A 2017. évi meggypiaci kilátások – termésbecslés, piaci prognózis

A FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az ÉKASZ (Alma Terméktanács) jelentése

Összegzés

 Az idei hazai meggytermés kis mértékben az átlagos, közepes szint alatt várható, bár mintegy 30% a terméskiesés ahhoz képest, hogy akár rekordtermés is lehetett volna. A meghatározó európai meggytermelő országokban jelentős, 30-50% közötti a fagykár miatti termésveszteség, így várhatóan keresleti piacra lehet számítani. A meggyszezon a kisebb volument adó fajtákkal már elkezdődött, de a tömegfajták szürete és a feldolgozóipari szezon is elindul június 15. körül. A piaci szereplők között konkrét szerződések ennek ellenére sem köttettek még, így konkrét piaci árakról nincs információ, a szokatlan piaci helyzetben mindenki kivár és óvatos. A szűkebb európai kínálat (átlag alatti termés és készletszint) miatt keresleti piacra, illetve viszonylag magas, a „felső harmadba” tartozó árakra számítunk. Jelen elemzéssel célunk, hogy reális és tényszerű információkkal, illetve előrejelzéssel segítsük a piaci szereplőket döntéseikben.

Az európai meggytermelés, piaci erőviszonyok

A számunkra releváns versenykörnyezetet a meggy piacán döntően négy ország: Lengyelország, Magyarország, Szerbia és Németország alkotja mintegy 300-400 ezer tonnás termésmennyiséggel. Németország termelése egyre csökken (jelenleg már csak 15-25 ezer tonna), főleg vételi pozícióval lép fel a piacon. Lengyelország a legnagyobb meggytermelő évi 150-200 ezer tonna terméssel, ezt követi Szerbia a 70-100 ezer tonnás mennyiségével. Hazánkban az elmúlt tíz év átlagában 65 ezer tonna körül alakult az éves meggytermés, a legrosszabb évben (2007) az 50 ezer tonnát is alig érte el, míg a legjobb évben (2014) közelített a 90 ezer tonnához. Európa meggybefőtt piacán meghatározó jelentőségű Magyarország a
60-70%-os piaci részesedésével, míg a fagyasztott meggy, valamint a lé és sűrítmény piacán szerény, mindössze 2-5% a részesedésünk, ezen piacokat egyértelműen Lengyelország és Szerbia határozza meg: előbbinek mintegy 40%, utóbbinak 30% a részaránya.

Magyarország átlagos, évi 65 ezer tonnás termésének 60-70%-a (40-45 ezer tonna) a belföldi feldolgozóiparba kerül, melyből meghatározó a konzervipar évi mintegy 35 ezer tonnás felvásárlással, hozzávetőlegesen 3-4 ezer tonna jut a fagyasztóiparba, és kb. ugyanennyi más feldolgozóipari szakágazatokba (lé, sűrítmény, szárítmány, pálinka, stb). A fennmaradó termésmennyiségből 10-15 ezer tonna a Németországba irányuló nyers export, mely az ottani konzervgyárakba kerül, míg 5-10 ezer tonna a frisspiaci export, döntően keleti országokba. A vezértermék, vagyis a meggybefőtt tekintetében Németország és Magyarország egymásra utaltsága nagyon nagy: a német igény döntő részét hazánk elégíti ki, illetve a hazai gyártás döntő részét egyedül Németország veszi fel, így a meggybefőtt kvázi „egypiacos” termék.

Az idei terméskilátások

Az európai termést jelentős fagykárok érték az április második felében beköszöntő rendkívüli hidegfront után kialakuló, erőtejes lehűlések miatt, melyek pont a legérzékenyebb fenológiai fázisban (virágzás, kisgyümölcs) érték a meggyet. Lengyelországban termőhelytől függően
30-60%-ra, országos átlagban 40-50% körülire becsülik a termésveszteség mértékét. Szerbiában nagyon heterogén és mozaikos a kép, ami nehezíti a tisztánlátást, de a piaci információk szerint ott is 20-30%-kal alacsonyabb termésre lehet számítani. Németországban 30-40%-os mértékű kárt okoztak a fagyok, bár a német termés már nem nagy volumen.

Magyarországon az előzetes információgyűjtésünk alapján ennél valamivel jobb a helyzet: kis mértékben a sokéves átlag alatti, 60-65 ezer tonnás termést várunk, jóllehet kedvező időjárás esetén közelíthettük volna a 90 ezer tonna körüli rekordtermést. Jól indult ugyanis az év, mert a tavalyi közepes termésterhelés és kedvező időjárás miatt nagyon erős volt az április elején induló virágzás. Jelentős veszteséget idéztek elő azonban a március végén és április folyamán több alkalommal bekövetkező éjszakai fagyok, továbbá a virágzási időszak nagy részében uralkodó hűvös, szeles, csapadékos időjárás, melynek következtében abnormálisan hosszúra nyúlt a virágzás és gyenge volt a méhjárás, ezzel együtt a megporzás. A fagyok főleg az északi és észak-keleti régiókat sújtották, míg a megporzásra és kötődésre kedvezőtlen időjárás az egész országot, bár ez a tényező is nagyobb súllyal esett latba a későbbi virágzáskezdetű északi és észak-keleti termőtájakon. Az elhúzódó virágzás miatt nagyon heterogén gyümölcsméretek alakultak ki a fán, aminek következtében a szokásosnál nagyobb mértékű volt a tisztuló gyümölcshullás is.

Nehezíti a hazai becslést, hogy termőtájanként és termesztőkörzetenként nagyon eltérő a kép. Termőhelytől függően vannak különbségek, de szinte mindenhol az országban jó, illetve nagyon jó termést várunk az Érdi bőtermő fajtától, ami az első korai érésű főfajtánk, és a hazai meggytermés mintegy 20%-át adja. Az átlagosnál gyengébb azonban a termés a későbbi érésű főfajtáknál (Kántorjánosi, Újfehértói fürtös, Debreceni bőtermő), melyek mintegy 50-60%-kal részesednek a hazai termésből. A kedvezőtlen virágzáskori időjárással és fagyokkal kisebb mértékben sújtott Dunántúlon, valamint Közép- és Dél-Magyarországon átlagos-közepes (normál) terméssel számolunk, az északi, észak-keleti régiókban a közepesnél 20-30%-kal gyengébb a termés ezekből a fajtákból, de megjegyzendő, hogy nagy területi szórás és mozaikosság mellett: vannak termesztőkörzetek, ahol közepes-jó termés lesz, olyanok is, ahol 20-50% terméskiesés tapasztalható, de vannak totális termésveszteséget szenvedett ültetvények is. Nehéz kalkulálni azzal is, hogy a fán lévő alacsonyabb gyümölcs-darabszámot mennyiben fogja kompenzálni az egyedi gyümölcstömeg növekedés, mely a szüretelt mennyiségre pozitívan hat.

Jelentős minőségi károkról ez idáig nincs szó, azzal együtt, hogy jelentős monília-fertőzés lépett fel a virágzási időszakban, amit azonban döntően sikerült jól kivédeni. Egy-egy termesztőkörzetben (főleg Bács-Kiskun megyében) a csapadékhiányra, és az ezzel együttjáró kisebb gyümölcsméretre panaszkodnak, míg több termesztőkörzetből érkeztek hírek jégkárokról is. A termésminőség azonban összességében és átlagosan eddig jónak ígérkezik.

Piaci kilátások

Az elmúlt 10 évben a nettó 60 és 240 Ft/kg között mozgott a feldolgozóipari alapanyagnak szánt meggy éves termelői értékesítési átlagára, ez tekinthető a piacon kialakult „szokásos” árintervallumnak. A kereslet-kínálati viszonyok alapján jelenleg nagy valószínűséggel az prognosztizálható, hogy az idei termelői árak inkább ezen ártartomány felső harmadában fognak mozogni. Ezt alapvetően a következő főbb okokkal magyarázzuk:

  • Európa meghatározó meggytermelő országaiban jelentős a terméskiesés (a számunkra releváns 300-400 ezer tonnás piacon kb. 1/3 arányú), így valószínűsíthetően – a hazai terméstől részben függetlenül is – keresleti piaccal lehet számolni.
  • Hazánkban már jelenleg is érzékelhető elsősorban a lengyel, másodsorban a szerb és román kereslet. A következő egy-két hétben fog eldőlni, hogy milyen ezek húzó hatása.
  • Konkrét statisztikai adatok hiányában is feltételezhető, hogy nincsenek jelentős mértékű, felhalmozott és eladatlan konzervipari készletek (melyek egyes években kínálati oldalról nyomasztják a piacot), tekintettel a következőkre:
    • a 2016. évben az átlagosnál kevesebb meggy kerülhetett üvegbe, mert a szezon elején egy-másfél hét kiesett a gyártásból a minőségi problémák (termésrepedés és -rothadás) miatt, továbbá a későbbi meleg időjárás összetolta és előrehozta a főfajták érését, és így jelentősen rövidült a szezon, ami kisebb gyártott mennyiségeket eredményezett;
    • a 2015. évben meglehetősen sok meggy hagyta el az országot Szerbia és Lengyelország irányába, mely legfőképpen a konzerviparban okozott – piaci feszültségeket is eredményező – nyersanyag-hiányt.
  • Az európai cseresznyetermést ért, a meggynél is jelentősebb mértékű terméskiesés erősítheti a keresletet a frisspiaci meggy iránt, mely így részben a cseresznye helyettesítő termékévé válhat, és elhagyhatja a feldolgozóipari piacokat.
  • Ezt csak kis részben ellensúlyozza, hogy még mindig nyomja a piacot a 2014. évi, állami támogatással gyártott, döntően gyenge minőségű és olcsó meggybefőtt-készlet.

Bizonytalanságot okoz a prognózisokban, hogy mindezidáig egyetlen, a piaci szereplők között köttetett szerződésről sincs tudomásunk, így pár nappal a szezonkezdet előtt nincs kialakult piaci nyitóár sem. A mennyiségi prognózist még kis mértékben felfelé és lefelé is korrigálhatja, ha a következő egy hónapban lesz számottevő aszály-, csapadék- vagy jégkár, avagy az esetleges jó csapadékellátottság miatt egy átlag feletti gyümölcsméret-növekedés.

Budapest, 2017. június 12.

FruitVeB, ÉKASz