A támogatások nem húzzák ki a gödörből a zöldségtermesztőket

A Magyar Mezőgazdaságnak Sebesta Péter, az MHKSZ elnöke nyilatkozott a hazai zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről.

Egyre nagyobb a boltok polcain a rivalizálás a hazai és a külföldi fagyasztott, illetve konzerv zöldség-gyümölcstermékek között. Hogyan tudják ezek a hazai termék felvenni a versenyt a külföldivel, és miként reagálnak minderre a fogyasztók? Erről a kérdéskörről, továbbá a magyar zöldségtermesztés aktuális helyzetéről és jövőjéről beszélt Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke az MMG Direkt legutóbbi adásában.

A fagyasztott zöldségek közül a zöldborsó a legkeresettebb magyar kiskereskedelmi termék, ebből fogyasztunk a legtöbbet. Az éves termelt mennyiség jócskán kielégíti a fogyasztói mennyiséget, ezért exportra is jut belőle. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a zöldborsó termőterülete évről évre csökken hazánkban. Ez a csökkenés az elmúlt 5 évben megközelítette 20-25 százalékot, és várhatóan ez a tendencia csak fokozódik.

– Ennek az oka meglehetősen talányos. A válasz talán az, hogy a piac olyan irányba változott, aminek eredményeként a gazdák az ipari jellegű zöldségnövények riválisait, a szántóföldi növényeket, azon belül is főként a takarmánykukorica, napraforgó, repce termesztését választják.

Egyértelmű, hiszen ezekre a szántóföldi növényekre jelentősen megnőtt a kereslet az utóbbi időben, piaci áruk az egekbe szökött, így a termesztők is profitábilisabban gazdálkodhatnak. Nem utolsósorban a zöldborsótermesztés sokkal bonyolultabb technológiát igényel – ismertette a helyzetet Sebesta Péter Halmos B. Ágnes műsorvezetőnek, a Kistermelők Lapja főszerkesztőjének. A Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke ehhez hozzátette, hogy Magyarország szántóföldi területeinek összessége megközelítőleg 4-5 millió hektárra tehető, ebből csupán 80-90 ezer hektárnyi terület az, ahol ipari zöldségtermesztés zajlik – ez az arány szintén jól mutatja a gazdák átpártolását a szántóföldi növényekre.

– Nagyon nehéz kérdés, hogy mivel lehetne visszafordítani ezt a folyamatot. Azonban azt gondolom, hogy idővel minden piaci trend megváltozik, így rövidebb, de inkább hosszabb időn belül fordul egyet a piac keresletének álláspontja. Ennek egyik eshetősége lehet, hogy a zöldségtermesztés több hozzáadott értéket képvisel a szántóföldi növénytermesztésnél, több munkaerőt igényel, ezáltal munkalehetőséget teremt, és a gazdasági folyamtok változásával kecsegtetőbb ágazattá válhat.

A nagyobb hozzáadott értékkel piacra kerülő termék pedig a fogyasztók számára is keresettebb lehet, nagyobb értéket képvisel – véli a szakember.

Sebesta Péter a hűtőházépítési támogatásokra, illetve az ágazati szereplők ezen források kihasználására is kitért.

– Számos forrás áll rendelkezésre az élelmiszeripari szereplők részére. Természetesen a támogatások feltételeinek eleget kell tenni, de az észszerű beruházásoknak köszönhetően jelentős mértékben fejlődött a hazai feldolgozóipar. Ettől függetlenül – visszautalva a jelenlegi piaci helyzetre – a gazdálkodók ösztönzéseképpen olyan forrásokat kellene megnyitni, biztosítani a tárcának, amik a zöldségtermesztés-szektorban való maradásra sarkallnák a termelőket. Persze jelenleg is jószerivel vannak források, de úgy gondolom, nem elegendőek vagy nem kellően pozicionáltak, mert ha azok lennének, akkor nem csökkenő, hanem növekvő tendenciát mutatna a zöldségtermesztés termőterülete. Ezt azért hangsúlyozom ki, mert a zöldborsó-, vagy mondjuk a csemegekukorica-termelőknek a források lehívásával együtt sem éri meg annyira, mint a támogatásban nem részesülő takarmánykukorica-termelőnek.

Tehát összességében úgy gondolom, az ösztönzés mértéke nem elégséges – véli Sebesta Péter.

A konzervipart és a hűtőipart több mint 30 éve képviselő szakember a konzerv- vagy fagyasztott ipari zöldség-gyümölcstermékek eladhatóságára is kitért. Szerinte a fogyasztók továbbra is rendszeresen vásárolják ezeket a termékeket, mert alapvetően egészséges élelmiszerekről beszélünk, amelyek a modern társadalom egészséges táplálkozási trendjének alapvető termékei. Annak fényében is a fogyasztók által keresett termékekről beszélünk, hogy az élelmiszer-árrobbanás ezekre a termékekre is kiterjed. Az áremelkedés azonban nem kompenzálja az ágazat megnövekedett energiaárból származó többletköltségét.

Az interjú itt tekinthető meg, jó videózást!