Az Európai Bizottság átfogó reformot készít elő a közbeszerzési szabályokban, amely alapjaiban változtathatja meg az állami élelmiszer‑beszerzések szempontrendszerét.
Az Európai Bizottság tervezete szerint az állami élelmiszer célú közbeszerzések esetében a jövőben nem lehetne kizárólag a legalacsonyabb ár alapján dönteni, a minőség, a fenntarthatóság és a termékek származása is hangsúlyos szerepet kapna. A változás új lehetőségeket nyithat az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar számára, különösen a helyi, speciális vagy magas hozzáadott értékű termékek esetében.
A közbeszerzés az uniós gazdaság egyik meghatározó területe: a 27 tagállam évente az európai GDP mintegy 15%-át fordítja különféle állami beszerzésekre. Ebbe nemcsak szolgáltatások és infrastruktúra tartozik, hanem az iskolák, kórházak, bentlakásos intézmények, egyetemek és más közintézmények élelmiszer‑ellátása is. A Bizottság célja, hogy egyszerűbbé tegye a jelenlegi szabályozást, és nagyobb mozgásteret biztosítson az ár mellett más szempontok érvényesítésére, például a fenntarthatóságra vagy a társadalmi hozzáadott értékre.
A javaslat szerint a közbeszerzések elbírálásában a legjobb ár‑érték arány válna alapértelmezetté. Ennek keretében az értékelési pontszám legalább 30%-át minőségi kritériumoknak kellene adni, munkaigényes beszerzéseknél pedig ez az arány 50%-ra emelkedne. A tagállamok széles körű jogosítványt kapnának annak meghatározására, hogy pontosan mi számít minőségnek: figyelembe vehetnék a környezeti és társadalmi szempontokat, az innovációt vagy akár az európai eredetet is.
Stéphane Séjourné iparért felelős uniós biztos szerint Európa évente több száz milliárd eurót költ közbeszerzésekre, ezért elengedhetetlen, hogy ez a pénz hatékonyabban szolgálja az európai gazdaságot. Mint fogalmazott, a reformmal egyértelmű politikai irányváltás történik: ahol lehetséges, az európai közpénzeknek európai munkahelyeket, beruházásokat és gazdasági lehetőségeket kell teremteniük, nem pedig a globális versenytársak megrendelésállományát növelniük.
A tervezett változtatások az agrár‑ és élelmiszerágazatban is komoly hatást válthatnak ki. A biotermékek, a helyi specialitások vagy a regionális eredetű áruk erősebb pozícióba kerülhetnek az állami beszerzésekben. Az európai mezőgazdasági termelőket és szövetkezeteket tömörítő Copa‑Cogeca üdvözli a javaslatot, mivel szerintük a jelenlegi geopolitikai és gazdasági környezet indokolttá teszi, hogy a legalacsonyabb ár helyett stratégiai szempontok kerüljenek előtérbe. A szervezet úgy látja, hogy a reform kézzelfogható módon erősítheti Európa stratégiai autonómiáját, és biztosíthatja, hogy az európai adófizetők pénze az európai termelési kapacitást támogassa.
A Copa‑Cogeca arra is felhívja a figyelmet, hogy az állami intézmények jelentős mennyiségű élelmiszert vásárolnak, így kulcsszerepet játszanak az európai élelmiszer‑ellátás ellenálló képességének fenntartásában. Miközben a gazdaságoknak és szövetkezeteknek minden szinten példamutató teljesítményt kell nyújtaniuk, egyre nehezebben indokolható a közbeszerzési szabályok elavult szempontrendszere.
A Bizottság javaslatát a következő hónapokban az Európai Parlament és a tagállamok tanácsa tárgyalja.
A cikkhez szemlézett írások:
Europa wil bij overheidsaankoop van voeding niet langer alleen naar laagste prijs kijken
