A hazai almaágazat legjelentősebb termőtája Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, itt található a hazai almaültetvények mintegy 60%-a és innen származik a termés fele. A zöldség-gyümölcs ágazatot évtizedek óta tartó negatív tendenciák a méltán híres Szabolcsi Almát is sújtják, ennél fogva komoly és reális a veszélye annak, hogy a Szabolcsi Alma 10-15 éven belül eltűnhet a boltok polcairól.

Célkitűzések

Augusztusban, a debreceni FarmerExpo rendezvényén indult a Szabolcsi almatermesztés megmentésére irányuló kezdeményezés, melyben jelenleg az észak-keleti régióban működő termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek), az ÉKASZ Alma Terméktanács és a FruitVeB vesz részt. Célunk, hogy ezt a szerveződést tovább bővítsük Szabolcs megyében működő termelőkkel, feldolgozó üzemekkel és az ágazat bármely más szereplőjével, mely tenni kíván a Szabolcsi Alma és a magyar alma megmentésért. A „mozgalom” legfőbb célja – a versenyképes termelés feltételrendszerének hosszú távú felépítése mellett – a piacra jutás lehetőségeinek javítása, a Szabolcsi Alma hírnevének visszaállítása, és rövid távon egy Szabolcsi Alma brand felépítésének elindítása.

A mozgalom továbbépítésének első állomása az Újfehértón 2017. december 13-án tartott nagyszabású szakmai tanácskozás volt, az ÉKASZ, amely a FruitVeB és az AMC társszervezése mellett került megrendezésre közel 150 résztvevővel. Külön örvendetes, hogy a termelők, kereskedők, TÉSZ-ek, feldolgozók, szakmai szervezetek és a szakmapolitika képviselői egyaránt képviseltették magukat. A rendezvényen bemutattuk a szerveződés céljait a megjelent szakmai közönségnek. A rendezvény szakmai tartalma az alábbi témakörök köré csoportosult:

  • A versenyképes almatermelés feltételrendszere, a piacra jutás és a szervezettség piaci értéke és jelentősége.
  • A Szabolcsi Alma hírnevének újraépítése – lehetséges marketing elemek és eszközök.
  • A nemzeti értéktárban rejlő lehetőségek, a hungarikummá minősítés és a brandépítés jelentősége, illetve folyamata.

A rendezvénnyel ahhoz kívántunk hozzájárulni, hogy meghatározó piaci szereplők csatlakozzanak a Szabolcsi Alma megmentéséért indult törekvéshez, továbbá konkrét megoldási javaslatokat dolgozzunk ki a piacra jutás és a brandépítés folyamatához.

A rendezvény megnyitójában Dr. Takács Ferenc, az ÉKASZ elnöke, Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke, Dr. Apáti Ferenc az ÉKASZ és a FruitVeB alelnöke, valamint Daróczi László, az AMC ügyvezető igazgatója nevében Végváriné Henter Lilla köszöntötte a megjelenteket.

Az első előadást Dr. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára tartotta, melyben ismertette a magyar almatermesztés gazdasági jelentőségét és fejlesztési lehetőségeit. Kitért arra, hogy egészségtelen állapotnak tekinthető, miszerint a megtermelt alma 2/3-a ipari feldolgozásra kerül, és mindössze 1/3-a a frisspiacra. A hazai étkezési alma lassan a belföldi igények kielégítésére sem elég, mely folyamatot komoly fejlesztésekkel meg kell előzni.

Dr. Szabó Tibor az MKSZN Kft. tudományos tanácsadója a Szabolcsi Alma fél évszázados történelmét és fejlődési pályáját mutatta be. Megdöbbentő volt látni, hogy több tekintetben nem tart most előrébb az ágazat, mint az 1980-as években. Prof. Dr. Tóth Magdolna, nyug. egyetemi tanár, fajtakutató az európai és hazai fajtahasználati tendenciákról számolt be, örvendetes, hogy a hazai fajtakutatásban is van néhány olyan hazai új fajta, illetve fajtajelölt, melyek sikeresen szerepelhetnek a köztermesztésben is.

Nagyon informatív volt Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes (FM Eredetvédelmi Főosztályának főosztályvezetője) előadása a földrajzi eredetvédelem jelentőségéről. Ehhez kifejezetten jól igazodott Végváriné Henter Lilla előadása a védjegyekben és a márkanév-építésben rejlő piaci lehetőségekről. A két előadás egy kiváló ívet rajzolt azoknak a lehetőségeknek, amelyek segíthetnek a Szabolcsi Alma imázsának és becsületének visszaállításában.

A délutáni szekcióban elsőként Przemyslaw Badowski (Agrofresh, kelet-európai igazgató) előadását hallgathattuk meg a közép-kelet-európai (orosz, ukrán, lengyel) almatermelés fejlődési tendenciáiról. Ezt követően Dr. Apáti Ferenc (FruitVeB, Ékasz alelnök) tartotta meg előadását a hazai almatermelés versenyképességének feltételrendszeréről. Elmondta, hogy a tőke-, szaktudás- és munkaerő-igényes kertészeti ágazatok, mint az alma is, nem képes fejlődni ezen alapvető termelési erőforrások hiányában, márpedig a szabolcsi almatermelés mindhárom tényező vonatkozásában meglehetősen „rosszul áll”. Ha ebben nem lesznek jelentős változások, a hanyatló tendencia a jövőben is folytatódni fog. Dr. Takács Ferenc, az ÉKASZ elnöke az idei almaszezon történéseiről, az idei év pozitív és negatív tapasztalatairól számolt be. Értékelésében megtudhattuk, hogy 500 ezer tonna körül alakult a hazai almatermés, és minden eddiginél több almát (döntően ipari almát) exportáltunk, ugyanis az országból kikerülő mennyiség közelítette a 100 ezer tonnát.

Ezt követően a felkért hozzászólók blokkja következett. Megerősítették az előadások során elhangzottakat, miszerint a Szabolcsi Alma még ma is érték, de egyértelműen el fog veszni, ha nem történnek jelentős változások a hazai gazdasági környezetben, valamint az ágazat szereplőinek szemléletében és hozzáállásában. Évtizedekkel ezelőtt a szabolcsi ültetvények virágzó kertek voltak, ma pedig elhanyagolt vagy korszerűtlen ültetvények tömkelegével találkozunk. Az almatermelés és a munka lassan kezdi elveszíteni a rangját és a becsületét, mely olyan negatív folyamat, amit mindenképpen meg kell állítani. Erre azonban az ágazatot körülvevő jelenlegi gazdasági környezetben (támogatási rendszer, adópolitika, munkaerő-piaci helyzet, stb.) nincs számottevő esély. A gazdasági környezet jelentős átalakítása, és a piaci szereplők önálló, innovatív kezdeményezései is szükségesek a fejlődéshez!

A mozgalom továbbépítésének következő állomása a 2018. tavaszán megrendezésre kerülő újabb rendezvény lesz, ahol a jó gyakorlatok bemutatásával kívánjuk népszerűsíteni azokat az innovatív megoldásokat, amelyek segíthetik a Szabolcsi Alma népszerűsítését a hazai és nemzetközi piacokon.