Dr. Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke egy cseppet sem derülátó e törekvésektől.

A három nagy csoport a neonikotinoid típusú csávázószerek, a glifozát tartalmú gyomirtó szerek és a hormonrendszert károsító szerek csoportja.

„ A neonikotinoid típusú csávázószerek kivonása a szántóföldi növények esetében lesz nagy csapás. A glifozát tartalmú gyomirtó szerek megszűntetése kevéssé fogja az ültetvényeket érinteni, hiszen a gyomirtást azokban mechanikusan is meg lehet oldani. A harmadikba, a hormonrendszert károsító szerek csoportjába azonban beletartozik számos olyan gomba és rovarölő szer, amelyeket ma a leghatásosabbnak tartunk.” – mondta Dr. Tarcali Gábor.

„Várhatóan kiváló felszívódó gombaölő szereink, mint pl. a triazol szercsoport jelentős része fog eltűnni, de strobilurinoknak, a fungicidek újabb generációjának számos készítménye is veszélyben van. Ha ezeket visszavonják nem marad megfelelő szerünk az alma gombabetegségeire, a varasodásra, a lisztharmatra, de a csonthéjasok olyan betegségeinél is gyakorlatilag eszköztelenné válhatunk, mint a taffrinás levélfodrosodás, monília. A rovarirtó szerek esetében szintén nehéz időszak elé nézünk, a kiváló hatású neonikotinoid típusú szerek között, valamint más szercsoportokban is vannak olyan hatóanyagok, melyek a kivonandók listáján szerepelnek.” – magyarázta a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke.

„ A gombaölő, rovarirtó és gyomirtó szerek piacán akár 50-60%-os hatóanyagcsökkenés is bekövetkezhet, és egyelőre nem látjuk, hogy mivel tudnánk ezeket pótolni.

A növényvédelem esetében nem csak az a gond, ha nem áll rendelkezésre megfelelő szer, hanem az is, ha kevés számú van. A kevesebbet ugyanis gyakrabban kell használni, így rezisztencia alakulhat ki vele szemben. Hatásfoka ezáltal csökken, leszűkülnek a védekezési lehetőségeink. Ha ez bekövetkezne, akkor ez olyan gazdasági változásokat hozhat magával, mint az exportunk csökkenése, illetve ezzel párhuzamosan az importunk növekedése, a magyar termékek száma pedig ezáltal idehaza is lecsökkenne.

Be kell látni, hogy növényvédelem nélkül nem lehet növénytermesztést folytatni. Ma már a növényvédelemben mindenki arra törekszik, hogy minél kevesebbet használjon ezekből a kémiai szerekből, de van egy olyan mennyiség, ami tovább már észszerű keretek között nem csökkenthető.” – véli Dr. Tarcali Gábor.

„ Új hatóanyagok, új fejlesztések folyamatosan vannak. Ennek ellenére sajnos nem tudok olyanról, ami forradalmian új helyzetet teremtene. Ez nagyon komoly aggodalomra ad okot. Ha nem lesz megfelelő eszközünk, akkor hogyan fogunk tudni kellően hatékony növényvédelmet végezni? Létezik ugyanakkor számos olyan kényszerhelyzet, amikor a korábban kivont szert más hatékony készítmény hiányában szükséghelyzetből ismét be kell vetni. Ilyen konkrétan a Redentin a mezei pockok ellen, vagy például a Kasumin, ami szükséghelyzeti engedéllyel alma esetében korlátozott feltételek mellett idén ismét használható lesz.” – mondta Dr. Tarcali Gábor.

A témával kapcsolatban bővebben itt olvashat.