2026. március 30. – április 1. között rendezték meg Londonban az Egyesült Királyság legnagyobb és legjelentősebb élelmiszer- és italipari szakkiállítását, az International Food and Drink Event-et. 

Az innovációs díjaknál magyar sikerek is születtek, a világ élvonalába tartozó magyar élelmiszeripari innovációkat is díjazták. A kiállítás alkalmat adott a brit élelmiszeripari és fogyasztói irányzatok áttekintésére, amelyek alakulása a magyar gyártókra és exportőrökre is jelentős hatást gyakorol.

Az  International Food and Drink Event (IFE) és kapcsolódó rendezvényei Egyesült Királyság legnagyobb és legjelentősebb élelmiszer- és italipari szakkiállítása, idén 1500 kiállító és mintegy 30 ezer szakmai látogató volt jelen. A rendezvény több mint 40 éves múltra tekint vissza, a brit élelmiszerpiac kereskedelmi orientáltsága miatt globális jelentőségű, gyártók, forgalmazók és beszerzők nemcsak az Egyesült Királyságból, de további 105 országból is részt vettek rajta. Az élelmiszeripari technológia, ill. a brit fogyasztók preferenciáinak fejlődése miatt az esemény a legújabb élelmiszeripari irányzatok, innovációk és piaci trendek megismerésére is alkalmas volt.

Fogyasztói trendek, innovációk, magyar sikerek

Az IFE idei központi témája a jövő élelmezése („Feeding the Future”) köré épült, amely a brit élelmiszeripar legfőbb irányvonalait – egészség, környezeti fenntarthatóság, technológiai rugalmasság – mutatta be. A kiállításon külön tematikus zónákat hoztak létre a funkcionális és tápértékben gazdag élelmiszerek, a növényi alapú termékek, a „mentes” élelmiszerek, az egészséges snackek, a kézműves, gourmet és prémium minőségű élelmiszerek, az italokon belül az alacsony alkoholtartalmú, ill. alkoholmentesített termékek, valamint a feltörekvő márkák, start-upok részére. Ezekben a kategóriákban innovációs díjakat is meghirdettek (World Food Innovation Awards), ahol magyar sikerek is születtek: a Becker Collective Kft. (Szezám) pisztácia-fehércsokoládés keksz a pékáruk kategóriájában aranyérmet nyert, míg a Nobilis Zrt. Immuno+ almachipse – amely a világhírű Great Taste brit versenyen is nyert már díjat –, elismerésben („commended”) részesült. Ezek a díjak, elismerések egyben azt is jelentik, hogy a pontozás során a termékek magas szinten teljesítettek, a termékek a szakmai zsűri megítélése szerint innováció szempontjából a világ élvonalába tartoznak; a gyártóik jogosultak ezen logók használatára, amely a fogyasztók felé jelentős marketing értékkel bír.

Élelmiszeripari irányzatok

A kiállítás mellett szakmai fórumokat és szemináriumokatis szerveztek az élelmiszerrendszerek fenntarthatóságáról, a legújabb piaci trendekről, innovatív összetevőkről, termékfejlesztésekről, gyártásról, valamint a környezetbarát csomagolástechnikáról. Az ultra-tisztaság, valamint a „Clean Label 2.0” témakörében elhangzott, hogy a fogyasztók a „mentes”, bio, vegán tulajdonságok mellett már az adott termék feldolgozottsági fokát is nézik. Az „ultrafeldolgozott” szó kifejezetten negatívnak számít az egészségtudatos fogyasztók körében, erre érdemes odafigyelnie a brit exportpiacra készülő magyar vállalkozásoknak. Itt ismertették az édesítők természetes növényi rostokkal való kiváltását, valamint a hőkezelés nélküli, hiperbár-technológiai alapon, ill. az enzimes eljáráson nyugvó tartósítást. A regeneratív és karbonsemleges élelmiszerek kapcsán megfigyelhető, hogy a fenntarthatóság újabb szintet lépett: a cél most már nem egyszerűen az adott termék ökológiai lábnyomának csökkentése, hanem a környezet állapotának javítása. Az ebbe a csoportba tartozó élelmiszerek esetén olyan összetevőket, alapanyagokat (pl. köles, hajdina, hüvelyesek) használnak, amelyek hozzájárulnak a talaj egészségéhez, javítják annak állapotát. A fogyasztók – azon belül is a Z-generációs vásárlók – részére ún. karbon-címkézést hoznak létre, amely információt ad a termék ökológiai lábnyomáról a „termőföldtől az asztalig” (pontosabban a kisker üzlet polcáig). További fontos téma volt a mesterséges intelligencia termékfejlesztésben betöltött szerepe. Az MI úgy lép be az élelmiszeripar ezen szegmensébe, hogy algoritmusok segítségével elemzik a fogyasztói preferenciákat, amelyek segítenek a gyártóknak olyan receptúrákat, ízkombinációkat, termékeket kifejleszteni (pl. sós-édes vegán csokoládék), amelyekre nagyobb a kereslet. Az MI-t ezen kívül a logisztikában, az ún. okos ellátási láncban is használják, és MI-alapú készletgazdálkodással próbálják csökkenteni a kidobott, leírt élelmiszerek mennyiségét. A funkcionális élelmiszerek és a „Mood Food”, azaz a hangulatjavító táplálkozás is egy kiemelten tárgyalt irányzat volt az eseményen. Itt megállapították, hogy a snackeket, rágcsálnivalókat a fogyasztók már nem csak éhségcsillapítás céljából keresik, hanem a fogyasztásának „magasabb rendű” célja is van: a fizikai és a mentális frissesség biztosítása, stresszoldás, megnyugtatás, a bélrendszer egészségének támogatása stb. Fontos, hogy ezek a termékek az ízélmény mellett a modern egészségügyi elvásároknak is megfeleljenek, azaz az élvezet „bűntudat-mentes” legyen („Conscious Indulgence”). Végül szó esett a csomagolástechnológia fejlődésének aktualitásairólis, melyben a legfontosabb cél a műanyag kiváltása. Itt ehető csomagolások, tengeri hínár alapú fóliák és teljesen komposztálható (otthoni körülmények között is lebomló) snack-tasakokat mutattak be.

Értékelés, javaslat:

A világ egyik vezető élelmiszeripari kiállításán a „jövő élelmezése” mentén egy sor új fogyasztói trendet és ehhez alkalmazkodó élelmiszertechnológiai fejlesztést lehetett megismerni. Az élvonalba tartozó élelmiszeripari innovációk – köztük magyar termékek is – az esemény során és annak utókövetésekor kiemelt bemutatásban és figyelemben részesültek. A brit piacra lépni kívánó magyar élelmiszeripari vállalkozások részére mindenképpen megfontolandó az itt bemutatott és megismert élelmiszeripari és fogyasztói irányzatok figyelembevétele a saját termékeik fejlesztésekor, hiszen a fogyasztói kereslet is ebbe az irányba tolódott el, ezeket a termékeket keresik.

A következő IFE-t 2027. április 5-7. között rendezik meg.