A kormány komplex, a pénzügyi és a jövedelembiztonságot erősítő, a beruházásokat ösztönző agrárpolitikai intézkedésekkel járul hozzá az agrárgazdaság fejlődéséhez.
Nagy István agrárminiszter az OTP Agrár Gálán kedden Budapesten Kifejtette: a gazdasági nehézségek – a háború, a csökkenő terményárak és a kiszámíthatatlan időjárás – ellenére 2023-ban az agrárkifizetések értéke 1400 milliárd forinttal új rekordot ért el, amely közel háromszorosa a 2010-es 533 milliárd forintnak. Ezen belül a 2021-ben elindított, a rendszerváltást követő legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programban, a vidékfejlesztési programban rekordösszeg, 750 milliárd forint jutott a gazdálkodókhoz.
A programban tett kormányzati kötelezettségvállalás tavaly év végére meghaladta a 3400 milliárd forintot, 50 százalékkal meghaladva a 2021-es értéket. Az állattartók versenyképességét az elmúlt két évben összesen 2500 projekt 430 milliárd forintos támogatása javította. A tavalyi egységes kérelmekre előleg- és részfizetés formájában 152 ezer gazdálkodó 419 milliárd forinthoz jutott február közepéig – fogalmazott. Nagy István elmondta, az idén elindulhat annak a 2900 milliárd forintnyi, 2027-ig szóló vidékfejlesztési támogatásnak a felhasználása, amelyből 600 milliárd forint uniós, 2300 milliárd kormányzati forrású. Ebből 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztésre megy.
Hozzátette: az első pályázati felhívások már elkészültek. Márciusban megismerhetők lesznek a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások első pályázati felhívásai, áprilisig véglegesítik a mezőgazdasági üzemek új öntözésfejlesztési támogatási konstrukcióját, és nyárra elkészül a generációváltást segítő támogatási csomag. Az év végén pedig a precíziós gazdálkodást vagy terménytisztítás-szárítás technológiai megújulását segítő beruházási programokat hirdetnek meg – mondta. Hangsúlyozta: a beruházási támogatásoknál utófinanszírozás helyett a költségek 25 százalékáig előfinanszírozást biztosít az agrártárca előlegként, hogy ezzel is támogassa a gazdálkodókat. A likviditást támogató konstrukciókról szólva kiemelte az 5 százalékos kamattal elérhető Agrár Széchenyi Kártya MAX+, programot, a 9,9 százalékos önkéntes kamatplafont, valamint a kamatstopot.
Az európai gazdatüntetésekre kitérve elmondta, hogy a demonstrációk már eredménnyel jártak: megbukott Brüsszel növényvédőszer használatra irányuló javaslata és az Európai Bizottság is javaslatokat vár a tagállamoktól a Közös Agrárpolitika végrehajtásával kapcsolatban. Magyarországnak számos javaslata van a termelőket érintő adminisztratív terhek csökkentésére és a júliusban kezdődő magyar uniós elnökség során ezek napirendre kerülhetnek – fogalmazott. Versenyképes gazdálkodók nélkül az agrárium nem lehet versenyképes, a kormány feladata a megfelelő gazdasági környezet kialakítása és működtetése – zárta beszédét a tárcavezető.
A cikkhez szemlézett írások:
