Kínából az Északi-tengeri Útvonalon érkezett meg egy konténerszállító hajó az Egyesült Királyságba.
A Sea Legend Shipping tulajdonában álló Dubai Tower nevű konténerhajó szeptember 9‑én futott be a kelet‑angliai Teesport kikötőjébe, miután augusztus 15‑én elhagyta a kínai Ningbo Zhoushan kikötőt. A 25 napos út során a hajó nem a Szuezi‑csatornán vagy a Jóreménység fokánál vezető hosszabb útvonalon haladt, hanem Oroszország északi partvidéke mentén, a mintegy 5600 km hosszú Északi-tengeri Útvonalon (Northern Sea Route).
A frissáru‑exportőrök számára egy rövidebb ázsiai útvonal jelentősen csökkentheti a romlandó termékek szállítási idejét, ami hatással lehet az eltarthatóságra, a készletezési stratégiákra, a beszerzésre és az elosztásra. Az útvonal alternatívát kínál azokkal a tengeri folyosókkal szemben is, amelyeket a Közel-Kelet biztonsági kockázatai érintenek.
A lehetséges időmegtakarítást jól szemlélteti az EVE Energy kínai akkumulátorgyártó tapasztalata, amely szintén szállított árut a Dubai Tower fedélzetén. A vállalat szerint az Arctic Express szolgáltatás csaknem felére csökkentette a Hamburgba tartó tengeri szállítási időt, miközben a szállítmányonkénti szén‑dioxid‑kibocsátás mintegy 50%-kal mérséklődött.
Dél‑Korea is teszteli az útvonalat: a PanStar Acro augusztus 22‑én indult Busanból az ország első olyan kereskedelmi útjára, amely Európába vezet az Északi-tengeri Útvonalon keresztül. A hajó menetrendje brit, holland és lengyel kikötőket érint (Felixstowe, Rotterdam, Gdansk), a teljes oda‑vissza út pedig 40-45 napra tehető.
A kereskedelmi aktivitás az útvonalon folyamatosan nő. A Norvég Északi Logisztikai Központ adatai szerint tavaly 88 hajó összesen 103 átkelést teljesített, szemben a 2024‑es 97 és a 2022‑es 43 átkeléssel szemben.
A frissáru‑ellátási láncok számára azonban a kereskedelmi alkalmazhatóság továbbra is a menetrendi megbízhatóságtól, a hűtőkonténer‑infrastruktúrától és a kikötői kezelés minőségétől függ. Az arktiszi hajózásra továbbra is hatással vannak a változó jégviszonyok, az időjárás, a navigációs kihívások, valamint az infrastruktúra korlátozott kapacitása és az évszakos hozzáférhetőség.
Az Északi-tengeri Útvonal így egyelőre vizsgálati fázisban marad mint Ázsia és Európa közötti alternatív tengeri folyosó. A romlandó áruk szempontjából akkor válhat valódi opcióvá, ha rendszeres, kiszámítható konténerjáratok épülnek ki.
A cikkhez szemlézett írások:
Arctic shipping route could cut transit times for fresh produce
