Az agrártámogatások 2024-re is biztosítottak, a költségvetésből 650 milliárd forint kiegészítés jut a vidékfejlesztési forrásokhoz – mondta évindító sajtótájékoztatóján az agrárminiszter.
Nagy István jelentős kihívásként említette a brüsszeli szankciókat és az EU-ra szabadított ukrán termékek dömpingjét, de úgy véli, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt évek eredményeire támaszkodva bízhat a jövőben. 2023-ban csúcsot döntöttek az agrártámogatások, a sikeres igénylések összege meghaladta az 1300 milliárd forintot, a kormány kiegészítő finanszírozásával uniós összevetésben is kiemelkedő mértékben sikerül megőrizni az alaptámogatásokat – mondta a miniszter.
Hozzátette: Magyarország az importtilalmat 2024-ben is fenn akarja tartani, és ebben más tagállamok támogatására is számít. Az európai termelőknek Ukrajna EU-tagfelvétele ugyancsak nagy károkat okozna, hiszen nem tudnak versenyezni a nagytőke tulajdonában álló, több százezer hektáros ukrajnai gazdaságokkal.
A tárcavezető továbbra is fontos feladatnak nevezte a finanszírozási háttér biztosítását kamattámogatott hitelkonstrukciókkal és a gazdáknak járó támogatások kifizetésével. Míg Európa más államaiban a termelők megszorításokkal szembesülnek, belföldön a pályázatok a kis és a nagy gazdaságok számára egyaránt biztosítják a hatékonyságjavítás lehetőségét, a pályázati rendszer átlátható és kiszámítható. 2027-ig ezekből a kiírásokból gazdaságfejlesztésre 1500 milliárd forint, a zöld jövő feltételeinek megteremtésére 1000 milliárd forint jut.
A 2024-es pályázati menetrend a napokban kezdődik, elsőként az erdőgazdálkodási felhívások jelennek meg, tavasszal a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások első pályázati csomagja, valamint a földhasználatváltást segítő kiírások, nyáron a termelői nemzedékváltást ösztönző pályázatok, ősszel pedig a vidékfejlesztési konstrukciók. Az év a precíziós gazdaságot és technológiai fejlesztéseket segítő pályázati csomaggal zárul majd – ismertette.
A miniszter hozzátette, hogy Magyarország az EU-elnökségre is határozott jövőképpel készül. A rendelkezésre álló időt más tagállamokkal együtt a válságkezelő intézkedések felülvizsgálatára kell fordítani, figyelembe véve a piaci és klimatikus viszonyokat, a kontinens élelmiszerbiztonságát. A gyors változások miatt szükség van az alkalmazkodást segítő agrár- és élelmiszeripari kutatások ösztönzésére, ezzel együtt az élelmiszerpazarlás csökkentésére is figyelni kell.
Nagy István úgy véli, a mostani helyzetben a hagyományos növénytermesztésben a hatékonyságjavítás, az alapanyagok közös beszerzése és észszerű felhasználása az egyik legfontosabb feladat. Véleménye szerint sokak számára lehet jó megoldás a speciális fajták termesztése, a termelési szerkezet átalakítása, vagy az ökológiai gazdálkodás, hiszen jövőre ehhez a támogatási programhoz is lehet már csatlakozni. Hozzátette, hogy a magyar EU-elnökség alatt el lehet kezdeni a következő, 2028-ban kezdődő uniós agrártámogatási ciklus megalapozását is.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy az EU az ukrajnai háború terheit a gazdákra akarja hárítani. Jakab István szerint veszélybe kerül az élelmiszerbiztonság, ha a gazdákat tönkreteszik, a Magosz ezért elvárja, hogy az európai gazda- és szövetkezeti érdekképviseletek brüsszeli csúcsszervezete, a Copa-Cogeca fejezze be a hallgatást, és álljon ki a tiltakozó német gazdák mellett. A kialakult helyzetből látható, hogyan tud rombolni egy kormány, ha stratégia nélkül akar agrárpolitikát csinálni. Az EP-választáson olyan politikusokat kell Brüsszelbe küldeni, akik az emberek érdekeit képviselik, nem pedig idegen érdekeket szolgálnak ki – fogalmazott.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke közölte, hogy idén az egységes kérelmek benyújtását a tavalyinál több falugazdász fogja támogatni, hogy csökkentsék a termelők adminisztrációs terheit. Süle Katalin hozzátette, hogy a pályázati lehetőségek kihasználásában is segítenek, az idei mintegy 70 agrár- és vidékfejlesztési kiírás ugyanis segíthet a hozzáadott érték növelésében, az élelmiszertermelés fejlesztésében, a zöld elvárások teljesítésében. Megoldást sürgetett egyúttal a vadkárok ügyében, a gazdáknak ugyanis véleménye szerint jogos igénye a kártérítés. Magyarországon a nagyvadak létszáma a többszörösére nőtt az elmúlt évtizedekben, az állományt jelenleg a mező- és erdőgazdaság tartja el – fogalmazott.
A NAK alelnöke kitért az EP-választásra is, hangsúlyozva, hogy a voksolás végeredményétől a mezőgazdaság jövője is függ. A németországi események jól példázzák, hogy “az EU agrárpolitikája zsákutca”, az ottani gazdáknak elegük lett a termelést ellehetetlenítő “sötétzöld intézkedésekből”, a gazdaellenes hangulatkeltésből, valamint a liberális-zöld-szociáldemokrata német kormányból, amely a hibás gazdaságpolitika árát és az Ukrajnának küldött támogatásokat a termelőkkel akarja megfizettetni – fogalmazott.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója szintén úgy véli, hogy 2024 sorsdöntő év lesz a magyar gazdák életében. Hangsúlyozta, hogy a kormány mindig kiáll az agráriumban dolgozók érdekeiért, és ahogy az egész társadalom véleményét, úgy a gazdákét is figyelembe veszi a döntései során. A júniusi EP-választáson világos üzenetet kell küldeni Brüsszelnek arról, hogy a gazdáknak járó pénzeket nem lehet másra fordítani. Az EU-ban változásra van szükség, és a termelők számíthatnak arra, hogy a kormány képviselni fogja az érdekeiket Brüsszelben – tette hozzá.
A cikkhez szemlézett írások:
