_____________________________________________________________________________________________________________

Az almaszezon kezdetének közeledtével értékeljük a várható termésmennyiséget és -minőséget, valamint a piaci várakozásokat, illetve kilátásokat hazai és nemzetközi szinten. A piaci helyzetértékelés és prognózis célja, hogy tényszerű és egzakt információkkal segítse a piaci szereplők tájékozódását és döntéseit. Éppen ezért nem megy túl a hiteles információk közreadásán, a tényszerűség szintjén marad, nagyobbrészt tartózkodik az értékítélettől és a távolabbra vezethető következtetésektől, azt a piaci szereplőkre bízza. Az európai uniós termésbecslés a WAPA/Prognosfruit hivatalos adataira, míg a magyarországi helyzetkép a hazai piaci szereplők (termelők, TÉSZ-ek, kereskedők, feldolgozók) körében végzett, széleskörű felmérésünkre alapoz. A prognózis tartalmát közzététel előtt az e piaci szereplőkből álló munkabizottságaink kontrollálták is. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a felmérés ennek ellenére nem tükrözhet 100%-os lefedettséget és reprezentativitást, ezért számszerű értékekbe csak annyiban bocsátkozunk, amennyiben azok egzakt információként kezelhetők. Jelen elemzés révén reális és tényszerű információkkal kívánjuk segíteni a piaci szereplőket döntéseikben, de mindenkinek el kell fogadnia a prognózisok azon sajátosságát, hogy a beválási valószínűségük soha nem lehet 100%, ezért a tévedés és a változtatás jogát fenntartjuk!

_____________________________________________________________________________________________________________

Általános ágazati és piaci kitekintés

Az USDA (2020) adatai szerint a világ jelenlegi 75-80 millió tonnás almaterméséből 60-65 millió tonna a frisspiacon értékesül, míg a maradék 10-15 millió tonna a feldolgozóiparba kerül. A legjelentősebb feldolgozott termék az almasűrítmény, melyből évente 1,5-1,7 millió tonnát állítanak elő. Kína részesedése mindhárom szegmensben (étkezési alma, ipari alma, almasűrítmény) 40-50% körüli, ezzel meghatározó szereplő a világpiacon. A világ étkezési alma termelése kis mértékben növekedett 2011 és 2019 között. Az almasűrítmény-előállítás és ezzel összefüggésben az ipari alma termelés viszont enyhén csökkent, az elmúlt öt évben pedig gyakorlatilag stagnált, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a sűrítmény alapú gyümölcslevek és üdítőitalok fogyasztása is enyhén mérséklődött az utóbbi években. Megjegyzendő, hogy az étkezési alma és a léalma mint feldolgozóipari alapanyag érdemben nem világpiaci termék, így esetükben a világszintű kitekintés kevésbé releváns, ellenben az almasűrítményt globális forgalma miatt világpiaci szinten kell értékelni.

Az Európai Unió átlagosan 11,5-12,0 millió tonnás almaterméséből mintegy 8,0-8,5 millió tonna kerül az étkezési piacokra, 3,5-4,0 millió tonna pedig a feldolgozóiparba, mely utóbbi döntően a sűrítmény célú léalmát foglalja magában. Az EU az évek többségében 500-600 ezer tonna almasűrítményt állít elő, ami a világ termelésének 1/3-a. Az EU teljes almaterméséből mintegy 30%-ot Lengyelország egymaga tesz ki, mely egy átlagos évben most már 4,0-4,5 millió tonna alma előállítására képes, így meghatározóvá és ármeghatározóvá vált az Unión belül. Az étkezési alma piacán valamivel alacsonyabb Lengyelország részesedése (átlagosan 1,5-2,0 millió tonna mennyiségével 20-25%-os piaci részarányt képvisel), azonban az EU léalma-termésének és előállított sűrítményének 50-60%-át adja, amivel nemcsak az Unió, hanem az egész világ meghatározó sűrítménygyártója. Az utóbbi években megnövekedett a termelés hektikussága: 2014-ben 13,6 millió tonna, 2018-ban 14,0 millió tonna, 2017-ben viszont csak 9,9 millió tonna volt az EU almatermése, ami nagy szórás a 11,5 millió tonnás ötéves (2015-2019) átlag körül (lásd 1. táblázat). Ez a változékonyság, ami a piac számára is nehezen lekezelhető, elsősorban Lengyelország erősen ingadozó terméseredményeinek köszönhető, minden más jelentős almatermelőnél (Olaszország ~2,2 millió tonna, Franciaország ~1,6 millió tonna, Németország ~1,0 millió tonna) sokkal stabilabbak a terméseredmények, és még a szélsőséges évjáratokban is sokkal kisebbek a pozitív vagy negatív irányú kilengéseik. Hazánkban az alma termésbiztonsága – Lengyelországhoz hasonlóan – nagyon rossz (a 600 ezer tonnás átlagterméshez viszonyítva +/- 50%-kal ingadozik a termés az évek között, míg ugyanez a dél- és nyugat-európai országokban átlag +/- 15%), de 4-5%-os piaci részesedésünk okán ezzel érdemi hatást nem gyakorlunk az EU almapiacára.

A 2020. év európai terméskilátásai – termésmennyiség és -minőség

Az európai uniós termésprognózis a WAPA (The World Apple and Pear Association) által szervezett Prognosfruit 2020 Konferencia eredményeire alapoz (1. táblázat). Megjegyzendő, hogy az EU szintjén hozzávetőlegesen a 11,5 millió tonna jelenti azt az egyensúlyi mennyiséget, melyet a piac – átlagos (készlet)viszonyok mellett – érdemi zavarok nélkül le tud kezelni.

1. táblázat: Az EU almatermése országonként – tények és prognózis (ezer tonna)

Forrás: WAPA/Prognosfruit            Magyarázat: F2020 = 2020. évi prognózis (termésbecslés); (1) = Változás 2019-hez képest (%); (2) = Változás 2017-2019 átlagához képest (%)

Megjegyzés: Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Írország és Luxemburg nem szolgáltat adatot a WAPA-nak, de ezen országok együttes összes termése mindössze 50-80 ezer tonna, így szerepük nem meghatározó.

A WAPA prognózisa alapján az Európai Unióban 10,7 millió tonna termés várható 2020-ban, ami szinte azonos a tavalyi terméssel, de mintegy 10%-kal marad el az ötéves átlagtermés, illetve 20%-kal a 2018. évben szüretelt 13,3 millió tonnás rekordtermés mögött, ugyanakkor 15%-kal magasabb, mint az elmúlt 10 évben mért legalacsonyabb, 2017. évi termés (1. táblázat). Megfigyelhető, hogy mindegyik jelentősebb almatermelő országban van egy 5-20% közötti terméskiesés a jó évjáratok terméséhez képest (döntően a tavaszi fagyok miatt). A legnagyobb európai termelő, Lengyelország is csak 3,4 millió tonnás almatermést vár a jó évjáratok 4,0-4,5 millió tonnás termésével szemben. A legdrasztikusabb mértékű terméskiesés Magyarországon várható, aminek hazai, lokális jelentősége számottevő (lásd később), de EU-s szinten nem meghatározó.

2. táblázat: Az EU almatermése fajtánként – tények és prognózis (ezer tonna)

Forrás: WAPA/Prognosfruit            Magyarázat: F2020 = 2020. évi prognózis (termésbecslés); (1) = Változás 2019-hez képest (%); (2) = Változás 2017-2019 átlagához képest( %)

Az EU almatermését fajtánként vizsgálva megállapítható (2. táblázat), hogy az Európai Unió szintjén a meghatározó fajták közül a ’Gala’, a ’Golden’ és a ’Red Delicious’ fajtakörben, illetve a ’Red Jonaprince’ fajtánál a helyzethez mérten elfogadható vagy jó termés várható, minden más fajta esetében az átlagosnál valamivel gyengébb a termés. A legnagyobb terméscsökkenés (40-50%-os) az ’Idared’ és a ’Jonagold’ fajtakörnél érzékelhető, ami egyértelműen a lengyel kiesésnek köszönhető.

A tavalyi gyenge termés után idén akár rekordtermés is lehetett volna az EU-ban, de számos időjárási tényező volt hatással az európai termésre: az igen enyhe tél, az aszályos és rendkívül sok éjszakai faggyal tarkított tavasz, a hűvös és csapadékos május, a hirtelen hőmérséklet-változások érdemben mérsékelték a termést. A különböző jelenségek nem egyformán érintettek minden régiót és lényeges különbségek vannak az általuk okozott veszteségek mértékében is, de meghatározó hatással a tavaszi fagyok voltak a termésre. A minőségi károk pontos mértéke nem ismert, az uniós almatermés várható idei minőségi összetételéről nincs teljesen pontos képünk, ami mind az étkezési, mind a feldolgozóipari alapanyag piacának oldaláról előidéz némi bizonytalanságot. Egyes európai régiókból arról szóltak a hírek, hogy a tavaszi fagyok és az aszály miatt a gyümölcsméretek elmaradnak a várttól, de európai szinten jelentős minőségi problémákat nem jeleztek előre, így egyelőre a szokásos minőségi arányból (2/3 étkezési, 1/3 ipari alma) indulhatunk ki.

A 2020. év magyarországi terméskilátásai – termésmennyiség és -minőség

Magyarországon egy jó évjáratban 800-900 ezer tonna alma terem, míg a rosszabb években 300-400 ezer tonna almát szüretelünk. A sokéves átlagtermés 600 ezer tonna körül alakul. A megtermelt almának jellemzően 2/3-a ipari feldolgozásra kerül (ennek 80-90%-a a sűrítménygyártó léüzemekben hasznosul), 1/3-a pedig a frisspiaci alma.

A negatív időjárási hatások, különösen a tavaszi fagyok drasztikus kiesést okoztak a hazai almatermésben, aminek következtében 2020-ban hozzávetőlegesen 300-350 ezer tonna almatermésre számítunk Magyarországon. Ez a hozamszint a legrosszabb évjáratok termésének felel meg, illetve 15-25%-kal múlja alul a tavalyi 397 ezer tonnás termést. Hozzá kell tenni, hogy a gyenge termésekben rejlő relatíve nagy becslési hiba (+/- 15%) miatt kis mértékben akár ettől az intervallumtól is eltérhet majd a tényleges termés, negatív és pozitív irányban egyaránt.

Az egyes termőtájak, illetve termesztőkörzetek termése között nem lehet markáns különbségeket tenni, mindenhol az átlagosnál jóval alacsonyabb a termés. A fajták vonatkozásában hozzávetőlegesen az a kép rajzolódik ki, hogy a Gala és a Golden fajtakör esetében a helyzethez mérten jó a termés, míg kifejezetten gyenge termés mutatkozik a Jonagold-, Jonathan- és Idared-fajtakörnél. A Red Delicious, Pinova, Braeburn, Fuji, stb. fajták termése erősen heterogén, általában gyenge. Megfigyelhető az is, hogy a magas szinten gondozott, étkezési alma előállítására létesített, intenzív ültetvényekben – a terméskötődés fokozását szolgáló számos technológiai beavatkozás mellett – az országos átlagnál jobb a termés, míg az extenzívebben művelt ültetvényekben gyenge.

A számos, március-május közötti fagy-, illetve hideghatás, valamint az átlagosnál hűvösebb nyár miatt jelenleg úgy tűnik, hogy mintegy 5-8 nap csúszásban van a vegetáció, tehát az átlagosnál későbbi szezonkezdetre kell számítani. A 3-4 hetes, szokatlanul hosszú, elhúzódó virágzás, és a gyakori tavaszi fagyok miatt sok ültetvényben jellemző kép, hogy:

  • amennyiben a virágzaton belüli első és utolsó virágok termése maradt meg (a középidőben nyíló virágok fagytak el), akkor jelenleg nagyon heterogén a méret – és lesz ennek megfelelően az érés is – a fán belül, ami nehezíteni fogja a szüreti munkákat;
  • amennyiben a virágzaton belüli utolsó virágok kötődtek, ott az alma mérete elmarad a jelenleg szokásostól, illetve a megszokottnál jóval későbbi érésre, szüretre lehet számítani.

Ezektől függetlenül is a legtöbb ültetvényben jellemző az, hogy az alma mérete elmarad az ilyenkor megszokottól, illetve a várttól (figyelembe véve, hogy a gyenge terhelésű ültetvényeken nagyobb gyümölcsméretre számítanánk). Ezt azzal magyarázunk, hogy egyrészt a számos fagyhatás miatt nincs elegendő mag a gyümölcsökben, másrészt a virágzást követő 6-8 hetes – relatíve hűvös, fényszegény, éjszakai lehűlésekkel vagy fagyokkal tarkított, ráadásul döntően aszályos – időszakban erősen vontatottak voltak a kis gyümölcsök sejtosztódási folyamatai, ami az alacsonyabb sejtszám okán most már visszafordíthatatlanul limitálja a gyümölcsméretet. Fentiek miatt jelenleg erősen kérdéses, hogy milyen lesz a jó terhelésű ültetvények gyümölcsmérete, illetve, hogy a gyenge terhelésű ültetvényekben kell-e, lehet-e extrém nagy gyümölcsméretekre számítani (utóbbi jelenleg – a várakozásokkal ellentétben – nem tűnik biztosnak). A gyümölcsméretek alakulása értelemszerűen erősen vissza fog hatni a szüretelt mennyiségekre is. Jelenleg ez az a tényező, ami a termésbecslést leginkább nehezíti, illetve a prognózis beválását leginkább befolyásolja. Amennyiben a gyümölcsméretek relatíve kedvezőtlenül fognak alakulni, akkor előfordulhat, hogy még a 300 ezer tonna termést sem érjük el, míg optimista esetben meghaladhatjuk a 350 ezer tonnát is. Jelenleg beláthatatlan, de a számos fagy- és hideghatás miatt nem zárható ki egy, az átlagosnál jóval nagyobb szüret előtti gyümölcshullás sem, ami szintén negatív irányba befolyásolná a termést. Azokban az ültetvényekben, ahol már a virágzást követően is gyenge termést vártak, így adott esetben az intenzív növényvédelem elmaradt, az átlagosnál nagyobb mértékű varasodás- és molyfertőzést tapasztalunk, ami rontja a minőségi kihozatalokat. A vihar- és jégkárok egyelőre lokálisak, átlagos mértékűek. Egyes ültetvényekben tapasztalhatók a fagyok miatti minőségi károk is (perzselés, fagygyűrű, fagyléc), de ezek jelenleg a tavalyinál kisebb mértékűnek tűnnek.

Összeállította:
Dr. Apáti Ferenc alelnök, FruitVeB

Budapest, 2020. augusztus 19.

FruitVeB / NAK / ÉKASZ