Magyarország az élelmiszerpazarlás elleni fellépés egyik élharcosa, ezért 2030-ig felére kívánjuk csökkenteni az élelmiszerhulladék mértékét – jelentette ki dr. Ökrös Oszkár, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatala, valamint a magyar EU-elnökség közös rendezvényén Brüsszelben.
Dr. Ökrös Oszkár felszólalásában kiemelte, hogy Európában a pazarlás okozza az élelmiszerláncok legnagyobb fenntarthatósági problémáját, ezért Magyarország az ellátási lánc minden szintjén, így a kiskereskedelemben, az éttermekben, az étkeztetésben, valamint a háztartásokban is jelentősen csökkenteni kívánja az élelmiszerpazarlást. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ennek érdekében 2016-ban létrehozta a „Maradék nélkül” programot, amelynek köszönhetően már több mint negyedével sikerült csökkenteni a fejenkénti élelmiszerpazarlást. Hangsúlyozta, hogy a magyar kezdeményezés 2023-ban számos nemzetközi díjat kapott, és bekerült a három legjobb uniós környezetvédelmi program közé is, amelyet az Európai Bizottság követendő gyakorlatként ajánl más országok figyelmébe. A helyettes államtitkár aláhúzta, hogy a figyelemreméltó eredmények ellenére még mindig mintegy 230 ezer tonna élelmiszert pazarolunk el évente, ami Szeged, Miskolc és Győr együttes lakosságának egy évi táplálékának felel meg. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy Magyarországon még így is jóval kevesebb a pazarlás az európai átlagnál: az Európai Unióban éves szinten több mint 58 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ami a nyilvánvaló anyagi és etikai szempontokon túl környezeti szempontból is fenntarthatatlan, hiszen ez a mennyiség egyben 252 millió tonna szén-dioxid kibocsátását és mintegy 342 milliárd köbméter víz elvesztését is jelenti. Dr. Ökrös Oszkár hangsúlyozta, hogy a magyar kormány mindezekre figyelemmel elkötelezett a további hazai csökkentés mellett, és 2030-ra meg kívánja felezni az élelmiszerhulladék mennyiségét a kiskereskedelemben és a fogyasztók szintjén egyaránt.
A cikkhez szemlézett írások:
