Időjárási körülmények
Az országos havi középhőmérséklet átlaga januárban +2,8oC volt, ami 3,8°C-kal magasabb, mint az 1981-2010. évek átlaga. Februárban 0,8°C-kal, márciusban 1,5oC-kal volt alacsonyabb a havi középhőmérséklet átlaga, mint az 1981-2010. közötti időszakban. Még nem jelent meg hivatalos adat április hónapról, de egészen biztos, hogy hőmérséklet szempontjából melegebb lesz a 2017-es évinél.
Ha a csapadékot vizsgáljuk, akkor az 1981-2010. évi átlaghoz képest országosan mintegy 81 mm-rel volt több csapadék hullott, ami közel 90 %-os növekedés. A január-március időszakban az országos átlag 172 mm volt – a január a megszokottnál szárazabb, a február és a március viszont lényegesen csapadékosabb volt. Az országos átlaghoz képest az egyes körzetek között nagy eltérések mutatkoztak (88 mm – 284 mm). A talajnedvességet tekintve a 0-100 cm-es rétegben szinte az ország egész területén 100 %-os telítettség alakult ki. Március végére a belvízzel borított területek nagysága 70 ezer hektár közelében volt, de szerencsére ez csak kisebb területeken érintette a kertészeti ágazatot.
Hogyan befolyásolta az időjárás a szabadföldi és a hajtató kertészek termelését az eddig eltelt időszakban?
Kevés szabadföldi zöldséget termesztünk „áttelelő” formában. Ilyen az áttelelő vöröshagyma (évi 300 – 500 hektáron), és az áttelelő fokhagyma (200-250 hektáron). A 2018. évben az állományok jól teleltek, a márciusban jelentkező nagy hidegek idején hótakaró borította a földeket, ami megvédte a növényeket a kifagyástól. Így a kedvező áprilisi időjárásnak köszönhetően várhatóan május közepén megkezdődhet szedésük zölden, mint főzőhagyma.
A márciusi hideg és főleg a sok csapadék hátráltatta a tavaszi munkákat. A megszokott március eleji-közepi időszaktól eltérően sok helyen csak március végén, április elején lehetett először rámenni a földekre. Ezért a gazdák a vetéssel ültetéssel nem tudtak a szokásos ütemben haladni. Így „csúszott” a hagymafélék, a zöldborsó, valamint a gyökérzöldségek vetése, valamintsok esetben nem az előre tervezett területre kerültek a vetőmagok. Szintén csúszott a korai síkfóliás zöldségnövények – a saláta- és káposztafélék – szabadföldi kiültetése.
Az április hónap már kedvezőbb volt hőmérséklet és csapadék tekintetében is, így április 10-15-től a munkák felgyorsultak. Az előbb említett kultúrák mellett elkezdődött a korai csemegekukorica vetése, szakaszosan a görögdinnye, paprikafélék, ipari paradicsom ültetése. Az április második felében az időjárás már kimondottan kedvező volt mind a növényi kultúrák, mind a munkavégzés számára, így a növények és a gazdálkodók is „utolérték” magukat és bíznak a következő hónapok kedvező időjárásában.
A hajtatás szempontjából a január-február kimondottan jónak mondható volt. Az időjárás az évszakhoz képest lényegesen enyhébb volt. Azonban ami még ennél is fontosabb, hogy jobbak voltak a fényviszonyok, mint a 2017. év azonos időszakában. A február utolsó dekádjában ez lényegesen megváltozott és a március mind fény, mind hőmérséklet tekintetében kedvezőtlenebbül alakult az elmúlt évinél. Ez főleg a hidegfóliás hajtatásban termesztett káposzta- és salátafélék ültetését hátráltatta. Ezért ezek a termékek csak a szokottnál később jelentek meg a piacon. A fóliákban a melegigényes kultúrák kiültetése terv szerint megtörtént március vége és április 15. között. A húsvétig betakarított termések főleg termálvízzel fűtött üvegházakból származnak. Ebben az időszakban a belföldi igények 20 – 30 százalékát tudják a magyar termelők biztosítani. Április hónapban ez az arány fokozatosan növekszik, növényfajtól függően 40 – 70 százalékra. Május közepétől – november végéig a legtöbb zöldségfajból Magyarország szinte önellátó. A nyári – őszi szezonban import zöldség csak választékbővítés céljából jön be az országba.
Április hónapban jelentős importnyomás alakult ki a hajtatásból származó termékeknél (paprikafélék, paradicsom, uborka, salátafélék). Ennek következtében a termelői árak a legtöbb terméknél a 2017. évi árszint alatt maradtak. A hajtatásban mindezidáig komolyabb növényvédelmi probléma nem merült fel, a minőség is kiváló. Az integrált-biológiai növényvédelem aránya évről évre nő, a hajtatásban 2018-ban már meghaladja a 70 %-ot. Ez tovább javítja az élelmiszerbiztonságot, a termelők versenyképességét és az értékesítés biztonságát.
Ledó Ferenc
a FruitVeB elnöke
