy 80%-ra emeli a nemzeti társfinanszírozás mértékét. Az idei esztendőben megkezdődik annak a 2900 milliárd forintnyi vidékfejlesztési forrásnak a felhasználása a magyar vidék, az agrárium és az élelmiszer-előállítás javára, amelynek 600 milliárd forintos uniós lábát a kormány további 2300 milliárddal egészíti ki 2027-ig – emelte ki a miniszter
A tárcavezető elmondta, a 2023. évi egységes kérelmekhez kapcsolódóan előleg- és részfizetés formájában több mint 152 ezer gazdálkodónak összesen 419 milliárd forintot fizetett már ki február közepéig a Magyar Államkincstár. Kifejtette, nem szabad megfeledkezni a likviditást támogató konstrukciókról sem. A mezőgazdaság finanszírozási igényeire tekintettel bevezetésre került a magas állami kamattámogatással segített Agrár Széchenyi Kártya MAX+, mindösszesen évi 5 százalék ténylegesen fizetendő kamatteherrel, mely esetében még 2024. június 29-ig van lehetőség a hitelszerződések megkötésére. De itt van az önkéntes kamatplafon, amely rögzíti, hogy 2024. január 1-től kezdődően, az újonnan megkötött hitelszerződések esetében a kamat mértéke az új vállalati hitelek esetében nem lehet magasabb 9,9 százaléknál. A kamatstop pedig egészen 2024. április 1-ig meghosszabbításra került – fejtette ki a miniszter.
Nagy István nyomatékosította, a magyar kormány minden erejével azon dolgozik, hogy ezeket a támogatásokat fenntartsa, a nehéz időkben ugyanis minden forintra szüksége van a gazdálkodóknak. Éppen ezért, ahogy eddig úgy ezután is számíthatnak a gazdák a magyar kormányra.
A cikkhez szemlézett írások:
