_____________________________________________________________________________________________________________

Az árprognózis a FruitVeB-nek mint szakmaközi szervezetnek jogszabályban biztosított joga és lehetősége, illetve megítélésünk szerint szakmai-erkölcsi kötelessége, felvállalva az ezzel esetlegesen együtt járó nézeteltérések kialakulásának lehetőségét is. Ennél fogva a piaci transzparencia növelése érdekében – a FruitVeB, a NAK és az ÉKASZ által külön közzétett termés- és piaci prognózisra alapozva – a FruitVeB árprognózist is megjelentet. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az árprognózis mindössze tájékoztató jellegű információ, becslésen alapszik, ezáltal bizonytalansággal terhelt, továbbá nem javasolt árakat és nem irányárakat közöl, semmilyen módon nem kötelező érvényű, egyik piaci szereplőt sem köti a piaci áralkuban. Mivel a FruitVeB-nek tagjai termelők, TÉSZ-ek, kereskedők és feldolgozók egyaránt, a prognózis a vevői és eladói oldal jelenlegi álláspontja és várakozásai közötti középút megtalálására törekszik, ezáltal jellemvonása, hogy tompítja a szélsőséges árviszonyokkal összefüggő várakozásokat, és adott esetben pontosan egyetlen fél szubjektív álláspontját sem tükrözi vissza. A tényleges piaci árak azonban a piaci szereplők közötti alkuban dőlnek el! A prognózis tartalmát közzététel előtt az e piaci szereplőkből álló munkabizottságaink kontrollálták is. A tévedés, illetve a változtatás jogát és lehetőségét fenntartjuk!

_____________________________________________________________________________________________________________

Általános piaci kitekintés

Az alma piacán ebben a szezonban várhatóan a keresleti piaci viszonyokat erősítő tényezők lesznek túlsúlyban. Ennek általános magyarázata, hogy az EU prognosztizált almatermése 10,7 millió tonna, ami közel 1,0 millió tonnával van az EU-s szinten hozzávetőleges piaci egyensúlyt jelentő 11,5 millió tonna termés alatt (lásd: termés- és piaci prognózis). A piaci helyzet több tekintetben szokatlannak, rendkívülinek tekinthető, ami összességében arra vezethető vissza, hogy – hazai és EU-s szinten egyaránt – két rossz évjárat követi egymást (2019 és 2020). Erre eddig szinte soha nem volt példa, egy rossz évet általában egy jó vagy legalább átlagos év követett. Jelenleg viszont egy, a gyenge tavalyi termés okán kimerülő, nulla közeli készletszint találkozik egy szintén gyenge idei terméssel.

A prognózisok tekintetében jelenleg a legnagyobb bizonytalansági tényezőnek a lengyel termés tűnik, tekintettel arra, hogy Lengyelország 30-35%-os piaci részesdésénél fogva (ár)meghatározó szereplője az európai piacnak. A tavaszi fagyok miatti rendkívül heterogén, mozaikos termés miatt akár +/- 10-15%-os becslési hiba is terhelheti a lengyel prognózist, márpedig egy ilyen mértékű hiba Lengyelországban félmillió tonna termést is jelenthet, ami érdemi hatással lehet a piacra negatív és pozitív irányba egyaránt. További bizonytalanságok rejlenek még a várható étkezési/ipari arány vonatkozásában is, ami elsősorban a magyar és lengyel viszonylatban hathat az étkezési és ipari piacokra (más európai országokban sokkal stabilabb és kedvezőbb az étkezési/ipari arány). Leginkább a gyümölcsméretek alakulásában vannak kérdőjelek (lásd a termés- és piaci prognózisban leírtakat), jóllehet ez most azért is fontos kérdés, mert nem csak az étkezési/ipari arányt fogja befolyásolni, hanem a teljes termésmennyiséget is. Egy, a sok tavaszi hideghatás miatti – átlagosnál erősebb – szüret előtti gyümölcshullás is hatással lehet a piacokra: az ipari alma arányát növeli, az étkezésiét pedig csökkenti. Összességében egyelőre azzal számolunk, hogy Magyarországon az idén is a szokásos arányoknak megfelelően az almatermés egyharmada lesz étkezési, kétharmada pedig ipari minőségű.

Az étkezési alma piaca

Minden jelentősebb európai almatermelő országban az átlagostól elmarad az idei termés, EU-s szinten lényegében teljesen azonos a tavalyi terméssel. Markáns különbség azonban az előző évhez képest, hogy míg tavaly augusztusban a szezon kezdetekor még volt mintegy két hónapra való étkezési-alma-készlet a hűtőtárolókban (a 2018. évi rekordtermés okán), addig idén júliusra a tavalyi készletek teljesen kiürültek, a hűtőtárolók üresen várják az új szezon kezdetét.

A rendkívüli piaci helyzet jele, illetve előzménye az is, hogy az alma fogyasztói ára szokatlanul magasra szökött június-július folyamán a hazai boltok polcain (bruttó 600-700 Ft/kg az átlagos 350-450 Ft/kg helyett), amihez hozzávetőlegesen nettó 350-420 Ft/kg nagybani és közvetítő kereskedői árak kapcsolódtak a válogatott, csomagolt, I. osztályú árura vonatkoztatva. Az ellátási láncban visszakövetve, az ehhez igazodó termelői ár a tartályládás, lédig, I. osztályú árura vetítve; tárolás, válogatás, csomagolás és szállítás nélkül, betakarítás után értékesítve (a továbbiakban: „kerti ár”) nettó 200-250 Ft/kg-nak felel meg. Az európainál hamarabb kimerülő tárolt hazai almakészletek helyettesítésére 0,80-0,95 €/kg áron érkezett Magyarországra nyugat-európai (olasz, osztrák) import áru július-augusztus folyamán (szintén tartályládás, lédig, I. oszt. árura vonatkoztatva, válogatás és csomagolás nélkül). A drága import szintén hozzájárult az átlagosnál jóval magasabb árszint kialakulásához. Hatással volt az alma árára az is, hogy más szezongyümölcsök (pl. cseresznye, kajszi, őszibarack, szilva) is nagyon magas árakon kerültek a boltok polcára (a nagyon jelentős fagykárok miatti gyenge termés okán), így az almának nem volt olcsó helyettesítő terméke sem.

Az idei almaszezon július második felében a nyári almák szüretével kezdetét vette. A nyári almák lényegében az árak érdemi változása nélkül kapcsolódtak rá a június-júliusban kifutó tavalyi készletek piacára. A gyenge termés és a tavalyi áthúzódó készletek hiánya következtében a nyári almák ára szokatlanul magasan mozgott: a termelői ár fajtától és tételtől függően nettó 200-300 Ft/kg között változott (a korábban definiált „kerti ár”-at értve alatta!), amihez a már osztályozott, csomagolt áru vonatkozásában nettó 400-450 Ft/kg nagybani piaci és közvetítő kereskedői árak, illetve bruttó 600-700 Ft/kg fogyasztói árak társultak.

Az előttünk álló almaszezonban jelentős lehet a lokális hatása annak, hogy a hazai almatermés alacsony (300-350 ezer tonna), melyből hozzávetőlegesen 100-130 ezer tonna lehet étkezési alma (a várható étkezési kihozatal jelenleg nehezen becsülhető). A hazai étkezési alma felvevőpiaca 150-180 ezer tonna (140-150 ezer tonna belföldi fogyasztás, plusz 10-30 ezer tonna export). Ez a teljes 2020/2021. piaci évre nézve relatív hiányt sejtet. A meghatározó európai almatermelő országokban is tapasztalható terméskiesések miatt most külföldről is keresik az ékezési almát, ami miatt a magyar termelők exportpozíciói idén az átlagosnál kedvezőbbek lehetnek. Ha azonban a külföldi piacok „kihúzzák” az országból az étkezési alma egy részét, az belföldön erősebb hiányhelyzetet eredményezhet, és ezáltal a piac keresleti jellegét erősítheti tovább. Az átlagosnál gyengébb európai almatermés hatása lehet az is, hogy – más gyümölcsfajokhoz (pl. cseresznye, kajszi, őszibarack) hasonlóan – idén kieshet a hazai piacról az olcsó, helyettesítő import. Ugyanakkor a vártnál esetlegesen magasabb hazai vagy EU-s étkezési alma termés, illetve élénkebb – elsősorban lengyel – import valamelyest tompíthatja ezeket a folyamatokat. A magyar étkezési alma piac érzékenysége arra vezethető vissza, hogy európai szinten egy meglehetősen kicsi piacról van szó, és már 10-20 ezer tonna terméstöbblet vagy kieső termés is okozhat érzékelhető változást a piaci folyamatokban.

Az első jelentős hazai főfajta, a ’Gala’ szürete várhatóan augusztus 25. és 30. között indul meg Magyarországon (a szokásoshoz képest egy héttel később). A piaci szereplők jelenleg nagyon óvatosan „tapogatják le” a piacot és a várható árakat, mivel – a fentiekben jellemzett módon – szokatlan piaci helyzettel állunk szemben. A jelenlegi piaci várakozások szerint a ’Gala’ fajta nettó termelői árai az eddigi július-augusztusi árakhoz képest valamelyest mérséklődni fognak, de jelentősebb zuhanás nélkül csatlakoznak rá az előző évi készletek, illetve nyári almák piacára. A szüret kezdetéhez közeledve ugyanis egyre erősebben manifesztálódnak azok a hazai és európai piaci várakozások, melyek – a „kerti árak” szintjén – a 150 és 200 Ft/kg közötti árintervallumban helyezik el az I. osztályú (70+ méret, 50% fölötti fedőszín-borítottság) ’Gala’ nettó termelői árát. Mindez az ellátási láncban a fogyasztói, illetve nagybani piaci és közvetítő kereskedői árak szintjén azt vetíti előre, hogy azok – a fentebb jellemzettekhez hasonló – magas szinten fognak mozogni, lekövetve a termelői árakkal azonos mértékű mérséklődést. Ezek a relatíve magas hazai és európai árvárakozások – a ’Gala’ fajta relatíve jó termése ellenére – betudhatók részben annak is, hogy a későbbi fajtáknál (’Idared’, ’Jonagold’, ’Jonagored’, ’RedDelicious’) tapasztalható gyenge vagy nagyon gyenge termés miatti veszteségeket a ’Gala’ fajta relatíve magas áron történő értékesítésével tudja részben mérsékelni a piac. Hozzá kell tenni azt is, hogy a következő néhány hét piaci árainak alakulásában fontos lesz az áruházláncok, illetve beszállítóik árpolitikája és viselkedése.

Az étkezési alma piacán a következő mérföldkő szeptember közepén az lehet, hogy a lengyelek a szüret érdemi megindulásával milyen áron szállnak be a piacba, ami jelenleg nem megbecsülhető. A lengyelekben rejlő nagyon jelentős piaci bizonytalanság miatt egyelőre vélhetően csak a Gala fajtára fog „alkudozni” a piac, hosszabb távon, vagyis a későbbi érésű fajtákra valószínűsíthetően majd ezután mernek árakat rögzíteni a piaci szereplők. Az óvatosság oka, hogy az adott esetben relatíve magas áron megvásárolt és tartósan betárolt alma téli, tavaszi piacában nagy kockázat van akkor, ha Lengyelország esetlegesen a vártnál nagyobb terméssel és alacsonyabb árakkal jelenik meg a piacon. Ezen okból kifolyólag árprognózisunk is csak a ’Gala’ fajta piacáig terjed, a későbbi szüretelésű fajták piaci helyzetértékelésére és árprognózisára szeptember közepén vállalkozunk.

Az ipari alma piaca

Az idei hazai 300-350 ezer tonnás almatermésből mintegy 200-220 ezer tonna lehet feldolgozóipari alapanyag. A hazai feldolgozók igénye (közel maximális kapacitáskihasználás mellett) mintegy 500 ezer tonna, melyből 430-450 ezer tonna a sűrítménycélú léalma és 50-70 ezer tonna az egyéb feldolgozóipari szakágazatok (szárítóipar, pálinkaipar, fagyasztóipar, stb.) által felvett mennyiség. Mindezek alapján az ipari alma piacán erős alapanyaghiány és keresleti piaci viszonyok valószínűsíthetők, amelyen hazai szinten nem tompít érdemben sem a vártnál valamivel magasabb termés, sem az esetlegesen magasabb ipari alma kihozatal. (A sűrítménygyártó léüzemek által felvásárolt mennyiség az évek között jelentősen, 210-470 ezer tonna között változik, átlagosan ~ 350-370 ezer tonna.) Az ipari alma piacán is – az étkezésihez hasonlóan – a lengyel termés okoz még bizonytalanságot: egy a prognosztizáltnál esetlegesen magasabb lengyel termés és magasabb ipari arány európai szinten tompítja a hiányhelyzetet, ugyanakkor bekövetkezhet ennek az ellenkezője is. Kérdőjeleket vet fel még a lengyel szüret vonatkozásában, hogy Ukrajnából fog-e érkezni elegendő munkaerő (jelenleg erős korlátozások vannak érvényben a járványhelyzet miatt). Amennyiben gondok akadnak a munkaerő-ellátással, valószínűsíthető, hogy az értékesebb étkezési alma szüretére fognak koncentrálni, ami akár további árualap-kieséseket okozhat az ipari alma szegmensben.

A keresleti oldalon hatást gyakorol a piacra, hogy a járványhelyzet miatt a sűrítménypiac megtorpant, a HoReCa szektor (vendéglátás, turizmus) leállása miatt visszaesett a kereslet. Ugyanakkor ettől még nem feltétlenül lehetnek jelentős felhalmozódott készletek, ugyanis a tavalyi gyenge termés miatt 2019-ben csupán az átlagos sűrítménymennyiség körülbelül 60 százalékát tudták gyártani az európai sűrítőüzemek (a hazai léüzemek a kapacitásuk szűk felének megfelelő mennyiségű léalmát vásároltak 2019-ben). A piaci várakozásokat egy újabb járványhullám miatti bizonytalanság jellemzi, továbbá nagyban hathatnak még a piaci folyamatkora az USA és Kína közötti kereskedelmi tárgyalások eredményei is. A Prognosfruit 2020 konferencián elhangzott piaci várakozások szerint a sűrítménypiac szereplői átlagos, 1,0-1,2 €/kg közötti sűrítményárakat várnak, melyek a tavalyihoz hasonló, és a jelenlegi induló árak körüli léalma-árakat sejtetnek. Ez esetben is hangsúlyozandó, hogy az árak későbbi alakításában jelentős szerepe lesz annak, hogy hogyan alakul a lengyel termés.

A léalma induló ára vonatkozásában már nem kell esélylatolgatásokba belemenni, mivel a hazai léüzemek augusztus 12-13-án közzétették azokat, melyek egy alkalommal kis mértékben már emelkedtek is. A nettó 34 és 40 Ft/kg közötti induló felvásárlási árak a tavalyi léalma árszinttel egyeznek meg. Ezek az induló árak – a főszezon érdemi kezdete előtt – még nagyon kis mennyiségekre vonatkoznak, vagyis nem feltétlenül mérvadók a teljes szezonra, de már orientálják a sűrítménypiac szereplőinek várakozásait. A várható hazai almatermés jóval alacsonyabbnak tűnik még a tavalyi, gyenge termésű évtől is, így nem valószínű, hogy az induló árak lefelé mozduljanak el a későbbiekben. Meglepően alacsony azonban a bio léalma induló ára, mindössze nettó 50 Ft/kg, ami jelenleg alulmúlja a termelők várakozásit, és a szokásosnál kisebb különbséget eredményez a konvencionális és a bio léalma ára között.

A következő napok, illetve hetek piaci történéseit folyamatosan figyelemmel kísérjük, és a piaci szereplők egzakt tájékoztatása érdekében minden új információt rendszeresen közzétesszünk, ezzel segítve a tisztánlátást. Jelentéseinket kövesse nyomon a www.fruitveb.hu honlapon!


Összeállította:
Dr. Apáti Ferenc
FruitVeB, alelnök

Budapest, 2020. augusztus 20.

FruitVeB